Angliában 5 Hampton Court

Egy nap vonattal Hampton Court-ba indultunk. 

Pár éve már jártam ott, de akkor csak egy órám volt és az semmire sem elég egy ilyen hatalmas palotánál, így most egy teljes napot tudtunk rászánni a nézelődésre. Mivel közelgett a karácsony, a parkban jégpálya is szórakoztatta az oda látogatókat.

Hampton Court London délnyugati részén, a Temze partján található.

1514-ben szerezte meg a területet a máltai lovagoktól Thomas Wolsey, York-i érsek, a későbbi bíboros, VIII. Henrik jó barátja. 

 Wolsey ragyogó püspöki palotát építtetett. Külön lakrészekkel gondoskodott arról, hogy a királyt és családját bármikor méltón fogadhassa.

Később Aragoniai Katalin és a király válása miatt viszonyuk megromlott. Henrik a palotát magának kérte és Wolsey jobb híján kénytelen volt azt Henriknek ajándékozni, bár ez sem mentette meg őt attól, hogy kegyvesztett legyen.

1540-re a palota Európa egyik legpompásabb királyi palotája lett, ahol tenisz és bowling pályák, vadászpark, több mint 3000 négyzetméteres konyha,

 kápolna, 

hatalmas ebédlő 

 és rengeteg kényelmes vendégszoba állt rendelkezésre. A palotában vezetékes víz is volt. Henrik valamennyi felesége végzett a palotán átalakítást, amelyet így VIII. Henrik idejében legalább fél tucatszor átépítettek.

Henrik egyetlen fiát, Edwardot a Hampton Court Palotában keresztelték meg,

 Mária lánya itt töltötte mézesheteit, 

I. Erzsébet pedig többnyire itt fogadta a külföldi delegációkat.

I. (Stuart) Jakab idejében a palota funkciója megváltozott. Jakab inkább az élvezetek helyszínéül használta.

Fia, I. Károly idején új teniszpálya épült, a kert szökőkútjainak működtetéséhez 11 mérföldről idevezettette a vizet, bővítette a királyi festmény-gyűjteményt is. 

A polgárháború idején, 1647-ben a királyt ebben a palotában börtönözték be három hónapra. A köztársaság és a protektorátus évei (1649-1660) alatt, a puritanizmus jegyében szerte Angliában pusztultak az értékek. Hampton Court azonban megmenekült, mivel Oliver Cromwell saját maga használta a palotát. Lánya, Mária esküvőjét is itt, a királyi kápolnában tartották. II. Károly jobban kedvelte a Windsor-i palotát, de szeretőinek egyike, Barbara Villiers, grófnő és törvénytelen gyermekük itt élt.

Hampton Court következő fénykorát III. Vilmos és felesége Mária uralkodása alatt élte. Ahogy a Kensingtoni Palota esetében, itt is a kor kedvelt építésze, Wren kapott megbízást a palota átépítésére, aki legszívesebben lerombolta volna az egész Tudor-kori palotát, de szerencsére sem elég pénz, sem elég idő nem volt hozzá. 

 Mária királyné halálakor a munkák félbeszakadtak és csak akkor folytatták, amikor a Whitehall palota a londoni nagy tűzvészkor 1698-ban leégett. Ekkor épültek a palota barokk részei és felújították a parkokat is. Anna királynő jobban kedvelte Windsort és Kensingtont. Halála után őt a Hannoveri házból származó I. György követte, aki angolul nem beszélt és ideje nagy részét Hanoverben töltötte. 

Viszont fia II. György és felesége megkedvelte a palotát. Ismét teljes pompájában ragyogott a királyi és királynői lakosztály és elkészült a királynői lépcsőház is. 

II. György halála (1760) után már sosem lakott királyi család a palotában. III.György uralkodása alatt a palotát kisebb részekre darabolták, a királynak nagy szolgálatot tevő emberek és háznépük költözhetett be egy-egy lakosztályba. 

A következő két évszázadban sokféle lakója volt a palotának. Pl. Lady Baden-Powell, a cserkész mozgalom megalapítójának özvegye, és itt lakott a híres fizikus, Michael Faraday is.

