A blog januártól folytatódik. Addig is
Örömöd sok legyen, bántod semmi,
segítsen a sors boldognak lenni.
Legyél mindig vidám, örülj minden szépnek,
kívánok Neked szép Boldog Új Évet!
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: évforduló. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: évforduló. Összes bejegyzés megjelenítése
2012-12-31
Év vége
A blog januártól folytatódik. Addig is
Örömöd sok legyen, bántod semmi,
segítsen a sors boldognak lenni.
Legyél mindig vidám, örülj minden szépnek,
kívánok Neked szép Boldog Új Évet!
2012-01-12
Január 12
Kik is ünneplik ma születésnapjukat. Biztos sokan, de a legfontosabb Örsié.
Boldog szülinapot :)
És még néhányan, akik szintén ezen a napon születtek:
Jack London (1876)
Azt mondják, a világirodalmi értékrend Amerikában vele kezdődik. Élete olyan kalandos és néha szívszorító volt, mintha csak ő írta volna meg valamelyik regényében. Tulajdonképpen nem volt olyan társadalmi réteg, amelynek ne lett volna tagja Jack London. 1876. január 12-én San Franciscoban született egy asztrológus törvénytelen gyermekeként. Nem sokkal ezután édesanyja feleségül ment John Londonhoz, egy kétgyermekes özvegy férfihez. Egészen iskolás koráig John Griffith Chaneynek hívták. Nevelőapja után vette fel a London nevet, a Jack-et pedig ő választotta magának. Tizenöt évesen miután meghalt nevelőapja, csavargónak állt és körbeutazta Amerikát, sőt még Japánba is eljutott. Útközben túlélt egy tájfunt és ez volt az az esemény, ami írásra késztette.
Első sikerét az Északi Odüsszeia című novellás kötete hozta meg. Első regénye 1900-ban jelent meg A vadon szava címmel. Világhírnevet szerzett a nehéz sorsú kutya történetével, sok nyelvre lefordították. Olyan tiszteletdíjat kapott az író A vadon szaváért, amiből egész életében megélhetett volna. Viszont a századforduló aranyláza őt is megbabonázta, Alaszkába utazott. Végül egy gramm aranyat sem talált. Lenyűgöző sikerei és világhírneve ellenére harmincnégy éves korában felmerült az öngyilkosság gondolata váltakozó kedély állapota hatásaként. Alkoholizmusa egész életében végigkísérte. Az egykori társasági emberből visszahúzódó, magányos gondolkodó lett. Egyre kevesebbet írt. Ennek ellenére ez az időszak nevezhető pályafutása csúcsának. Ekkor írta meg utolsó két regényét, Az éneklő kutyát és A beszélő kutyát. Jack London 1916. november 22-én, negyven éves korában méreg segítségével véget vetett saját életének. Jack London közel ötven regényt és számtalan novellát írt tizenhat év leforgása alatt.
Molnár Ferenc (1878)
Molnár Ferenc nagypolgári családba született, apja jómódú orvos volt Budapesten. Tanulmányait a fővárosban folytatta, 1896-ban Genfben hallgatott jogot, egy évvel később pedig már hírlapíróként dolgozott Budapesten. Első színdarabját, A doktor úr című darabot 1902-ben mutatták be, s akkor már íróként is kezdték egyre inkább elismerni. Prózáját már a kezdetektől szellemesség és szatirikus humor jellemezte, színdarabjaiban pedig az ütős, pörgős dialógusokra törekedett. Gyors írói sikereit A Pál utcai fiúk (1907),
színpadon pedig A testőr (1910) tetőzte be. Az első világháborúban haditudósítóként jelentette meg írásait, majd Bécsbe, Svájcba, végül Amerikába emigrált, és a fasizmus előtörése után csak "vendégként" tért vissza hazájába. 1952. április elsején New York-ban halt meg, 74 éves korában.
Szergely Koroljov (1907)
Ukrán-szovjet mérnök, rakétatervező. A XX. század derekán a Szovjetunió rakétafejlesztéseinek fő felelőse. A Szputnyik műholdak, a Luna-, a Vosztok– és a Voszhod-űrprogramok vezető koordinátora. Munkáját teljes titoktartás közepette végezte: a szovjet sajtó csak "Főkonstruktőr" néven emlegette. A Nobel-díj bizottság annak idején megszavazta a Szputnyik főkonstruktőrének a Nobel-díjat, azonban nem tudták, név szerint ki az. Amikor hivatalos felkéréssel fordultak ez ügyben a Szovjetunióhoz, maga Hruscsov volt, aki megtagadta a válaszadást, azzal ütve el a kérdést, hogy a Szputnyikban nagyon sok ember munkája van. És Koroljov nem lett Nobel-díjas … nevét is csak halála után (1966) ismerhette meg a világ. Koroljov a fékevesztett sztálini „tisztogatás” áldozataként megjárta a Gulágot is. Tíz évre ítélték. Koroljov később tudta meg, hogy feljelentője Valentyin Glusko (a világ későbbi legnagyobb tolóerejű rakétájának, az Enyergijának megalkotója) volt. Ez a későbbi rakétaprogramok során nyílt ellenségeskedésbe torkollott közöttük – utóbb ugyanis Koroljov évekig Glusko beosztottja volt.
