Budai séták - Gellérthegy

Délutánra kicsit elromlott az idő, de azért felmentünk a Gellérthegyre és nem csalódtunk. Mire felértünk a Nap is kisütött.

A Gellért-hegy Budapest egyik legjellegzetesebb látnivalója, valamint innen nyílik az egyik legszebb kilátás a fővárosra. A 235 m magas hegy történelmi és természeti értékekben egyaránt bővelkedik. A Gellért-hegy 1987 óta a világörökség része.

A Gellért-hegyen az ókorban épült település első lakói a kelták voltak, egészen a Kr. Utáni első századig virágzó központ. Az Árpád-korban a hegynek Kelen-hegy, Pesti-hegy volt a neve. A török hódoltság mai napig fennálló létesítményei a hegy lábánál található gyógyfürdők; a mai Gellért-fürdő, Rudas-fürdő és Rác-fürdő. A hegytetőn palánkvár épült ebben az időben. Ennek a palánkvárnak a helyén épült fel 1813-15-ben József nádor kezdeményezésére az ekkor már Budára költözött Nagyszombati Egyetem csillagvizsgálója, amely 1849-ben, Buda ostromakor megsemmisült. A hegy lábánál végigvonuló törésvonalak tették lehetővé a számos hőforrás létrejöttét, úgymint a Mátyás-, a Rákóczi-, és az Árpád-forrás. Barlangjai közül védett az István-barlang és sziklakápolnája, valamint a Gellért- és a Rudas-fürdő forrásbarlangjai. A hegy gyomrában a főváros ivóvíz-készletének egy részét (80 millió litert) tárolják, a víztározó bizonyos időpontokban látogatható is.

 Megnéztük a város panorámáját,

 a Szabadság szobrot

 Az eredeti, több kisebb szobrot is magába foglaló kompozíció hivatalos elnevezése Felszabadulási emlékmű volt; a német hadsereget Budapestről kiverő szovjet hadsereg haditettének emlékére állították.  Az 1947-ben felállított szobor felemelt kezében pálmaágat tartó női alakot formáz. Maga a szobor 14 méter, de talapzattal együtt eléri a 40 métert. A Szabadság-szobor Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotása.

A szoborhoz Thuránszky Gaál Erzsébet, egy fiatal apácanövendék állt modellt. A lány, aki teljesen ingyen vállalta a feladatot, 6-8 napig volt a művész modellje és naponta 20 percig tartotta a pálmaágat.

A rendszerváltás után a szoboregyüttest jelentősen átalakították és a szovjetekre való utalásokat  - pl. a 4 méter magas orosz katona szobrát - eltávolították. ( Az orosz katona szobrát 1956-ban már ledöntötték, de a forradalom bukása után azt a tettesekkel visszaállíttatták. Az orosz katona szobra végül 1992-ben végleg a szoborparkba került. )

a Citadellát

A Gellért-hegyen található egyik leghíresebb történelmi emlék, a Citadella az 1848-49-es forradalomhoz köthető. Az erőd a forradalom leverése után, 1850-54 között épült Julius Haynau parancsára, azzal a céllal, hogy innen tartsák megfigyelés alatt a város és a lázadozó magyarokat. A 220 méter hosszú, 12-16 méteres falmagasságú Citadella katonai jellege 1897-re megszűnt, falának egy részét jelképesen le is bontották.

és lefelé jövet megálltunk Gellért püspök szobránál is.

A Gellért-hegy nevét Gellért püspökről kapta, aki jelentős szerepet játszott a kereszténység magyarországi elterjesztésében. A monda szerint 1046-ban egy hordóba zárva innen taszították le a Dunába a kereszténység ellen lázadó pogány magyarok. Bár a legenda valóságtartalma megkérdőjelezhető, a XV. századtól kezdik a hegyet Szent Gellért-hegynek nevezni. Más legendák szerint a hegy egykor boszorkányok tanyája volt.

Budai séták - Várkert Bazár

A Várkert Bazárban legutóbb a 70-es évek végén jártam, az akkori budai Ifiparkban koncerteken. Sok – később klasszikussá vált – beatzenekar itt lépett fel először nagyobb közönség előtt. A parkot 1984. szeptember 23-án végleg bezárták. Sokat olvastam arról, hogy majd felújítják, de az évek csak teltek és elég siralmas képet mutatott a vár tövében. I. látogatása kapcsán jó alkalom volt ismét felkeresni.

