Csütörtökön T. kollégámmal elutaztunk Sopronba a Magyar Jogász Egylet 30. Vándorgyűlésére. A plenáris ülés fél 3-kor kezdődött, így Sopron előtt Fertőendréden még megebédeltünk a Tercia étteremben.

Szállásunk a 3 csillagos Szieszta hotelben volt.

1973. augusztus 23-án adták át a Kereskedelmi Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete (KPVDSZ) megrendelésére épült 9 emeletes, 600 ágyas, 288 erkélyes szobás üdülőt. Az épületet Cserhalmy József, (1922-2005 ) és Hegyi György tervezte. Hat és fél holdnyi park is tartozik hozzá. 1995-ben vásárolta meg a szakszervezettől a Hunguest Hotels szállodalánc. Mai 273 szobájából fantasztikus kilátás nyílik a környező soproni hegységre .
Délután dr. Sárközi Tamásnak az egylet elnökének megnyitója után mintegy háromszázan érdekes előadást hallottunk dr. Bánáti Jánostól ( a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke) és dr. Kónya Istvántól (a Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezetője) a büntetőeljárások elhúzódásáról, bár érvelésükben látszott, hogy a pulpitus két oldalán állnak, mindketten saját álláspontjukat próbálták alátámasztani ( magyarul inkább csak egymásra mutogattak:)))) ).

Vacsora előtt még sétáltunk egyet a parkban, de az orkánszerű szél hamar visszatérésre kényszerített minket. A vacsora ( csakúgy mint minden étkezés ) svédasztalos rendszerben történt, minden igényt kielégítő választékkal.
Pénteken a bőséges reggeli után szekcióülés kezdődött a hozzánk közelebb álló közigazgatási jog egy szakterületéről. (itt jegyzem meg, hogy wifi internet csak a konferencia termek mellett használható, 250 Ft/fél óra ). Erre a napra ebédet kértünk, délután kicsit pihengettünk, majd fél 5 felé indultunk a városba.. Sétáltunk egyet az óvárosban,

benéztünk a „Gyógygödörbe” is.

(fotókat legutóbbi soproni utamon bőségesen készítettem,
itt láthatók ). 7 órára a Petőfi Szinházba kellett érjünk.

Még itthon böngésztem a neten, milyen programok is lesznek Sopronban a hétvégén, így akadtam erre az előadásra, kollégám még Pesten meg is szerezte a jegyeket. A szinháznak nincs állandó társulata, szerintem ezzel csak jól jártak, estéről estére szinvonalas előadásokat mutathatnak be a legjobb meghívott színészekkel. Aznap Arbuzov „Kései találkozás” -a volt műsoron Huszti Péterrel és Piros Ildikóval.

Ezt a kétszemélyes darabot már anno láttam Tolnay Klárival és Mensáros Lászlóval.

Az is nagyon tetszett, de ez sem maradt el tőle. Kitűnő előadásban volt részünk.
Szombaton reggeli után elhagytuk a szállodát, egy kis vargabetűvel indultunk haza. A vargabetű a Soprontól alig több mint 20 km-re levő Kismartont (Eisenstadt) jelentette :) A kastély oldalánál sikerült parkolni. Az Eszterházy kastélyban már többször jártunk,

így ezt a délelőttöt lazára vettük :) Sétáltunk a főutcán,

élveztük a napsütést és a húsvéti készülődést. Mivel én egyszer sem jártam ott, megnéztük a Bergkircheben Haydn síremlékét.

Haydn 1809-ben Bécsben hunyt el, és ott is temették el. Mivel hosszú időn állt az Eszetrházy család szolgálatában, később Esterházy Miklós engedélyt kért Haydn földi maradványainak exhumálására, hogy a mestert Kismartonban, egy pompás síremlékben helyeztesse végső nyugalomra. Az engedélyt megkapta, majd intézkedett, hogy Haydn hamvait szállítsák át Kismartonba. Amikor felnyitották a sírt, megdöbbenve látták, hogy Haydn koponyája hiányzik. A herceg kénytelen volt fej nélkül eltemetni a testet. Később kiderült, hogy Esterházy egykori titkára és a börtöngondnok tulajdonította el a koponyát. A titkár csak halálos ágyán vallotta be az igazat a hercegnek. Azzal adta át neki a koponyát, hogy juttassa el a Gesellschaft der Musikfreundénak, ahol egy gazdag Haydn-gyűjtemény volt. Haydn koponyája így hosszú ideig ott talált otthonra. Esterházy Pál herceg 1932-ben építtetett Kismartonban egy Haydn mauzóleumot, de a koponya csak 1954-ben került a síremlékbe.
Közben épp gyakorolt valaki az orgonán, így azt is elhallgattuk egy darabig.
Visszafelé jövet egy Schnitzelhausban megebédeltünk, majd egy teraszon kávéztunk. :)

Délután 4-re már Budapesten voltunk, de ezzel a nap még nem ért véget :)