Egészsége ezzel összefüggésben erősen megromlott. Munkássága elismeréseként Koroljov 1953-ban beléphetett (!) az SZKP-ba. Ugyanebben az évben a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja lett. 1957. április 19-én rehabilitálták, megroppant egészségét azonban már nem adhatták vissza.
Elhunytával a szovjet űrprogram a legjobb szervezőt veszítette el, és ennek következtében a Szovjetunió az űrkutatásbeli kezdeti elsőbbség után alulmaradt a holdraszállás elsőségéért és a vezető űrhatalom szerepéért folytatott küzdelemben.
Hogy életműve az emberiség egyetemes kultúrájának része, azt seregnyi kitüntetés mellett az is jelzi, hogy nevét a Hold túloldalának egy krátere, egy marsi kráter, számos utca, és egy város is viseli. A sors – illetve inkább az emberi igazságérzet – úgy akarta, hogy az Enyergija Rakétagyártó Vállalat ls Koroljovról kapta nevét, jóllehet az Enyergija rakétát az örök rivális Glusko fejlesztette.
Róla és az amerikai űrprogram vezetőjéről, Werner von Braunról a BBC készített egy nagyszerű filmet Space Race címmel, mindenkinek csak ajánlani tudom.
Boldog szülinapot :)
És még néhányan, akik szintén ezen a napon születtek:
Jack London (1876)
Azt mondják, a világirodalmi értékrend Amerikában vele kezdődik. Élete olyan kalandos és néha szívszorító volt, mintha csak ő írta volna meg valamelyik regényében. Tulajdonképpen nem volt olyan társadalmi réteg, amelynek ne lett volna tagja Jack London. 1876. január 12-én San Franciscoban született egy asztrológus törvénytelen gyermekeként. Nem sokkal ezután édesanyja feleségül ment John Londonhoz, egy kétgyermekes özvegy férfihez. Egészen iskolás koráig John Griffith Chaneynek hívták. Nevelőapja után vette fel a London nevet, a Jack-et pedig ő választotta magának. Tizenöt évesen miután meghalt nevelőapja, csavargónak állt és körbeutazta Amerikát, sőt még Japánba is eljutott. Útközben túlélt egy tájfunt és ez volt az az esemény, ami írásra késztette.
Első sikerét az Északi Odüsszeia című novellás kötete hozta meg. Első regénye 1900-ban jelent meg A vadon szava címmel. Világhírnevet szerzett a nehéz sorsú kutya történetével, sok nyelvre lefordították. Olyan tiszteletdíjat kapott az író A vadon szaváért, amiből egész életében megélhetett volna. Viszont a századforduló aranyláza őt is megbabonázta, Alaszkába utazott. Végül egy gramm aranyat sem talált. Lenyűgöző sikerei és világhírneve ellenére harmincnégy éves korában felmerült az öngyilkosság gondolata váltakozó kedély állapota hatásaként. Alkoholizmusa egész életében végigkísérte. Az egykori társasági emberből visszahúzódó, magányos gondolkodó lett. Egyre kevesebbet írt. Ennek ellenére ez az időszak nevezhető pályafutása csúcsának. Ekkor írta meg utolsó két regényét, Az éneklő kutyát és A beszélő kutyát. Jack London 1916. november 22-én, negyven éves korában méreg segítségével véget vetett saját életének. Jack London közel ötven regényt és számtalan novellát írt tizenhat év leforgása alatt.
Molnár Ferenc (1878)
Molnár Ferenc nagypolgári családba született, apja jómódú orvos volt Budapesten. Tanulmányait a fővárosban folytatta, 1896-ban Genfben hallgatott jogot, egy évvel később pedig már hírlapíróként dolgozott Budapesten. Első színdarabját, A doktor úr című darabot 1902-ben mutatták be, s akkor már íróként is kezdték egyre inkább elismerni. Prózáját már a kezdetektől szellemesség és szatirikus humor jellemezte, színdarabjaiban pedig az ütős, pörgős dialógusokra törekedett. Gyors írói sikereit A Pál utcai fiúk (1907),
színpadon pedig A testőr (1910) tetőzte be. Az első világháborúban haditudósítóként jelentette meg írásait, majd Bécsbe, Svájcba, végül Amerikába emigrált, és a fasizmus előtörése után csak "vendégként" tért vissza hazájába. 1952. április elsején New York-ban halt meg, 74 éves korában.
