KALOTASZEG

Hétvégén egy fergeteges előadást láttunk a Hagyományok házában, az Állami Népiegyüttes „Örök Kalotaszeg” c. műsorát.  Igaz, hogy a kezdet csúszott vagy negyed órát, de ezért a táncosok utóbb kárpótoltak.  

Mivel Kalotaszegen három népcsoport él együtt, így volt román és cigány tánc is.  Láthatóan sok motívumot átvettek egymás táncaiból is.

Kalotaszeg Erdély kisebbik magyarok lakta tömbje, több száz éves népi hagyományok bölcsője.  Elnevezését a honfoglaló magyarok itt letelepedett Kalota nemzetségéről kapta, első írásos említése 1443-ból származik.

Fazsindelyes, festett kazettás mennyezetű műemléktemplomok szinte minden faluban, fatornácos parasztházak, élő népviselet hétköznapokon is, az ősi, hagyományos gazdálkodás jellemzi.

 A tájegység falvaiban az évszázadok óta őrzött szokások és hagyományok ma is lenyűgözőek.

Az élő népi szokások közé tartozik a karácsonyi kántálás és a betlehemezés, húsvéti locsolás, lakodalmi szokások és a szüreti bál. Vallási ünnepek alkalmával ünnepi öltözetben mennek a templomba, és az asszonyok hagyományos ételeket készítenek.

Kalotaszeg népviseletére a színek tobzódása és a változatos formavilág jellemző.
Viseletük, bár tájegységenként hasonlóságot mutat, szinte falvanként különbözik valamiben egymástól. Kutatók szerint a kalotaszegi népviselet a legszínesebb, a legművészibb magyar viseletek közül való.

És végül egy részlet az előadásból.

Eddig nem tudtam, hátha más sem. :)

Gondolom sokan hallották már a német himnuszt, ha máshol nem, legutóbb a londoni olimpia eredményhirdetésénél. Haydn zenéjét szeretem, de főleg oratóriumait és néhány szimfóniáját hallottam többször. Ismertem  kapcsolatát a magyarokkal. Több évtizedig élt  Kismartonban, mint az Eszterházy család udvari karmestere.  Láttam Rohrauban szülőházát 

és Kismartonban sírját egy kis mauzóleumban. ( temetése és ellopott koponyája egy külön történet) 

Szóval Haydn izzig vérig osztrák volt. A minap hallottam egy Haydn koncert felvételét. Egyszer csak arra figyeltem fel, hogy mintha ez a német himnusz lenne. Megnéztem a műsort. Amit hallottam az Haydn C dur (Császár) vonósnégyese volt.  

1797-ben a második angliai koncert-útjáról visszatérő Joseph Haydn - fölbuzdulva a brit himnusz (God save our gracious King) ottani népszerűségén - Leopold Haschka versére megalkotta a horvát népdal ihlette  Gott erhalte Franz der Kaiser kezdetű osztrák császárhimnuszt.  (A vonósnégyes II. tételébe ez a dallam épült be. ) Az első szövegváltozatot Leopold Haschka  a trónra lépett Ferenc császár köszöntésére írta .

 Ferenc császárt Ferdinánd követte, ekkor eszerint változott a szöveg, majd Ferenc József idején ismét Franz került a szövegbe. Többféle szövegváltozat a bécsieknek nem tetszett. A  himnusz végleges szövegét Seidl írta meg egy pályázat kapcsán. A kiírás feltétele volt, hogy ne szerepeljen benne keresztnév. ne kelljen minden uralkodóváltáskor lecserélni a szöveget. Végül ezzel a szöveggel élt a császár himnusz egészen 1918-ig. ( Csak érdekesség: Habsburg Ottó bécsi temetésén 2011-ben is a császár himnuszt játszották.)

