Anglia 8. London Szent Pál székesegyház

A Temple negyed után még volt időm így elsétáltam a Szent Pál katedrálishoz. Annyira körbeépítették, hogy teljes egészében nem is sikerült lefotóznom.

A belseje tényleg gyönyörű és monumentális. és természetesen itt sem lehetett fotózni :) ( a képek egy része ezért illusztráció). Egymást érték az őrök és sasszemmel figyeltek mindenkit. Úgy gondoltam, ha már kifizettem a borsos belépőjegyet, mindent megnézek, a pincétől a padlásig:)

A katedrális a Lundgate Hill tetejére épült, ami London legmagasabb pontja és jelenleg Európa 5. legnagyobb székesegyháza. A mai templom elődje – az Öreg Pál székesegyház – a 13. században épült gótikus stílusban. 1561-ben a templom tornyába villám csapott és leomlott, 1666-ban a nagy londoni tűzvész idején a templom porig égett. 3 év építkezés után 1669-ben adták át az újra felépített katedrálist. Nagysága lenyűgöző, ezért érdemes néhány száraz adatot is megismerni.

A székesegyház 175 m hosszú, a templomhajó 28 m magas, a kupola átmérője 31 m, csak 11 méterrel kevesebb mint a római Szent Péter székesegyházé. 30 m magasan van a kupola belső körfolyosója, ahová fel lehet gyalogolni . Csodás látvány volt a templom belseje olyan magasból. A körfolyosó neve Suttogó folyosó ( Whispering Gallery). A név onnan ered, hogy ha valaki a korlát egyik felén a falnak fordulva suttog valamit, azt a túloldalon is tisztán lehet hallani. 

Az 53 méteres magasságban található külső körfolyosóra, a Kőgalériára (Stone Gallery) 376, míg a 85 méter magasban található Arany Galériára (Golden Gallery) további 152 lépcsőfok vezet fel. Elárulom, megmásztam valamennyit. 

Eleinte még kényelmes lépcsőfokon lehet kapaszkodni, de később a csigalépcső egyre keskenyebb, a vége felé már csak egy vas építményen lehet tovább menni. Fent a jutalom London teljes panorámája.

Ne kövezzetek meg érte, de nekem a látvány egyáltalán nem volt lenyűgöző. Egyébként sem vagyok kibékülve ha történelmi városrészekbe, több száz éves épületek közé felhőkarcolókat emelnek. És az állandó építkezések. A várost járva is tapasztalható, de így fentről még szembetűnőbb. Persze ez pozitívumként is felfogható, de nehéz olyan fotót csinálni amibe ne lógna bele egy daru képe.

A 111 méter magas kupola egyébként egész Londonból jól látszik A kupola legtetején található arany gömb hat méter átmérőjű.  A déli – toronyórával díszített – toronyban van a 17 tonnás Great Paul harang amit 1882-ben készítettek és emeltek mai helyére. Az északi toronyban 1878 óta egy harangjáték működik.

A II. világháborúban a templom nagyobb károkat nem szenvedett, pusztán a főoltárt érte találat, de ezt eredeti állapotában helyreállították.

A templom első orgonája 1695-ben épült. 1759-ben Handel még ezen játszotta a Messiást. A jelenlegi a régi sípok egy részének felhasználásával 1870-ben épült.

A templom egész épülete alatt végighúzódó kripta Európa legnagyobb kriptája. Többek közt itt temették el 1965-ben Winston Churchill miniszterelnököt,

 itt nyugszik a penicillin feltalálója Fleming, Nelson admirális 

és Wellington herceg is.

A katedrálisban székel a mindenkori londoni püspök.

Itt ünnepelte gyémánt jubileumát Viktória királynő ls II. Erzsébet, a tűzvész előtt itt kötött házasságot 1501-ben Aragóniai Katalin (VIII. Henrik későbbi felesége) és Arthur herceg, 1981-ben pedig Charles walesi herceg és Lady Diana Spencer.

 

Angliában 7. London Covent Garden

Egy szép napsütéses téli napon sétára indultunk a Covent Gardenbe.

A Covent Garden London egyik legrégebbi piaca, az 1600-as évek végétől egészen az 1970-es évekig  gyümölcs és zöldségpiacként működött.