Egy kis történelem:

A Várdomb oldalán elhelyezkedő Várkert-bazárt az 1870-es években Ybl Miklós tervei szerint a Fővárosi Közmunkatanács építette. Az épületegyüttes mindig is frekventált helye volt a fővárosnak. Kedvelte és szerette például Erzsébet királyné, aki ha gőzhajón érkezett Budapestre, akkor a Várkert-bazár északi galériáján sétált fel a déli Cortina lépcsőire, majd onnan tovább a régi várba.

A Várkert bazár eredetileg megálmodott funkciója nem valósult meg. Kiderült, hogy a budai Dunapartból nem lehetett a pestihez hasonló korzót csinálni. Ezért az átadás után néhány évvel a kereskedők kiköltöztek a bazársorból és az épületegyüttest lezáró két bérpalota is üresen maradt.

1890-től egészen 1918-ig itt működött a Deák Ébner Lajos által vezetett női festőiskola, de már 1884-ben itt létesített szobrászműtermet Stróbl Alajos is.

Várkert felé eső részét reprezentációs célokra használták különféle diplomáciai és kulturális események alkalmával. Az egyik, eredetileg bérpalotának szánt épületben működött a Fiume Szálló. Az épületegyüttes 1944-45-ben erősen megrongálódott, s 1961-ig nem is fordítottak gondot felújítására. A ma világörökség részét képező Várkert bazár 16 évet állt gondozatlanul és használatlanul.

1961 nyarán a Budapesti KISZ-bizottság ötlete nyomán itt kezdték kialakítani a főváros első és sokáig egyetlen szabadtéri ifjúsági szórakozóhelyét, az Ifiparkot.  

  

Összesen 2500 fő számára biztosítottak szórakozási lehetőséget. Öt forint volt a belépőjegy. 1962 volt valójában az első teljes idény, amikor május 1-én nyitott a park és szeptember 20-án zárt be. Ez alatt az idő alatt a parkot 70 ezren keresték fel.

 A kezdeti években az Ifiparkban a dzsesszes szalonzene volt a meghatározó, ezért az első években inkább egy idősebb korosztály járt oda. A 60-as években, amikor a fiatalság a külföldi rádióadókon keresztül megismerte a jazz és a beatzenét és ilyen zenére akart szórakozni. A programok is változtak. Az új klubok előtt hosszú sorok álltak. Szájról szájra terjedtek a hírek, hol játszanak az új együttesek. 1980. májusban egy Edda koncert alkalmával hatalmas tömeg akart bejutni, az elképesztő tolongásban a park bejáratához vezető lépcsők kőfalai leomlottak, s a baleset során öt fiatal megsérült. A Parkot 1981 tavaszáig nem is nyitották már ki. Az újranyitást követő pár év már csak a lassú haldoklás ideje volt. A nagy bulik már ritkaságszámba mentek, majd 1984 szeptember 23-án a P. Mobil "Elektromos temetés" című koncertjével bezárták.

Az ifipark bezárása után a Várkert bazárral senki sem törődött. A hasznosításra elképzelések születtek, de azokból semmi sem valósult meg. 

 A felújítást végül 2011-ben – 27 év elhagyatottság után – határozták el, a kivitelezés 2013-ban el is kezdődött és 2014. augusztusban került sor a megnyitásra.

Jó sokat vártunk rá, de tényleg szép lett, kiállításokra, rendezvényekre is alkalmas terekkel.

Egykor és ma:

Látogatás

Nemrég kellemes meglepetés ért. Egyik délután erdélyi unokatestvérem szólt, fia Bécsbe indul és ő is eljönne vele. Ha felveszem az M1-es autópályánál, nálam tölthetne pár napot. Hajnali 4-kor már be is pakoltam őt a kocsiba. Sok alvás nem volt, mivel másnap – október 23-án – szerettünk volna néhány ünnepi programot megnézni. Mire felkeltünk és két-három kávéval lelket öntöttünk magunkba, a zászlófelvonásról már lemaradtunk, így gondoltuk benézünk a Parlamentbe. Az ingyenes belépésnek köszönhetően hosszú sor kígyózott a tér körül. Próba szerencse, ha egy óra alatt nem jutunk előbbre, megyünk tovább.

Szinte hihetetlen, de egy óra várakozás után bejutottunk. Valójában csak a koronát és az odavezető utat lehetett megnézni, ezért is haladt viszonylag gyorsan a sor.

Mire kiértünk épp kezdődött a zenés őrségváltás, ezt még megvártuk.

A nap többi részében pótoltuk a kimaradt éjszakai órákat.  

  

  

Első hó

Idén télen nálunk is leesett az első hó.