A dallam 1922 óta Hoffmann von Fallersleben 

 1841-ben született versével - 

rövid megszakítással - Németország hivatalos állami himnusza a mai napig. A himnusz három  versszakából áll. Az első – mivel a nemzetiszocialista időkben is énekelt himnusz volt – Európa országaiban visszatetszést keltett, a második versszak ellen európai nőszervezetek tiltakoztak.  Ezért 1991 óta  gyakorlatilag csak a harmadik versszakot éneklik német himnuszként.

Évforduló

50 éve, 1961. április 21-én lépett először szinpadra a liverpooli Cavern klubban a BEATLES :)

Koncert

Szombaton – miután hazaértem Sopronból – volt két órám, hogy összekapjam magam és máris indultam a Sportarénába, Koncz Zsuzsa koncertjére. Valamikor nem volt hasonló előadás nélkülem, de a jegyárak lassan az egekbe kúsztak, így jó ha évente egyszer eljutok. T. kollégám – mint közönségszervező is - igyekszik mindig valami kedvező lehetőséget találni. K.Zs-t mindig szívesen hallgatom. Az eltelt évtizedek alatt elkerülte a divathóbortokat, megválogatta kikkel dolgozik, kinek a dalait énekli, milyen felkéréseket vállal el. Hinnétek, hogy három év múlva már 50 éve lesz a pályán ? Általános iskolába jártam, mikor először hallottam énekelni :) (lehet számolni, hány éves is vagyok:) ). Nemrég ünnepelte 65. születésnapját, ehhez képest mind külsőleg, mind belsőleg jól tartja magát, sőt szerintem voltak rosszabb évei is. :) Még mindig képes megtölteni a sportcsarnokot a nézők több generációjával. Szép este volt, örültem hogy sikerült elmenni.
Itt van pár video, ami érzékelteti az est hangulatát.

Visszatekintés

Már beindult a verkli, vége a hosszú szabadságnak, ünnepeknek. Most jutottam hozzá, hogy beszámoljak két szép estéről. Szilveszter este az Operaházba mentünk. Amikor csak tehetem, ez az este ifj.Johann Strauss és a Denevér jegyében telik.

Idén sem volt máshogy. Az év utolsó napján egy pohár pezsgővel várták a belépő közönséget. A zenét imádom, és ez kárpótol azért is, hogy az előadás színvonala évre évre laposabbnak tűnik, vagy csak a régi nagy egyéniségek hiányoznak. Én láttam olyan művészekkel is, mint Ágai Karola, Hamari Júlia, Latabár Kálmán, Antal Imre, Haumann Péter, Koltai Róbert, Mikó István. A zenekar és az énekesek sem voltak mindig szinkronban. Szinetár Miklós rendezésében a most látott változat 2002 óta van az Operaház műsorán.

Az operett alaptörténete Roderich Benedix német vígjátékíró Fogház című darabjából ered. A denevér (Die Fledermaus) ősbemutatója 1874-ben volt Bécsben, a budapesti premiert néhány évvel később a Népszínházban tartották, majd a Magyar Operaházban is bemutatta 1895. május 10-én. A tévedések vígjátékának is nevezhető történetben felelevenedik az 1870-es évek bécsi polgári világa, a léhaságba átcsapó gondtalanság, a pezsgőzés, a maszkabálok és a valcer. Ennek a világnak a figurái táncolnak, énekelnek és pajkoskodnak Strauss zenéjére.
Készült egy rövidke video az előadás utolsó perceiről. Túl távol ültünk a színpadtól, ezért inkább az előadás hangulatát adja vissza.

Éjfélre épp hazaértünk, meghallgattuk a himnuszt és durrant a pezsgő is meg a környéken a sok házi tüzijáték.

Január első napja pihenéssel telt, mert este Mága Zoltán és barátai újévi koncertjére készültünk.