A Nagy Londoni Tűzvész 1666-ban az összes "konkurens" kereskedelmi központot elpusztította a városban, így a Covent Garden lett az ország legfontosabb kereskedelmi központja. Ez a "négyszög" volt Westminster "konyhakertje"

A piac és környéke a 18. századra London egyik híres piros lámpás negyedévé vált. Ma Covent Garden egyfajta turista látványosság, éjjel nappal nyüzsög a sok ember, a boltok többnyire turisták részére emléktárgyakat

és a régi  Alma piacon (Apple market) kézműves termékeket árulnak jó magas áron.

 A  Covent Garden London egyetlen területe, ahol hivatalosan engedélyezve van az utcai mutatványosok működése.

A központi térről nyílik a Londoni Közlekedési Múzeum (London Transport Museum), ahová a belépés ingyenes, 

és a Királyi Operaházhátsó bejárata is.

A téren sok kávézó, cukrászda, szendvics bár, kisebb étterem is van, ahol jól esik kicsit megpihenni.

Angliában 6 - Richmond upon Thames

Több könyvet olvastam a középkori angol történelemről és sokszor előkerült Richmond neve és pompás palotája. Utánanéztem mit is lehet róla tudni, de sajnos kiderült, hogy a palota megsemmisült, csak egy minimális része maradt meg. Miután Richmond csak fél órára volt vonattal, gondoltam, azért körülnézek a városkában.

Richmond királyi lakóhely volt 1327-1649 között. Ebben az időben egy falu volt Surrey-ben, most London egyik legvonzóbb külvárosa, a jobbmódúak kedvelt pihenő és lakóhelye. Hétvégekem sokan kirándulnak ide a környékről is.

Első lakója a gyerekkirály III. Edward volt. A régi dokumentumok szerint a palota bútorzata és díszítései pompásak voltak. A faliszőnyegeken a királyok hőstetteit örökítették meg. 1649-ből fennmaradt egy tervrajz. Eszerint a terméskő épület 3 emelet magas volt 14 lövegtoronnyal. A nagy csarnok 30 m hosszú és 12 m széles, és volt egy kb. ugyanekkora kápolna és egy hatalmas könyvtár is.

 Itt hunyt el VII. (Tudor) Henrik 1509-ben. 

1533-ban a palota fő tartózkodási helye volt Tudor Máriának, VIII. Henrik idősebb lányának. 1540-ben VIII. Henrik a palotát odaadta negyedik feleségének,Clevei Annának, válási ajándékként.A palota kedvenc helye volt I. Erzsébet királynőnek is, aki itt halt meg 1603-ban.

I. Károly 1637-ben létrehozta Richmond parkot ( Old Deer Park ) ahol ma is több mint 600 szarvas él háborítatlanul szabadon. 

 I. Károlyt 1649-ben kivégezték, pár hónap múlva a parlament a palotát eladta. Ezután 10 éven belül a palota nagy részét lebontották, anyagát újra felhasználták máshol. A megmaradt romot sosem építették újjá. Mára csak a Gate House és néhány régi utcatábla emlékeztet az egykori palotára.

Richmond Park a Királyi Parkok közé tartozik, a nyolc közül a legnagyobb, London dél – nyugati részén. Területe eléri a 955 hektárt, így London második legnagyobb parkja és egyben természetvédelmi terület. 

 1872-ben törvény mondta ki hogy a park nyilvános, de tüzifát gyüjteni nem lehet.  Ez a szabály ma is érvényes :) A parkban 10 építmény található és ezek valamint a parkot övező fal külön védelem alatt áll, a park maga természetvédelmi terület. Már kevés időnk maradt, de azért 2 épületet megnéztünk. Ide is érdemes lesz nyáron visszamenni :)

Thatched House Lodge 

 a II. Világháború alatt Eisenhower amerikai tábornok otthonaként szolgált. 1963 óta II. Erzsébet unokatestvére Alexandra hercegnő lakik az épületben.

White Lodge

 II. György vadászkastélya volt. Több híresség is lakott az épületben. Itt született II. Erzsébet királynő édesapja Albert herceg, a későbbi VI. György király.

Az autóforgalomra alkalmas kapuk csak napközben vannak nyitva, és 20 km/ órás sebességkorlátozás van érvényben a park egész területén. A biciklisták és gyalogosok számára 24 órán keresztül áll nyitva a park.

Angliában 5 Hampton Court

Egy nap vonattal Hampton Court-ba indultunk. 

Pár éve már jártam ott, de akkor csak egy órám volt és az semmire sem elég egy ilyen hatalmas palotánál, így most egy teljes napot tudtunk rászánni a nézelődésre. Mivel közelgett a karácsony, a parkban jégpálya is szórakoztatta az oda látogatókat.

