Barangolás Aggtelek környékén 3.

A VILÁG LEGNAGYOBB KÖNYVE




Szögligetről Aggtelek felé autózva Szinpetri faluban egy transzparenst vettem észre az út fölött kifeszítve és a világ legnagyobb könyvére hívta fel a figyelmet. Gondoltam, ezt meg kell nézni. Ez a piciny Jósva parti falu büszkélkedhet egy könyvvel amelynek az egész földkerekségen nincs párja. A világ eddigi legnagyobb könyve az amerikai Denverben, 34 éve készült, 2 méter 74 centi széles, 3 méter magas, súlya 252,6 kiló, 300 oldalas. Ezt szárnyalta túl a mostani.

A könyv méterei: 4,18-szor 3,76 méter. Súlya 1420 kg, és 346 nyomtatott oldalból áll, és valódi bőrbe kötötték. A címe Törékeny Természeti Örökségünk, és a környék élővilágát, flóráját és faunáját mutatja be.. Előlapján egy Foltos szalamandra látható, amely az Aggteleki Nemzeti Park jelképe. Betűi tenyér nagyságúak.
A könyvet Varga Béla álmodta meg, Az első gondolattól a bemutatóig négy évre volt szükség. Az egyedi gépeket megtervezte, megépítette. A szükséges különleges anyagokat beszerezte. Bécsből hoztak egy tonna kellően vastag, 3,8 méter széles papírt Lézerrel jelölték ki az összetűzési pontokat. A fedlapok 4 cm vastag fából készültek. Borításához Európában nem találtak megfelelő minőségű marhabőrt ezért végül azt Argentínából szerezték be. A teljes felület befedéséhez 13 darab marhabőrre volt szükség.

A munkálatokban 45 ember vett részt. Mozgatásához darut használtak, és beemeléshez a jelenlegi terem gerendás mennyezetét is nyithatóvá kellett alakítaniuk. A majd 16 m2-es lapok hajtogatásához nyolc emberre van szükség, akik évente egyszer lapoznak a könyvben egyet. Értéke pénzben alig mérhető, és aki megpróbálná ellopni, annak szét kellene szednie az egész színpetri malmot.

Egy kordonnal elzárt kis lépcsőn mentünk fel, ahol aztán automatikusan kinyílt az ajtó. Ez itt nagyon fontos, hiszen igy lehet kiküszöbölni a belső teremben a páratartalom ingadozást. A magas páratartalom a papír egyik legnagyobb ellensége.

A Guiness feltétele volt egy méretarányos kisebb könyv elkészítése is, ami mind tartalmában, mind anyagában teljesen megegyezik a nagyobbal. Azért ez sem egy minikönyv, 40x50 cm-es. Varga Béla fehér kesztyűt húzott a lapozáshoz.

Könyvek

Tegnap az Alexandra könyvesházban jártam.



Óriási akciók vannak, egy csomó könyv 70-80 %-al olcsóbb. A mai könyvárak mellett ez nem semmi. Aki teheti, érdemes ide benéznie.

Csellóval a világ körül

Piatigorsky (1903-1976) könyvét nemrég olvastam. Ide másolok egy rövid idézetet, hogy miért, az a végén kiderül :)

"Producerem, aki hosszú évekig kitartott amellett, hogy ő volt első csellótanárom, lekötött a Carnegie Hallról szóló filmhez. Nem láttam a forgatókönyvet, de azt mondták, a híres hangversenyterem hiteles történetét eleveníti meg. Aggályoskodó kérdéseimre, hogy mit kell játszanom, csak azt válaszolták, "mindegy, amit akar". Amikor a szerződést aláírtam, ismét megkérdeztem. Ugyanazt a válaszolták, egy kis módosítással: "Mindegy, amit akar, de nem tarthat két percnél tovább". A hattyú-t játszottam. Ez természetes: a csellista gyakran található e madár társaságában - a zene szép, a madár nemes, ahogy halálának legendája is az. De szinte az egészet könnyen paródiává lehet változtatni. A Carnegie Hallban hárfakísérettel játszottam lemezre a darabot. A hangzással meg voltam elégedve, s másnap indultam a filmforgatásra. Legnagyobb meghökkenésemre nem azzal a hárfással fényképeztek, akivel a hangfelvételt csináltam, hanem féltucatnyi hölgy vett körül hárfákkal. Egyformák voltak, ugyanolyan virágot, ruhát és arckifejezést viseltek.
- Tudnak hárfázni ? - kérdeztem produceremet.
- Nem.
- Akkor mit keresnek itt ?
- Szükségem van rájuk a háttér miatt.
Az elfoglalt producernek nem volt ideje további magyarázatra.
- Káprázatos - mondta. - Egyszerűen káprázatos - ismételte, amikor a Carnegie Hallban játszott jelenetemet befejeztük.
Elmentem a film "premierjére", és A hattyú után kirohantam a moziból. A hárfás nők csokrába rejtett csellista kétségbeejtő látvány volt, de mindez már késő bánat. Dühöngésem sem tartott soká, s a film emlék lett, mintha egy régi családi album komikus vagy szomorú pillanatfelvétele volna"

Ma délután - pihenésképpen - a youtube-on barangoltam és ezt találtam:)

50. születésnap :)

1959. október 29 óta, immár 50 éve szálka a rómaiak és Julius Caesar szemében. A világ azonban támogatja a kis gall falu ellenállását, ezt bizonyítja a 330 millió eladott képregény is. Igen, eltaláltátok, Asterixről



és barátjáról Obelixről van szó.