Bevallom őszintén a fellépő neve nekem semmit sem mondott. Utánanéztem a neten és egyre inkább úgy éreztem, ezt az előadást érdemes megnézni. Nem is csalódtunk.
A Sportarénában 13.000 néző gyülekezett. Mindenkit a székére készített kis üveg pezsgő és egy pohár várta. A koncert látványos, impozáns volt, egy ilyen hatalmas csarnokban rég hallottam ennyire jól szóló zenekart és énekeseket. A műsoron klasszikus – Beethoven, Vivaldi, Liszt, Brahms – opera, operett, musical részletek, népzenei feldolgozások egyaránt szerepeltek. Mága Zoltán virtuóz hegedűjátéka külön élményt jelentett. A pergő előadás 4 órája gyorsan eltelt. Futva értük el az utolsó metrót és éjfélre már otthon is voltunk.

Operaház

Hétfőn munka után egy kollégám invitálására az Operaházba indultunk. Mikulás kapcsán egy dalestet szerveztek ingyenesen. A Székely Bertalan terembe kb. százan fértek be.
Az operaház két díszterme közül ez az egyik. ( a másik a Vörös Szalon) A teremből a Főhercegi Páholyba lehet átjutni. A freskókat Székely Bertalan festette. A falakon XX.század eleji művészek portréit állították ki.



Operarészleteket adtak elő fiatal és már fénykorukon túljutott idősebb énekesek, zongorakísérettel. Megvallom, nekem nem igazán tetszett, a művészek nem remekeltek, az ismert áriák és dalok előadásának „melléfogásai” szembetűnő volt. Úgy 45 perc után el is jöttem. Mivel este az operában nem volt előadás, a kihalt épületben tettem egy sétát.



Hazafelé készült néhány esti fotó is az Operaház környékéről.

200 év

Este egy nagyon szép régi filmet láttam Erkel Ferenc életéről. (Erkel idén 200 éve született) Keleti Márton rendezte 1952-ben, az operarészleteket Simándy József és Székely Mihály énekelte, a címszerepet Pécsi Sándor játszotta.
Az ifjaknak talán nem mondanak sokat ezek a nevek, de érdemes utánanézni, kik is voltak ők :)

Étvágygerjesztőnek egy kis video :)

Szombat

Örsi itthon van, szombaton érkezett egy hétre Angliából . (annak aki 10 éve él külföldön, már fogós kérdés az itthon és otthon :) ). Természetesen vártam a repülőtéren. Szerencsére a gép délután pontosan érkezett, mert estére már programunk volt. Lepakoltunk és elindultunk vacsorázni. Ne gondolja senki, hogy a légi utazás manapság annyira gyors, mint ahogy képzeljük. Igaz, hogy maga a repülés nem több 2 óránál, ennek ellenére már délelőtt 10-kor elindult „otthonról” és 18. órára „itthon” is voltunk. Egy kis szusszanás után lementünk a közeli étterembe vacsorázni, onnan tovább a Lánchíd pesti hídfőjéhez. Kicsit korábban érkeztünk, így még ott találtuk a napközbeni kirakodóvásár maradványait :).



Amiért mentünk – egy koncert - este 9-kor kezdődött. Örsi egyik kedvence, Lajkó Félix adott fergeteges műsort zenész barátai társaságában a több ezres közönség előtt a Duna partján felállított színpadon. Az egy órás előadásból a ráadások után másfél óra lett. Hogy nekem tetszik-e vagy sem, nehéz megmondani, de egy biztos, hogy ez a vajdasági fiú olyan hangulatot tud teremteni, ami magával ragadja a hallgatóságot, nem is beszélve virtuóz hegedűjátékáról. Egyszer mindenkinek érdemes élőben megnéznie.



Egy rövid videó az előadásról.