Hampton Court London délnyugati részén, a Temze partján található.

1514-ben szerezte meg a területet a máltai lovagoktól Thomas Wolsey, York-i érsek, a későbbi bíboros, VIII. Henrik jó barátja. 

 Wolsey ragyogó püspöki palotát építtetett. Külön lakrészekkel gondoskodott arról, hogy a királyt és családját bármikor méltón fogadhassa.

Később Aragoniai Katalin és a király válása miatt viszonyuk megromlott. Henrik a palotát magának kérte és Wolsey jobb híján kénytelen volt azt Henriknek ajándékozni, bár ez sem mentette meg őt attól, hogy kegyvesztett legyen.

1540-re a palota Európa egyik legpompásabb királyi palotája lett, ahol tenisz és bowling pályák, vadászpark, több mint 3000 négyzetméteres konyha,

 kápolna, 

hatalmas ebédlő 

 és rengeteg kényelmes vendégszoba állt rendelkezésre. A palotában vezetékes víz is volt. Henrik valamennyi felesége végzett a palotán átalakítást, amelyet így VIII. Henrik idejében legalább fél tucatszor átépítettek.

Henrik egyetlen fiát, Edwardot a Hampton Court Palotában keresztelték meg,

 Mária lánya itt töltötte mézesheteit, 

I. Erzsébet pedig többnyire itt fogadta a külföldi delegációkat.

I. (Stuart) Jakab idejében a palota funkciója megváltozott. Jakab inkább az élvezetek helyszínéül használta.

Fia, I. Károly idején új teniszpálya épült, a kert szökőkútjainak működtetéséhez 11 mérföldről idevezettette a vizet, bővítette a királyi festmény-gyűjteményt is. 

A polgárháború idején, 1647-ben a királyt ebben a palotában börtönözték be három hónapra. A köztársaság és a protektorátus évei (1649-1660) alatt, a puritanizmus jegyében szerte Angliában pusztultak az értékek. Hampton Court azonban megmenekült, mivel Oliver Cromwell saját maga használta a palotát. Lánya, Mária esküvőjét is itt, a királyi kápolnában tartották. II. Károly jobban kedvelte a Windsor-i palotát, de szeretőinek egyike, Barbara Villiers, grófnő és törvénytelen gyermekük itt élt.

Hampton Court következő fénykorát III. Vilmos és felesége Mária uralkodása alatt élte. Ahogy a Kensingtoni Palota esetében, itt is a kor kedvelt építésze, Wren kapott megbízást a palota átépítésére, aki legszívesebben lerombolta volna az egész Tudor-kori palotát, de szerencsére sem elég pénz, sem elég idő nem volt hozzá. 

 Mária királyné halálakor a munkák félbeszakadtak és csak akkor folytatták, amikor a Whitehall palota a londoni nagy tűzvészkor 1698-ban leégett. Ekkor épültek a palota barokk részei és felújították a parkokat is. Anna királynő jobban kedvelte Windsort és Kensingtont. Halála után őt a Hannoveri házból származó I. György követte, aki angolul nem beszélt és ideje nagy részét Hanoverben töltötte. 

Viszont fia II. György és felesége megkedvelte a palotát. Ismét teljes pompájában ragyogott a királyi és királynői lakosztály és elkészült a királynői lépcsőház is. 

II. György halála (1760) után már sosem lakott királyi család a palotában. III.György uralkodása alatt a palotát kisebb részekre darabolták, a királynak nagy szolgálatot tevő emberek és háznépük költözhetett be egy-egy lakosztályba. 

A következő két évszázadban sokféle lakója volt a palotának. Pl. Lady Baden-Powell, a cserkész mozgalom megalapítójának özvegye, és itt lakott a híres fizikus, Michael Faraday is.

1838-ban a fiatal Viktória királynő megnyitotta a palotát az érdeklődő nagyközönség előtt. 

Ennek azonban volt árnyoldala is, több helyen letépték a tapétákat, festmények, bútorok tűntek el. Azonban 1900-ig két részletben sor került a palota teljes rekonstrukciójára, a Tudor-kori állapot visszaállítására.

A palota történetének utolsó évtizedei ismét a restaurálásáról szóltak. 1986-ban a királyi lakosztály jelentős részét tűzvész pusztította el. Az újjáépítés 1995-ben fejeződött be.