A kis gall figurája 1959 nyarán egy párizsi lakásban született meg, Albert Uderzo rajzoló



és René Goscinny szövegíró



közös munkájaként. Asterix eredetileg csak mellékszereplő lett volna egy készülő képregénybne, a szerzők azonban rájöttek, hogy egy másik író is ugyanazon az ötleten dolgozik. Gyorsan kellett cselekedniük, a gallokból főszereplő lett. Asterix figurájának megrajzolása mindössze 15 percet vett igénybe. A történettel először a Pilote című folyóiratban ismerkedhettek meg a franciák. A történetek önálló kötetben 1961-ben jelentek meg első alkalommal. Az Asterix a gall c. kiadásból alig 6000 példány kelt el, az Asterix és a normannok c. 1967-ben megjelentből már több mint egy millió. Asterix kalandjai az egész világot meghódították. 110 nyelven és dialektusban adták ki.
A történetet Goscinny 1977-ben bekövetkezett halála óta Uderzo egyedül alakítgatja, azonban már ő is 82 éves lett, igy elérkezettnek látta az időt, hogy kijelölje utódját. A kalandokat ezután Frederic és Thierry Mebarki rajzolja.
Az olvasók meg tovább találgathatják, hol is van az a bretagne-i falucska ahonnan Asterix otthonát mintázták. Valahol Roscoff környékén :)))))

Sámson

Egy kedves könyv került a kezembe. Aki ismeri annak nem kell bemutatni, aki nem, annak talán okoz pár kellemes órát. Ez az a könyv amit nehéz a villamoson olvasni, időnként előtörő kuncogásom a többi utas sanda tekintetét váltotta ki időnként. :)
Van egy olasz tanító-író, Marcello D’Orta, aki könyvbe foglalta kisdiákjai „arany-mondásait, amolyan Karinthy Tanár úr kérem-módra láttatva a gyerekek világát, ellenállhatatlanul humorosan.
Egy kis részlet:
A dolgozat címe: Beszélj az Ótestamentum egyik alakjáról.

„Nekem az én legszimpatikusabb alakom Sámson. Sámson a casertai királyi palotában is megvan. Mindjárt ahogy belépsz, mész öt hat métert és balra.
Sámson nagyon erős volt, filmen is láttam. Minden ereje a hajába szált, tisztára olyan volt neki, mint Gullitnak, csak hosszabb, Istentől kapta ajándékba. Mihelyt megszületett, ezt csak úgy mondom, mindjárt megfullasztott két kígyót. Egyik oroszlánnak meg, amelyik megakarta enni, szétterpesztette a száját.
Egy szamárálkapcával őrült ámokfutást rendezett a Filiszteusok között, senki se birta megállítani, úgy fel volt spannolva. De aztán Szeptemberben egy gonosz nő Delila megfejtette a titkát, éjszaka levákta a haját, és ettől teljesen kész let. Akkor a nő osszekötözte egy kötéllel és a király elé vitte. A Király megvakította és börtönbe vetette.
Azt hitték, hogy Sámsonnak annyi, de még mit nem ! Berágott, hogy ő ezt a raboskodást nem csinálja tovább, négyesével lerohant a lépcsőn, nekitámaszkodott két oszlopnak és addig addig nyomta, hogy a templom összedőlt, Jeruzsálem dettó. Sajnos ő is meghalt, Sámson, de legalább bosszut ált magán. „

A könyvet a könyvespolcomon láthatjátok.

Könyvek

Lehet, hogy az eddigi postokból nem derült ki, de olvasni is szoktam :) Könyv minden nap kerül a kezembe, általában munkába menet és hazafelé ( ez kétszer fél óra ) és hétvégeken. Hétközben este a próbálkozásaim kudarcba fulladtak, pár oldal után kiesett a könyv a kezemből :) "Mindentolvasó" vagyok, kedvenceimet már olvastam, van amit többször is. A több évtized multán ujraolvasott könyv egészen új izgalmakat jelenthet, de az is előfordult, hogy az eltelt idő alatt kiderült, kissé már megkopott, vagy én lettem egészen más. A könyvet nekem nem helyettesíti a hangoskönyv vagy az internet, kell, hogy kézbe vegyem, lapozgassam :) Ezentúl rendszeresen láthatjátok a blogban is, miket olvasok össze :)