Igaz volt 1-2 alkalommal hószállingózás, de az még a fél centit sem érte el és pár órán belül el is tűnt. Most éjszakára ígérték, de reggel még nyoma sem volt, aztán délelőtt előbb csak apró, majd egyre nagyobb pelyhekben hullott.

Régen volt, amikor februárig kellett várni egy kis hógolyózásra :)))

Természet

Ilyen szép volt a napfelkelte ma reggel :)

Földrengés

Ma este épp a fotóimat rendezgettem a PC-n, amikor megmozdult alattam a szék :) Elsőre az jutott eszembe, hogy valami nagy teherautó ment el a ház előtt és ettől remegett be az épület, de ez valószínűtlen egy 10 emeletes épületnél és nem is vagyunk közvetlenül az út mellett. Rögtön utána beugrott: földrengés. Néztem a csillárt, de az nem mozdult. Életemben eddig egyszer éltem át földrengést. Akkor a borospoharak a szekrényben elkezdtek pattogni és kilengett a csillár. Az egész ha 2-3 másodpercig tartott. Jóval később értesültem a hírekben, hogy tényleg rengett a föld.


(Forrás(kép): origo.hu )

Lánchíd

A Magyar Kultúra Napja alkalmából délelőtt egy sétán voltam a budapesti Lánchídon. Számtalanszor láttam és átmentem rajta, járművel, gyalogosan. Ma mégis megtudtam valami újat róla. (lehet csak nekem új :) ) Ezt a bronztáblát láttam a híd pesti lámpapillérén:


Marlow 14.000 lakosú kisváros Londontól 55 kilométerre nyugatra. Itt található a Lánchíd prototipusa. A Marlow Bridge a Temze felett ível át Marlow és Bisham között. 1829 és 1832 között épült fel. Azért volt rá szükség, mert az előző fahíd 1828-ban összeomlott. A Széchényi Lánchíd tulajdonképpen ennek a hídnak a felnagyobbított mása. Széchenyi és Andrássy György 1932 őszén angliai tanulmányútra utaztak kinézni, hogy milyen híd lenne jó Buda és Pest közé, ekkor jártak Marlow-ban is. Mindkét hidat William Thierney Clark tervezte. (Adam Clark – akiről a budai hidfőnél levő teret is elnevezték – a Lánchíd építésvezetője volt és csak névrokona a tervezőnek). Az angol híd 72, a magyar 375 méter hosszú. Mindkét híd lánchíd, mindkettőn autós és gyalogos forgalom halad át. A hasonlóság egészen döbbenetes :)


Marlow bridge


A Lánchíd

Még megmutatták merre van a pesti hídfő alapgödre ( a víz alatt), ahová a híd alapkövét tették 1842. augusztus 24-én. Az eseményt Barabás Miklós 1864-ben készült festménye örökítette meg.

Operaház

Hétfőn munka után egy kollégám invitálására az Operaházba indultunk. Mikulás kapcsán egy dalestet szerveztek ingyenesen. A Székely Bertalan terembe kb. százan fértek be.
Az operaház két díszterme közül ez az egyik. ( a másik a Vörös Szalon) A teremből a Főhercegi Páholyba lehet átjutni. A freskókat Székely Bertalan festette. A falakon XX.század eleji művészek portréit állították ki.



Operarészleteket adtak elő fiatal és már fénykorukon túljutott idősebb énekesek, zongorakísérettel. Megvallom, nekem nem igazán tetszett, a művészek nem remekeltek, az ismert áriák és dalok előadásának „melléfogásai” szembetűnő volt. Úgy 45 perc után el is jöttem. Mivel este az operában nem volt előadás, a kihalt épületben tettem egy sétát.



Hazafelé készült néhány esti fotó is az Operaház környékéről.

Megjött a tél

Tegnap éjfél előtt elkezdett havazni, reggelre ez a kép fogadott.



Tavaly kicsit később érkezett az első hó.

Szombat

Örsi itthon van, szombaton érkezett egy hétre Angliából . (annak aki 10 éve él külföldön, már fogós kérdés az itthon és otthon :) ). Természetesen vártam a repülőtéren. Szerencsére a gép délután pontosan érkezett, mert estére már programunk volt. Lepakoltunk és elindultunk vacsorázni. Ne gondolja senki, hogy a légi utazás manapság annyira gyors, mint ahogy képzeljük. Igaz, hogy maga a repülés nem több 2 óránál, ennek ellenére már délelőtt 10-kor elindult „otthonról” és 18. órára „itthon” is voltunk. Egy kis szusszanás után lementünk a közeli étterembe vacsorázni, onnan tovább a Lánchíd pesti hídfőjéhez. Kicsit korábban érkeztünk, így még ott találtuk a napközbeni kirakodóvásár maradványait :).