Csellóval a világ körül

Piatigorsky (1903-1976) könyvét nemrég olvastam. Ide másolok egy rövid idézetet, hogy miért, az a végén kiderül :)

"Producerem, aki hosszú évekig kitartott amellett, hogy ő volt első csellótanárom, lekötött a Carnegie Hallról szóló filmhez. Nem láttam a forgatókönyvet, de azt mondták, a híres hangversenyterem hiteles történetét eleveníti meg. Aggályoskodó kérdéseimre, hogy mit kell játszanom, csak azt válaszolták, "mindegy, amit akar". Amikor a szerződést aláírtam, ismét megkérdeztem. Ugyanazt a válaszolták, egy kis módosítással: "Mindegy, amit akar, de nem tarthat két percnél tovább". A hattyú-t játszottam. Ez természetes: a csellista gyakran található e madár társaságában - a zene szép, a madár nemes, ahogy halálának legendája is az. De szinte az egészet könnyen paródiává lehet változtatni. A Carnegie Hallban hárfakísérettel játszottam lemezre a darabot. A hangzással meg voltam elégedve, s másnap indultam a filmforgatásra. Legnagyobb meghökkenésemre nem azzal a hárfással fényképeztek, akivel a hangfelvételt csináltam, hanem féltucatnyi hölgy vett körül hárfákkal. Egyformák voltak, ugyanolyan virágot, ruhát és arckifejezést viseltek.
- Tudnak hárfázni ? - kérdeztem produceremet.
- Nem.
- Akkor mit keresnek itt ?
- Szükségem van rájuk a háttér miatt.
Az elfoglalt producernek nem volt ideje további magyarázatra.
- Káprázatos - mondta. - Egyszerűen káprázatos - ismételte, amikor a Carnegie Hallban játszott jelenetemet befejeztük.
Elmentem a film "premierjére", és A hattyú után kirohantam a moziból. A hárfás nők csokrába rejtett csellista kétségbeejtő látvány volt, de mindez már késő bánat. Dühöngésem sem tartott soká, s a film emlék lett, mintha egy régi családi album komikus vagy szomorú pillanatfelvétele volna"

Ma délután - pihenésképpen - a youtube-on barangoltam és ezt találtam:)

Zeneakadémia

Tegnap egy nagyon szép hangversenyen voltam a zeneakadémián. Az épületet hamarosan bezárják, teljesen felújítják, ebből az alkalomból egy héten keresztül ingyenesen vagy egészen olcsón lehetett koncerteket hallgatni. Vasárnap őrült vállalkozásba fogtak Kocsis Zoltán és a Nemzeti Filharmónikus Zenekar.



Beethoven non-stop címmel délutántól késő estig eljátszották mind a 9 szimfóniát. Egyben ment az 1-3, aztán kis szünet után a 4-6 és a végén a 7-9.



Én az első előadásra kaptam jegyet 15 órától. A két órás program nagy élmény volt. Kollégám mesélte, hogy este 11-re a karmester is igencsak elkészült az erejével, fizikai teljesítménynek sem utolsó :) A zenekarnak 15 olyan tagja volt, aki az egész estét végigjátszotta, a többiek cserélődtek és besegítettek az akadémia növendékei is.

A Zeneakadémia alapításának ötlete 1869-ben merült fel azzal a céllal, hogy a tehetséges növendékek itthon részesülhessenek felsőfokú képzettségben. A magyar parlament 1873-ban szavazta meg az intézmény felállításának költségeit, bár az eredetileg tervezetthez képest jóval szerényebb keretek között. 1875 márciusában Liszt Ferencet kinevezték a Zeneakadémia elnökévé, és még ugyanez év október 14-én megnyitotta kapuit. Liszt még nem volt jelen az intézet ünnepélyes megnyitásánál, csak néhány hónappal később érkezett meg. Igazgatója Erkel Ferenc lett.
A Zeneakadémia első otthona egy bérház volt a Duna-parti Hal-téren, csak 4 évvel később kapott a Sugár úton (Andrássy út) önálló épületet.