Szergely Koroljov (1907)
Ukrán-szovjet mérnök, rakétatervező. A XX. század derekán a Szovjetunió rakétafejlesztéseinek fő felelőse. A Szputnyik műholdak, a Luna-, a Vosztok– és a Voszhod-űrprogramok vezető koordinátora. Munkáját teljes titoktartás közepette végezte: a szovjet sajtó csak "Főkonstruktőr" néven emlegette. A Nobel-díj bizottság annak idején megszavazta a Szputnyik főkonstruktőrének a Nobel-díjat, azonban nem tudták, név szerint ki az. Amikor hivatalos felkéréssel fordultak ez ügyben a Szovjetunióhoz, maga Hruscsov volt, aki megtagadta a válaszadást, azzal ütve el a kérdést, hogy a Szputnyikban nagyon sok ember munkája van. És Koroljov nem lett Nobel-díjas … nevét is csak halála után (1966) ismerhette meg a világ. Koroljov a fékevesztett sztálini „tisztogatás” áldozataként megjárta a Gulágot is. Tíz évre ítélték. Koroljov később tudta meg, hogy feljelentője Valentyin Glusko (a világ későbbi legnagyobb tolóerejű rakétájának, az Enyergijának megalkotója) volt. Ez a későbbi rakétaprogramok során nyílt ellenségeskedésbe torkollott közöttük – utóbb ugyanis Koroljov évekig Glusko beosztottja volt.
Egészsége ezzel összefüggésben erősen megromlott. Munkássága elismeréseként Koroljov 1953-ban beléphetett (!) az SZKP-ba. Ugyanebben az évben a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja lett. 1957. április 19-én rehabilitálták, megroppant egészségét azonban már nem adhatták vissza.
Elhunytával a szovjet űrprogram a legjobb szervezőt veszítette el, és ennek következtében a Szovjetunió az űrkutatásbeli kezdeti elsőbbség után alulmaradt a holdraszállás elsőségéért és a vezető űrhatalom szerepéért folytatott küzdelemben.
Hogy életműve az emberiség egyetemes kultúrájának része, azt seregnyi kitüntetés mellett az is jelzi, hogy nevét a Hold túloldalának egy krátere, egy marsi kráter, számos utca, és egy város is viseli. A sors – illetve inkább az emberi igazságérzet – úgy akarta, hogy az Enyergija Rakétagyártó Vállalat ls Koroljovról kapta nevét, jóllehet az Enyergija rakétát az örök rivális Glusko fejlesztette.
Róla és az amerikai űrprogram vezetőjéről, Werner von Braunról a BBC készített egy nagyszerű filmet Space Race címmel, mindenkinek csak ajánlani tudom.
2011-06-19
Van akinek már csak történelem
Húsz éve már üresen álltak a szovjet laktanyák, az utolsó orosz katona is elhagyta Magyarországot. Húsz éve még ünnepeltük, hogy bő négy évtized után elmentek, ma meg lassan arra sem emlékszünk, hogy egyáltalán itt voltak.
"Az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatokról" - ahogy akkor a hírekben említeni illett őket - biztos, hogy mindenkinek, aki akkoriban már élt és gondolkodott, van egy-két személyes története. Mert bár a legénység tagjai egyedül nem hagyhatták el a kaszárnyákat, a tisztek és katonai járművek mindennapos látvány voltak a települések utcáin, a közutakon.
1991. június 19-én délután 3 órakor lépte át az akkori magyar-szovjet határt Záhonynál Viktor Silov, a Déli Hadseregcsoport parancsnoka, aki hivatalosan az utolsó hazánkban állomásozó szovjet katona volt.
( A ma 71 éves férfi,katonai szolgálata után Kárpátalján telepedett le) Valójában június 13-án már elbúcsúztatták a szovjeteket, az utolsó katonavonat pedig június 16-án távozott.
A csapatok kivonása már 1989. április 25-én megindult, bő két évig tartott. Először még csak az itt állomásozó csapatok létszámának csökkentéséről beszéltek, 1990. március 10-e után - amikor az utolsó állampárti kormány és a Szovjetunió külügyminiszterei aláírták a megállapodást - azonban már teljes kivonásról. Ami nem volt kis munka, hiszen 1956 és 1989 között, 60-100 ezer szovjet katona állomásozott állandóan Magyarországban.