Amiért mentünk – egy koncert - este 9-kor kezdődött. Örsi egyik kedvence, Lajkó Félix adott fergeteges műsort zenész barátai társaságában a több ezres közönség előtt a Duna partján felállított színpadon. Az egy órás előadásból a ráadások után másfél óra lett. Hogy nekem tetszik-e vagy sem, nehéz megmondani, de egy biztos, hogy ez a vajdasági fiú olyan hangulatot tud teremteni, ami magával ragadja a hallgatóságot, nem is beszélve virtuóz hegedűjátékáról. Egyszer mindenkinek érdemes élőben megnéznie.



Egy rövid videó az előadásról.

Duna

Ma ilyen volt a Duna a pesti oldalon

Ma

hamarabb hazaértem, ezért:

"Kilenc fővárosi polgármesteri hivatalban van bombariadó, közölte a BRFK. A rendőrség segélyhívójára jelentkezett be egy férfihang, és azzal fenyegetőzött, hogy bombát helyezett el az V., a VI., a VII, a VIII, a IX., a X., a XI., a XII., és a XIII. kerületi polgármesteri hivatalban.A rendőrség riasztotta a tűzszerészeket, akik megkezdték az épületek átvizsgálását. Arról, hogy ki kell-e üríteni valamelyik hivatalt, a helyszínen döntenek a szakemberek."
( http://index.hu )

Igaz, alig több mint egy órát nyertem, de ez is valami :)

Szolgáltatók

 






A hét elején értesítést kaptam, hogy menjek el a postára, az Elektromos Művektől küldeményem érkezett. Megvártam míg az esők elmúlnak és tegnap végre munka után arra indultam. Megjegyezem, hogy amióta a Postapalotát eladták - ami központi helyen volt - az új hivatal megközelítése igencsak körülményes. Vagy gyalogolok hegynek felfelé fél órát vagy várok a 20 percenként induló buszra. Sebaj, ha kell akkor kell, átveszem amit küldtek. Kiderült, hogy nem levél érkezett, hanem pénzesutalvány. No ez is ritka, hogy egy szolgáltató pénzt küld :) Nem ajándékról volt szó, hanem a május hónapra, a hónap elején befizetett áramdíjat küldték vissza. Igaz, a befizetési határidő május 25 - a jövő hét eleje -  de gyakorlatom szerint amint a fizetést megkapom, minden számlámat egyszerre kifizetem, igy nem fordulhat elő, hogy valami elmarad.
A május 5-én elküldött összeg komoly zavart és fejtörést okozhatott a cégnél, ezért egyszerűbbnek látták azt visszaküldeni. Csakhogy ma újból fel kell adjam, hogy a május 25-i határidőre odaérjen, mert  a végén még én fizetek késedelmi kamatot :) Lehet, hogy én vagyok naiv, de nem lett volna egyszerűbb simán elkönyvelni ? A postáskisasszony elmondása szerint nem csak én jártam így, az ELMÜ tömegesen küldte az utalványokat a fogyasztóknak. Gondolom a lebonyolítás sem ingyen volt, arról nem is beszélve hogy én is plusz egy óra "kirándulásra" kényszerültem.
Más.  Ugyancsak a tegnapi napra jelezték érkezésüket házunkba a gázszolgáltató a gázóra leolvasására és a kéményseprők ellenőrzésre. Az előbbi reggel 8-12 között, az utóbbi 13 és 16 óra között, ami azt jelenti, minimum egy nap szabadságom bánta volna. A Gázműveket elintéztem egy e-mailben, ha jó, ha nem, a kéményseprőktől viszont egy dörgedelmes levél várt mindenféle bírsággal és feljelentéssel fenyegetve, ha két hét múlva ismételten nem jutnak be a lakásomba, igaz ekkorra már reggel 8-10 között ígérték jövetelüket. Így jó esetben csak két órát kések a munkahelyemről.
Igaz ezeknél a cégeknél is van munkaidő - erre hivatkoznak - csakhogy a nevükből is adódóan ők SZOLGÁLTATÓK, esetleg mi lenne ha velük fizettetnék meg a sok-sok fogyasztó kiesett munkabérét. Nem mindenki nyugdíjas és ők sem biztos, hogy szívesen ülnek napokig otthon várva a különböző szolgáltatókat. Mert van belőlük még néhány, pl. Vízművek, áruszállítók, szerelők - akik hasonlóan "szolgáltatnak."