1838-ban a fiatal Viktória királynő megnyitotta a palotát az érdeklődő nagyközönség előtt. 

Ennek azonban volt árnyoldala is, több helyen letépték a tapétákat, festmények, bútorok tűntek el. Azonban 1900-ig két részletben sor került a palota teljes rekonstrukciójára, a Tudor-kori állapot visszaállítására.

A palota történetének utolsó évtizedei ismét a restaurálásáról szóltak. 1986-ban a királyi lakosztály jelentős részét tűzvész pusztította el. Az újjáépítés 1995-ben fejeződött be.

Angliában 4. Kensington - London (folyt.)

Az Albert Memorial után hamarosan befordultunk a Kensington palota hatalma kertjébe.

 A kert valamikor a Hyde Park része volt. Mielőtt tovább mentünk volna lerogytunk egy padra kicsit pihenni és nézegettük a mókusokat . ( itt azért jóval kevesebb van, mint a Hyde Parkban ) és már láttuk a távolban a palotát is.

A Kensington palota sokáig a királyi család lakhelye volt. Amikor III. Vilmos (1689-1702) és felesége II. Mária  került a trónra.

a királyi rezidencia a Whitehall Palotában volt, de a királyi pár nem szeretett ott élni ezért 1689-ben megvásároltak egy 1605-ben épült jakubinus kúriát, az akkor még London melletti faluban Kensingtonban, Nottingham grófjától. Ezután Vilmos az eredeti épületet kibővíttette, új részeket alakíttatott ki.

A királyi pár halála után Stuart Anna királynő

inkább pihenőházként használta a palotát és a kertet fejlesztette.  Halála után 1714-ben I. György került a trónra, 

aki további jelentős átépítésbe kezdett és ez kitartott egészen uralkodása végéig. Utódja II. György 

a palotát már egyik hivatalos rezidenciájává tette és fél évet itt is töltött. 1737-ben felesége Caroline halála után a palota felét a király lezáratta, majd György halálakor, 1760-ban a palotát bezárták. Soha többé nem lett az uralkodó hivatalos székhelye.

III. György (1760-1820) 

már nem lakott a palotában, az negyedik fia, Edward, kenti herceg lakhelye lett. A herceg első gyermeke, Viktória itt született 1819-ben és nevelkedett, itt ismerte meg Albertet, későbbi férjét. 

1819-ben és édesapja korai halála után itt élt anyjával egészen 1837-ig. Ekkor Viktória mint új királynő a Buckingham palotába költözött, 1898-ban hivatalosan elrendelte, hogy amíg él, szülőháza nem rombolható le. A Kensington palotát ettől kezdve raktárként használták, állapota teljesen leromlott. A második világháborúban a palotát súlyos bombatámadás érte, teljes felújítása csak 2012-ben fejeződött be, ekkor nyitottak meg ismét a nagyközönség előtt.

(A palota valós méretei csak légifelvételről láthatók)

A közelmúlt legismertebb lakója Diana walesi hercegnő volt, akit innen szállították utolsó útján a Westminster Apátságba. Ma a királyi család egyes tagjainak rezidenciája, a Diana szárnyban Vilmos Cambridge hercege él családjával.

Ami ma látogatható: a királyi lépcsőház, királyi és királynői lakosztályok, valamint Diana walesi hercegnő kiállított ruhái.

Késő délután a palota kerten végigsétálva indultunk hazafelé. 

Fárasztó, de tartalmas napunk volt a napfényes decemberben.

Angliában 3. Kensington - London

Egy szép tavaszias napon Kensingtoni sétára indultunk. Ez a kerület sok látnivalót tartogat, de részletesebben csak a Kensington palotát terveztük megnézni. Maga a terület elég nagy, és így is eltelt az egész nap. Sok múzeum is van itt, ezekre egyenként is legalább egy napot kell majd szánni.