Néhány évig még ünnepeltünk aztán szép lassan ezek is elkoptak. Talán mert megszoktuk, hogy nincsenek az országban külföldi katonák.
"Az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatokról" - ahogy akkor a hírekben említeni illett őket - biztos, hogy mindenkinek, aki akkoriban már élt és gondolkodott, van egy-két személyes története. Mert bár a legénység tagjai egyedül nem hagyhatták el a kaszárnyákat, a tisztek és katonai járművek mindennapos látvány voltak a települések utcáin, a közutakon.
1991. június 19-én délután 3 órakor lépte át az akkori magyar-szovjet határt Záhonynál Viktor Silov, a Déli Hadseregcsoport parancsnoka, aki hivatalosan az utolsó hazánkban állomásozó szovjet katona volt.
( A ma 71 éves férfi,katonai szolgálata után Kárpátalján telepedett le) Valójában június 13-án már elbúcsúztatták a szovjeteket, az utolsó katonavonat pedig június 16-án távozott.
A csapatok kivonása már 1989. április 25-én megindult, bő két évig tartott. Először még csak az itt állomásozó csapatok létszámának csökkentéséről beszéltek, 1990. március 10-e után - amikor az utolsó állampárti kormány és a Szovjetunió külügyminiszterei aláírták a megállapodást - azonban már teljes kivonásról. Ami nem volt kis munka, hiszen 1956 és 1989 között, 60-100 ezer szovjet katona állomásozott állandóan Magyarországban.
Néhány évig még ünnepeltünk aztán szép lassan ezek is elkoptak. Talán mert megszoktuk, hogy nincsenek az országban külföldi katonák.
2010-12-10
Nobel díj
Ma adták át a Stockholmi Királyi Tudományos Akadémián az idei Nobel díjakat.
A díj alapítója Alfred Nobel svéd kémikus 1896-ban ezen a napon hunyt el.
Halála előtt egy évvel 1895. november 27-én készítette végrendeletét.
„Hátramaradó vagyonom egészét a következőképpen kell kezelni: a végrendeleti végrehajtóim által biztos értékpapírokba fektetett pénz képez egy alapot, amelynek kamatait évente azok között osszák ki díjakként, akik a megelőző évben a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek. A jelzett kamatokat öt egyenlő részre kell felosztani, amelyeket azután a következőképpen kell megosztani: egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a fizika területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a kémia területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette az élettan, illetve az orvostudomány területén; egy részt annak a személynek, aki az irodalom területéhez a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá; egy részt pedig annak a személynek, aki a legtöbbet, illetve a legjobbat tette a nemzetek közötti barátság ügyéért, az állandó hadseregek megszüntetéséért, illetve csökkentéséért, a békekongresszusok megrendezéséért és elősegítéséért.”
Érdekessége a végrendeletnek, hogy Nobel a matematikusokra nem gondolt :)
Aaz első díjakat 1901-ben osztották ki, köztük volt Röntgen és a Vöröskereszt megalapítója, a svájci Henri Dunant.
A díjjal jelenleg 1 millió svéd korona jár. A jelölt csak élő, magánszemély lehet, kivéve a Béke-Nobel díj, amit szervezetek is kaphatnak. A díjat a Svéd Tudományos Akadémia ítéli oda, és minden évben Nobel halála napján ünnepélyes keretek között adják át Stockholmban. ( a Béke-Nobel díjat a norvég parlament által kinevezett bizottság, Oslóban). A díj a legnagyobb nemzetközi elismerése a kivételes szellemi teljesítménynek.
Marie Curie volt az első aki két - fizikai és kémiai - Nobel dijat is kapott.
Magyar tudósok is szép számmal szerepelnek a díjazottak közül, de többségük tevékenységét már külföldön kezdte vagy ott fejezte be. Volt aki magyarul sem beszélt, de saját vagy szülei származása miatt magyarnak vallotta magát. Csupán két személy utazott Magyarországról a díj átvételére: Szentgyörgyi Albert, aki 1937-ben orvosi, és Kertész Imre, aki 2002-ben irodalmi Nobel dijat kapott.
A díj alapítója Alfred Nobel svéd kémikus 1896-ban ezen a napon hunyt el.
Halála előtt egy évvel 1895. november 27-én készítette végrendeletét.