A diákok és a tanszakok száma egyre nőtt, míg kicsi lett az akadémia addigi épülete
1907. május 12-én nyílt meg az új, mai épület a Király és a Gyár utca sarkán, és ekkor kapta az előtte elterülő széles utcaszakasz a Liszt Ferenc tér nevet. Az új épület több növendék felvételét tette lehetővé, amihez új tanárokat kellett kinevezni. Ekkor lett Kodály Zoltán és Bartók Béla, majd a következő évtől Weiner Leó is a Zeneakadémia tanára.
A II. világháború bombázásai az épületet csaknem teljesen megkímélték.
Az épület az 1907-es átadás óta – eltekintve a kisebb funkcionális átalakításoktól és az égető állagmegóvó beavatkozásoktól – érintetlen. A felújítást követően 2011-ben lesz az ünnepélyes megnyitó.



A koncerten készült videomat itt nézhetitek meg, inkább hallgatni ajánlom, mint nézni :))

Lajkó Félix

Örsi hazalátogatott pár napra, így pénteken elautóztunk Esztergomba és a zsinagógában egy csodás koncertet hallhattunk.



Lemezről már ismertem ezt a zenét, de élőben most sikerült először. Nagy élmény volt.
Hogy ki is ez a virtuóz hegedűs ? Aki még nem ismerné, pár mondat róla.



A vajdasági Topolyán 1974-ben született, először citerázni tanult, és tizenkét évesen kezdett hegedülni. Magyarországon az 1990-es évek elején vált ismertté, amikor a Dresch Quartet tagja volt, 1994-től azonban már saját együttesével keltett elragadtatást. A balkáni és a magyarországi népzene, az improvizatív zene, a jazz és a romantikus klasszikusok befolyásának elegyéből teremtett addig ismeretlen és mélyen zsigeri muzsikát, amellyel azóta meghódította Tokió, Amszterdam, Párizs, London, Frankfurt, Velence legrangosabb koncerttermeit. Hét album és számos színházi, illetve táncszínházi előadás zenéjét jegyzi; közös produkciókat hozott létre többek közt Alexander Balanescuval, Boban Markoviccsal, a francia Noir Désir zenekarral és a japán bhutó táncossal, Min Tanakával.
Egy kis izelítő :)

Koncert

Mamma Mia

Egy kis kikapcsolódásra :)

Mert megigértem :)

Zsolti unokám kedvence.
Íme:



http://www.network.hu/piroska/videos/show/3442/mokalada/linken_park_zene

Az egyik kedvencem :)

István a király

Tegnap este láttam a Papp László Arénában a rockopera jubileumi előadását. Kár lett volna kihagyni :) Telt ház, kb. 11.000 néző.
Fenntartásokkal voltam az előadás iránt. Az előzetes hírek szerint Szikora János rendező más felfogású darabot akart rendezni mint a 25 évvel ezelőtti Királydombi.
Ami változott. Készült egy nyitány a darabhoz Beethoven István király nyitánya zenéjével. Jó ötletnek tartottam, a zene alatt a teljes szereplőgárda a szinpadon volt. Ezután megjelent a szinpadon Szörényi Levente egyszál gitárral és a "Mondd, te kit választanál" c.dallal. Később a regős szerepében Bródy Jánost is láthattuk.
A szereplők kiválasztása szerintem jól sikerült, bár a TV sorozatban nem mindegyik szerepnél értettem együtt a zsürivel, de végül mind magas szinvonalon adták elő a szerepet. Nekem talán a Rékát éneklő volt kicsit gyengébb és nem is mindig tiszta, de az én fülemben még Sebestyén Márta utolérhetetlen éneke cseng :) A díszlet egyszerű, de nagyon odaillő volt. Egy ilyen darabnál félő, hogy kicsit elmennek a magyarkodás felé, itt és most ezt sikerült elkerülni. Az előadás dinamikus volt, a szinpadon mindig történt valami, jó koreográfia, profi táncosok. Kiállta az összehasonlítás próbáját a 25 évvel ezelőtti előadással. Szép este volt.