TÉL

Furán alakult a téli szezon. Ahol  lakom eddig még hó nem esett ( bár egyes hírek szerint volt egynapos havazás novemberben, de én akkor épp külföldön voltam). Igazán hideg sem volt, 0 és +10 között, viszont napfényből sem kaptunk túl sokat. Nem szeretem az állandó szürkeséget. Az elmúlt 1-2 napban lehűlt a levegő és egy melegfront kellett hozzá, hogy ma reggelre havazzon. Igaz csak 2-3 cm és sokkal többet nem is ígérnek, de már ez is valami, hogy egy kis fehérséget láthassak :)
Merthogy a hétvégén már február lesz.  Annyi előnye azért van a dolognak, hogy tavaszig már nem kell olyan sokat várni :)

PAPRÉT

Régen tudtunk kimozdulni a természetbe az időjárás miatt. Szombatra – bár túl jó idővel nem kecsegtettek – az ígért +6-8 fok csábítónak tűnt. Így aztán reggel kellemes időben indultunk Paprétre.  A kék túra ezen kis szakasza is hiányzott, ezért választottuk ezt a kisebb túrát. Mire Szentendréről induló buszunk megállt Pilisszentlászló-Hegytetőn sűrű köd, eső és a városból már eltűnt hó fogadott.  

A piros jelzésen indultunk az alig 3 km-re levő erdészház felé, az eső végig vigasztalanul esett. 

A háznál előkotortuk a bélyegzőt, aztán visszafordultunk a kék jelzésen Pilisszentlászló községbe. 

Ahogy ereszkedtünk, az eső mellett a hó helyét a patakokká duzzadó olvadék vizek váltottak fel. És persze minden víz a túraösvényen folyt lefelé. 

Mire leértünk, cipőnk, kabátunk, hátizsákunk, kesztyűink, és minden egyebünk teljesen átázott. A Gesztenyés sörözőben vártuk buszunk indulását.  Étel, meleg innivaló nem volt, még jó, hogy vittünk magunkkal forró teát és valami harapnivalót.

 Mit ne mondjak, a hazaút sem volt valami kellemes, átázott ruhánk folyamatosan hűtött. Itthon már csak egy forró zuhanyra és a jó meleg ágyra vágytam J

Remete hegy - Zsíros hegy

Az előző bejegyzés az első hóról szólt, szerencsére nem lett folytatása.
Az elmúlt hétvégén tettem egy sétát a Hárshegyen, akkor még ilyen havas táj fogadott.


Tegnapra minden megváltozott, még a hegyekből is eltünt a hó.

Mivel december óta jóformán ki sem mozdultunk, elhatároztuk túrázunk egyet a környéken, annál is inkább mert 2 hét múlva egy három napos túra következik és télen eléggé „berozsdásodtak” az izmaink.
A Szépjuhásznétól indulunk Hűvösvölgybe

itt buszra szálltunk és Remeteszőlősön próbáltuk elcsípni az országos kék jelzést.

A faluból kiérve elindultunk egy erdei úton majd nemsokára a kiindulási pontunkhoz jutottunk vissza. Ekkor előkerült az iránytű és a térkép, a Remete szurdoknál meg is leltük a kék jelzést. Az út egy patakon vezetett keresztül, szerencsére a folydogáló víz alatt még vastag jég volt, igy könnyen átjutottunk.

Innen kezdődött egy nem túl hosszú, de annál kaptatósabb ösvény a Remete hegy tetejére. (424 m). Közben láttuk a Remete-barlangot is.

A hegytetőn megpihentünk és gyönyörködtünk kicsit a kilátásban.

Az út tovább kisebb emelkedőkkel és lejtőkkel végig a gerincen folytatódott, előbb a Kerek hegy oldalában,

majd a Nagykovácsihoz tartozó hétvégi házak mellett. Elértünk az egykori Zsíros hegyi túristaház romjaihoz.

A Magyar Turista Egyesület Péntekiek Asztala ((1902-ben alakult társaságuk rendszerint péntekenként találkozott) 1928-29-ben építette fel a kb. 40 hálóhellyel, 2 étteremmel rendelkező manzárdos turistaházat.

A kezdeményezés sikere elsősorban egyik taguk, Fritsch Vencel áldozatvállalásának volt köszönhető, ezért az épületet róla nevezték el, de inkább a Péntekiek menedékházaként ismerték. 1935-ben átalakították, 1936-ban egy melléképülettel bővítették. Az 1980-as évek végén sorsára hagyták, köveit széthordták, ma csak bozótos maradványai láthatók.
Innen betértünk a „Muflon itató„ nevű erdei kocsmába.

A kéktúra bélyegző a kapuja előtt álló tölgyfára szerelt kis dobozkában található.

Egy forralt bor mellett megettük elemórzsiánkat,

majd elindultunk Nagykovácsin keresztül a Teleki-Tisza kastélynál levő buszmegállóhoz.
A korábban Wattay, ma Teleki-Tisza-kastély egyemeletes klasszicista épülete 1840 körül épült; többször átalakították. 1849. májusában Görgey főhadiszállása volt.

Utolsó birtokosa 1946-ban gróf Tisza Lajos Kálmán, Tisza István egykori miniszterelnök unokája volt. 1956-ban Király Béla nemzetőrségének is itt volt utolsó szállása.
A kastély ősfás parkjában ma egy kastélyfogadó üzemel.
Busszal gyorsan Hűvösvölgybe, majd haza érkeztünk.
A nap szépen sütött és szélárnyékban még kellemes is volt az a +10 fok, de elég erős ÉNy-i szél fújt. Hiába, még csak február van, de a sok szürkeség után igy is felüdülés volt a tegnapi nap.

Első hó

Idén télen nálunk is leesett az első hó.

Igaz volt 1-2 alkalommal hószállingózás, de az még a fél centit sem érte el és pár órán belül el is tűnt. Most éjszakára ígérték, de reggel még nyoma sem volt, aztán délelőtt előbb csak apró, majd egyre nagyobb pelyhekben hullott.

Régen volt, amikor februárig kellett várni egy kis hógolyózásra :)))

Várjuk a tavaszt

de ma reggel ez a kép fogadott.



Éjszaka elkezdett havazni, azóta el sem állt, holnapra 25 cm hóra ébredhetünk.
Szép ez a mindent betakaró fehérség, de már vágynék egy kis zöldre, pirosra kékre :)
Hosszúra nyúlt a tél. Addig is egy kis színes virág-pompa :)



Tavaly ilyenkor a Pilisben napoztunk :)

Tél

Nálunk is leesett idén az első hó :) Tavaly kicsit korábban érkezett.

Hó-Show

Nem terveztük, hogy megnézzük a vásárvárosban az idei Hó-Showt, de mivel egy utazási irodától kaptunk ingyen belépőket, pénteken munka után elindultunk.
Szeretem a telet, főleg a hegyekben, amikor minden fehér és vakítóan süt a nap. A mostani nyirkos szürkeségben jól jött egy kis téli hangulat :) Sétálgattunk a standok között, voltak korizók, snowboardosok, megnéztük az Eplényben épülő, első magyarországi székes sífelvonót,



nézegettük az irodák kínálatait, a hihetetlen mennyiségű – és időnként árú – sífelszereléseket. A Madarasi Hargitára hívogató standnál még egy kis házi pálinkával is megkínáltak :)



Pár kép itt.

Ma reggel

mikor felébredtem, kinézve az ablakon ilyen gyönyörű zuzmarás fákat láttam a kertben :)

Délben megérkezett

az első havazás nálunk is.

estére ez lett -1 fok mellett.