„Hátramaradó vagyonom egészét a következőképpen kell kezelni: a végrendeleti végrehajtóim által biztos értékpapírokba fektetett pénz képez egy alapot, amelynek kamatait évente azok között osszák ki díjakként, akik a megelőző évben a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek. A jelzett kamatokat öt egyenlő részre kell felosztani, amelyeket azután a következőképpen kell megosztani: egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a fizika területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a kémia területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette az élettan, illetve az orvostudomány területén; egy részt annak a személynek, aki az irodalom területéhez a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá; egy részt pedig annak a személynek, aki a legtöbbet, illetve a legjobbat tette a nemzetek közötti barátság ügyéért, az állandó hadseregek megszüntetéséért, illetve csökkentéséért, a békekongresszusok megrendezéséért és elősegítéséért.”
Érdekessége a végrendeletnek, hogy Nobel a matematikusokra nem gondolt :)
Aaz első díjakat 1901-ben osztották ki, köztük volt Röntgen és a Vöröskereszt megalapítója, a svájci Henri Dunant.
A díjjal jelenleg 1 millió svéd korona jár. A jelölt csak élő, magánszemély lehet, kivéve a Béke-Nobel díj, amit szervezetek is kaphatnak. A díjat a Svéd Tudományos Akadémia ítéli oda, és minden évben Nobel halála napján ünnepélyes keretek között adják át Stockholmban. ( a Béke-Nobel díjat a norvég parlament által kinevezett bizottság, Oslóban). A díj a legnagyobb nemzetközi elismerése a kivételes szellemi teljesítménynek.
Marie Curie volt az első aki két - fizikai és kémiai - Nobel dijat is kapott.
Magyar tudósok is szép számmal szerepelnek a díjazottak közül, de többségük tevékenységét már külföldön kezdte vagy ott fejezte be. Volt aki magyarul sem beszélt, de saját vagy szülei származása miatt magyarnak vallotta magát. Csupán két személy utazott Magyarországról a díj átvételére: Szentgyörgyi Albert, aki 1937-ben orvosi, és Kertész Imre, aki 2002-ben irodalmi Nobel dijat kapott.
2009-10-29
50. születésnap :)
1959. október 29 óta, immár 50 éve szálka a rómaiak és Julius Caesar szemében. A világ azonban támogatja a kis gall falu ellenállását, ezt bizonyítja a 330 millió eladott képregény is. Igen, eltaláltátok, Asterixről
és barátjáról Obelixről van szó.
A kis gall figurája 1959 nyarán egy párizsi lakásban született meg, Albert Uderzo rajzoló
és René Goscinny szövegíró
közös munkájaként. Asterix eredetileg csak mellékszereplő lett volna egy készülő képregénybne, a szerzők azonban rájöttek, hogy egy másik író is ugyanazon az ötleten dolgozik. Gyorsan kellett cselekedniük, a gallokból főszereplő lett. Asterix figurájának megrajzolása mindössze 15 percet vett igénybe. A történettel először a Pilote című folyóiratban ismerkedhettek meg a franciák. A történetek önálló kötetben 1961-ben jelentek meg első alkalommal. Az Asterix a gall c. kiadásból alig 6000 példány kelt el, az Asterix és a normannok c. 1967-ben megjelentből már több mint egy millió. Asterix kalandjai az egész világot meghódították. 110 nyelven és dialektusban adták ki.
A történetet Goscinny 1977-ben bekövetkezett halála óta Uderzo egyedül alakítgatja, azonban már ő is 82 éves lett, igy elérkezettnek látta az időt, hogy kijelölje utódját. A kalandokat ezután Frederic és Thierry Mebarki rajzolja.
Az olvasók meg tovább találgathatják, hol is van az a bretagne-i falucska ahonnan Asterix otthonát mintázták. Valahol Roscoff környékén :)))))
és barátjáról Obelixről van szó.
A kis gall figurája 1959 nyarán egy párizsi lakásban született meg, Albert Uderzo rajzoló
és René Goscinny szövegíró
közös munkájaként. Asterix eredetileg csak mellékszereplő lett volna egy készülő képregénybne, a szerzők azonban rájöttek, hogy egy másik író is ugyanazon az ötleten dolgozik. Gyorsan kellett cselekedniük, a gallokból főszereplő lett. Asterix figurájának megrajzolása mindössze 15 percet vett igénybe. A történettel először a Pilote című folyóiratban ismerkedhettek meg a franciák. A történetek önálló kötetben 1961-ben jelentek meg első alkalommal. Az Asterix a gall c. kiadásból alig 6000 példány kelt el, az Asterix és a normannok c. 1967-ben megjelentből már több mint egy millió. Asterix kalandjai az egész világot meghódították. 110 nyelven és dialektusban adták ki.