Kensington Nyugat Londonban található, Rendkívül gazdag terület. .London legdrágább utcái közül is itt van jó néhány. Ugyanakkor London legsűrűbben lakott kerülete is. A házak általában 4-6 emeletes viktoriánus stílusó sorházak. Ennek ellenére vannak szép zöld területei is.

Bartók Béla és Gábor Dénes nyomát is megtaláltuk Kensingtonban.

Bartók 1922 és 1937 között 14 alkalommal járt Nagy-Britanniában. Nevét emléktábla őrzi egykori londoni lakhelyén, Sydney Place 7-es számú házán.

Gábor Dénes a holográfia feltalájójának egykori lakóháza, a Természettudományi Múzeumtól nem messze .

A Viktóra pályaudvarról a Pont Streetre sétáltunk. Innen tovább a múzeumi negyedbe, Imperial College, Royal Albert Hall, Kensington High Street, Albert Memorial, Kensington Park, Kensington palota, Round pond majd a Hyde park érintésével jutottunk vissza a pályaudvarra. 

Pont Street

A Victoria és Albert Múzeum csaknem 5 millió kiállítási tárgyával a világ legnagyobb iparművészeti múzeuma.

1852-ben alapították, nevét Victoria királynőről és Albert hercegről kapta. Maga a múzeum majd 13 kilométernyi utat foglal Itt őrzik Raffaellonak a Sixtus- kápolnába szánt falikárpitok eredeti vázlatait

A Természettudományi Múzeum (Natural History Museum) óriási gyűjteménye átfogja bolygónk teljes állat- és növényvilágát. 

Gyönyörködhetünk ezenkívül az ásványokban, drágakövekben éppúgy, mint a Föld vagy az emberi test működésében. Az ide látogatót már a belépés után megdöbbentő látvány fogadja: A katedrálisszerű csarnokban állították ki egy 130 millió éves Diplodocus csontvázát is. 

A Science Museum egy technikatörténeti múzeum, 

a gőzmozdonytól kezdve mutatja be az elmúlt évszázadok technikai vívmányait. A múzeum 7 emeleten elhelyezkedő 10 ezer kiállítási tárgya egész napos látogatást kíván.  

A Science Museum mellett van az Imperilal College modern 2004-ben épült új szárnya. 

Az Imperial College fakultásain 15.000 diák tanul, ezek több mint 50 %-a külföldi, a világ minden tájáról. . Az egyetemnek 20 kollégiuma, saját rádióadója, TV csatornája, újságja és evezős klubja van.

Több ismert tudós tanult itt, pl. a Nobel dijas Fleming – a penicillin feltalálója és Gábor Dénes akit a hologramról ismerünk. Ide járt H.G.Wells író, Bryan May a Queen gitárosa,

Új Zéland, Singapour és India egykori miniszterelnöke.

  A Royal Albert Hall London híres koncertterme.

A mintegy 8 ezer fő befogadására alkalmas csarnok 1870-ben épült. 1871-ben nyitotta meg Viktória királynő. Az építéshez szükséges pénzt 1300 hely kiárusításával teremtettek elő. Az egykori tulajdonosok utódai ma is ragaszkodnak az így szerzett helyekhez. A csarnok üvegkupolája 41 méter magas, és itt látható a világ egyik legnagyobb, 10 ezer sípos orgonája, súlya 150 tonna.

  

A koncertterem mellett van a Royal College of Art.

Ezután már elértük a Kensington park déli részét és az Albert emlékművet.

Az Albert emlékmű a Kensington Park déli részén helyezkedik el, a Royal Albert Hall-lal szemben. Az emlékművet Victoria királynő állíttatta férje, Albert herceg emlékére, aki 1861-ben tífusz miatt halt meg.

A George Gilbert Scott tervezte emlékmű Albert herceget egy katalógussal a kezében mutatja, utalva az 1851-es kiállításra, melynek egyik fő ötletgazdája és szervezője volt. Az emlékmű négy sarkában a márványszobrok Európát, Afrikát, Amerikát és Ázsiát szimbolizálják, a náluk magasabban levő szobrok pedig a kereskedelemre, mezőgazdaságra, az iparra és a mérnöki munkákra utalnak.

(folyt.köv.)