A történetet Goscinny 1977-ben bekövetkezett halála óta Uderzo egyedül alakítgatja, azonban már ő is 82 éves lett, igy elérkezettnek látta az időt, hogy kijelölje utódját. A kalandokat ezután Frederic és Thierry Mebarki rajzolja.
Az olvasók meg tovább találgathatják, hol is van az a bretagne-i falucska ahonnan Asterix otthonát mintázták. Valahol Roscoff környékén :)))))
2009-10-15
Világnapok
Ma két világnapot is ünnepeltek. Az egyik a fehér bot napja.
A fehér bot a vakok utcai közlekedésének közismert és elengedhetetlen segédeszköze,
Alkalmazásának gondolata a francia Guilly d’ Herbemont grófnőtől származik. A párizsi utcán sétálgatva többször megfigyelte a nagy jármű- és személyforgalomban félénken és bizonytalanul közlekedő vakok állandó veszélyeztetését.
A 20-as évek végén Párizs forgalma egyre fokozódott, a vakok veszélyeztetettsége egyre inkább növekedett. A vakok megsegítésének lehetőségét megtárgyalta az édesanyjával, aki nem értett egyet a lánya igyekezetével, és inkább irodalmi művek Braille rendszerű átírását javasolta a lányának, amely igen divatos tevékenység volt a magas társadalmi rétegek hölgyeinek körében. A kérdéssel mégis tovább foglalkozva egy könnyen felismerhető eszköz kézben hordásának a gondolatát vetette fel. Így jutott a “fehér bot” használatának a szükségességéhez, amelyet úgy a járművek vezetői, mint a gyalogosok távolról felismernek és tudják, hogy közöttük vak ember közlekedik. Használata fokozatosan terjedt el Európában és csaknem az egész világon.
A másik a World Walking Day Nemzetközi gyalogló nap.
A nemzetközi mozgalmat a Rio de Janeiro-i Föld-konferenciához kapcsolódva indították útjára a szervezők 1992. június 07-én. 1995-ben már a Föld összes kontinensén rendeztek gyalogló napot, hazánk 1999-ben lépett a rendező országok sorába.
A rendezvénysorozat közvetlen célja a gyaloglás megismertetése, megszerettetése, hogy a lehető legtöbb embert mozgósítsa a rendszeres testmozgás érdekében. A közvetett cél pedig éppen ezért nem egy országos nagy rendezvény lebonyolítása, hanem az, hogy minél több településen kerüljön megszervezésre a Gyalogló Nap, ezáltal növelve a rendszeres gyaloglásnak hódolók táborát. Régen az volt a megszokott, hogy az emberek naponta sok kilométert legyalogoltak, mindennapi munkájuk szerves része volt, illetve ez volt a legjelentősebb módja az egyik helyről másikra jutásnak. Aztán ahogy fejlődött a közlekedés, illetve emelkedett az életszínvonal, az egyre több munka miatt egyre kevesebb idő jutott a gyaloglásra, de nem is volt rá szükség, mert a rohamosan növekvő számú autó és fejlődő tömegközlekedés szükségtelenné tette a gyaloglást. Kiskorunkban még nekünk is természetes volt, hogy az 1-2 kilométerre levő helyekre gyalog indulunk, most, akinek autója van, az gyakran még a szomszédba is azzal megy. Ezért tényleg szükség van a gyaloglás örömének és hasznosságának újra felfedezésére.
A fehér bot a vakok utcai közlekedésének közismert és elengedhetetlen segédeszköze,
Alkalmazásának gondolata a francia Guilly d’ Herbemont grófnőtől származik. A párizsi utcán sétálgatva többször megfigyelte a nagy jármű- és személyforgalomban félénken és bizonytalanul közlekedő vakok állandó veszélyeztetését.
A 20-as évek végén Párizs forgalma egyre fokozódott, a vakok veszélyeztetettsége egyre inkább növekedett. A vakok megsegítésének lehetőségét megtárgyalta az édesanyjával, aki nem értett egyet a lánya igyekezetével, és inkább irodalmi művek Braille rendszerű átírását javasolta a lányának, amely igen divatos tevékenység volt a magas társadalmi rétegek hölgyeinek körében. A kérdéssel mégis tovább foglalkozva egy könnyen felismerhető eszköz kézben hordásának a gondolatát vetette fel. Így jutott a “fehér bot” használatának a szükségességéhez, amelyet úgy a járművek vezetői, mint a gyalogosok távolról felismernek és tudják, hogy közöttük vak ember közlekedik. Használata fokozatosan terjedt el Európában és csaknem az egész világon.
A másik a World Walking Day Nemzetközi gyalogló nap.
A nemzetközi mozgalmat a Rio de Janeiro-i Föld-konferenciához kapcsolódva indították útjára a szervezők 1992. június 07-én. 1995-ben már a Föld összes kontinensén rendeztek gyalogló napot, hazánk 1999-ben lépett a rendező országok sorába.
A rendezvénysorozat közvetlen célja a gyaloglás megismertetése, megszerettetése, hogy a lehető legtöbb embert mozgósítsa a rendszeres testmozgás érdekében. A közvetett cél pedig éppen ezért nem egy országos nagy rendezvény lebonyolítása, hanem az, hogy minél több településen kerüljön megszervezésre a Gyalogló Nap, ezáltal növelve a rendszeres gyaloglásnak hódolók táborát. Régen az volt a megszokott, hogy az emberek naponta sok kilométert legyalogoltak, mindennapi munkájuk szerves része volt, illetve ez volt a legjelentősebb módja az egyik helyről másikra jutásnak. Aztán ahogy fejlődött a közlekedés, illetve emelkedett az életszínvonal, az egyre több munka miatt egyre kevesebb idő jutott a gyaloglásra, de nem is volt rá szükség, mert a rohamosan növekvő számú autó és fejlődő tömegközlekedés szükségtelenné tette a gyaloglást. Kiskorunkban még nekünk is természetes volt, hogy az 1-2 kilométerre levő helyekre gyalog indulunk, most, akinek autója van, az gyakran még a szomszédba is azzal megy. Ezért tényleg szükség van a gyaloglás örömének és hasznosságának újra felfedezésére.
2009-08-09
Holnap
van az Állatkertek Napja.
143 éve, 1866 augusztus 10-én nyílt meg a Fővárosi Állatkert.
A Bécs melletti Schönbrunn állatkertjét tartják a világ első újkori állatkertjének, 1752-ben nyitotta meg kapuit. A schönbrunni példát hamarosan több nagyvárosban is követték, például Madridban, Londonban, Berlinben, New Yorkban, Melbourne-ben és Pétervárott is. A nyitáskor mintegy 500 különböző állatot költöztettek be tizenegy nagyobb és számos kisebb állatházba, valamint elkerített, nyílt gyepterekre. A legnépszerűbb állat Kristóf, a fiatal barnamedve volt. A majomházban kilencféle majmot mutattak be, gazdag volt a tó és a fácánház madárgyűjteménye is. A madárházban a "kajdácsok", vagyis papagájok, kakaduk és arák voltak a legérdekesebbek. Természetesen nem hiányozhattak a nálunk őshonos szarvasfélék (őz, gímszarvas, dámvad) sem. A bagolyvár - nevével ellentétben - nem csupán baglyoknak, hanem varjaknak és hollóknak, valamint rókáknak, borznak és farkasnak is otthont adott. Érdekességnek számít, hogy egyedül ez az épület az, ami napjainkban is fent maradt.
Igazi állatkerti vadak (pl. zsiráf, elefánt, víziló, tigris, oroszlán, stb;) az állatkert megnyitásakor még hiányoztak. Bár akkoriban az állatkert területe sokkal nagyobb volt, mint manapság, jóval kevesebb állatot élt benn. Az egész egyetlen hatalmas park volt, amelyben csak itt-ott voltak állatbemutató terek.
Az első zsiráfra például két évet kellett várni, 1868-ban Ferenc József ajándékozta az Állatkertnek Erzsébet királyné közbenjárására. Az első elefánt 1875-ben, az első víziló (a legendás Jónás, aki 1917-ig élt Budapesten) 1893-ban, az első orrszarvú pedig 1894-ben érkezett a kertbe.
A budapesti állatkertnek nemcsak az állat-, hanem a növénygyűjteménye is jelentős. Annál is inkább, mivel 1912 óta Állat- és Növénykertként működik.
A kert építészeti képe is más, mint a megnyitáskor, viszont még ma is döntően az 1910-es évek hangulatát idézi. Az épületeket eredetileg Szkalnitzky Antal és ifj. Koch Henrik (1866), később Lóhr Antal (1868), majd Hauszmann Alajos (1876) tervezte, ezek közül azonban ma már egy sincs meg.
A jelenlegi épületek legnagyobb részét az 1909-12-es átépítés során emelték. A Második Világháború után épült néhány szocreál stílusú állatház is (pl. a Zsiráfház és a Bölényház a '60-as években), de az elmúlt mintegy másfél évtizedben elkészült épületek (pl. Főemlősház, Kenguruház, Makiház, Bonsai-pavilon) már mind a műemléki környezethez idomulnak.
A budapesti nemcsak Magyarország legrégebbi állatkertje, hanem világviszonylatban is a legkorábbi alapításúak közé tartozik. A ma mintegy 1000 működő állatkert közül mindössze 24 van a világon, melyet a budapestinél is régebben nyitottak meg.
143 éve, 1866 augusztus 10-én nyílt meg a Fővárosi Állatkert.
A Bécs melletti Schönbrunn állatkertjét tartják a világ első újkori állatkertjének, 1752-ben nyitotta meg kapuit. A schönbrunni példát hamarosan több nagyvárosban is követték, például Madridban, Londonban, Berlinben, New Yorkban, Melbourne-ben és Pétervárott is. A nyitáskor mintegy 500 különböző állatot költöztettek be tizenegy nagyobb és számos kisebb állatházba, valamint elkerített, nyílt gyepterekre. A legnépszerűbb állat Kristóf, a fiatal barnamedve volt. A majomházban kilencféle majmot mutattak be, gazdag volt a tó és a fácánház madárgyűjteménye is. A madárházban a "kajdácsok", vagyis papagájok, kakaduk és arák voltak a legérdekesebbek. Természetesen nem hiányozhattak a nálunk őshonos szarvasfélék (őz, gímszarvas, dámvad) sem. A bagolyvár - nevével ellentétben - nem csupán baglyoknak, hanem varjaknak és hollóknak, valamint rókáknak, borznak és farkasnak is otthont adott. Érdekességnek számít, hogy egyedül ez az épület az, ami napjainkban is fent maradt.
Igazi állatkerti vadak (pl. zsiráf, elefánt, víziló, tigris, oroszlán, stb;) az állatkert megnyitásakor még hiányoztak. Bár akkoriban az állatkert területe sokkal nagyobb volt, mint manapság, jóval kevesebb állatot élt benn. Az egész egyetlen hatalmas park volt, amelyben csak itt-ott voltak állatbemutató terek.
Az első zsiráfra például két évet kellett várni, 1868-ban Ferenc József ajándékozta az Állatkertnek Erzsébet királyné közbenjárására. Az első elefánt 1875-ben, az első víziló (a legendás Jónás, aki 1917-ig élt Budapesten) 1893-ban, az első orrszarvú pedig 1894-ben érkezett a kertbe.
A budapesti állatkertnek nemcsak az állat-, hanem a növénygyűjteménye is jelentős. Annál is inkább, mivel 1912 óta Állat- és Növénykertként működik.
A kert építészeti képe is más, mint a megnyitáskor, viszont még ma is döntően az 1910-es évek hangulatát idézi. Az épületeket eredetileg Szkalnitzky Antal és ifj. Koch Henrik (1866), később Lóhr Antal (1868), majd Hauszmann Alajos (1876) tervezte, ezek közül azonban ma már egy sincs meg.
A jelenlegi épületek legnagyobb részét az 1909-12-es átépítés során emelték. A Második Világháború után épült néhány szocreál stílusú állatház is (pl. a Zsiráfház és a Bölényház a '60-as években), de az elmúlt mintegy másfél évtizedben elkészült épületek (pl. Főemlősház, Kenguruház, Makiház, Bonsai-pavilon) már mind a műemléki környezethez idomulnak.
A budapesti nemcsak Magyarország legrégebbi állatkertje, hanem világviszonylatban is a legkorábbi alapításúak közé tartozik. A ma mintegy 1000 működő állatkert közül mindössze 24 van a világon, melyet a budapestinél is régebben nyitottak meg.
2009-07-23
Július 23.
Néhány érdekesség a mai napról:
1290-ben megkoronázták III. Andrást, az utolsó Árpád-házi magyar királyt.
1849-ben Armand Fizeau francia fizikus meghatározta a fény sebességét.
1871-ben az Osztrák-Magyar Monarchiában törvény született a méter
és a kilogramm
mértékegységek bevezetéséről. Mindkét etalon a franciaországi Sèvres-ben található.
1863-ban ezen a napon született Bródy Sándor író,újságíró
A sort lehet folytatni :)
1290-ben megkoronázták III. Andrást, az utolsó Árpád-házi magyar királyt.
1849-ben Armand Fizeau francia fizikus meghatározta a fény sebességét.
1871-ben az Osztrák-Magyar Monarchiában törvény született a méter
és a kilogramm
mértékegységek bevezetéséről. Mindkét etalon a franciaországi Sèvres-ben található.
1863-ban ezen a napon született Bródy Sándor író,újságíró
A sort lehet folytatni :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)