Angliában 5 Hampton Court

Egy nap vonattal Hampton Court-ba indultunk. 

Pár éve már jártam ott, de akkor csak egy órám volt és az semmire sem elég egy ilyen hatalmas palotánál, így most egy teljes napot tudtunk rászánni a nézelődésre. Mivel közelgett a karácsony, a parkban jégpálya is szórakoztatta az oda látogatókat.

Hampton Court London délnyugati részén, a Temze partján található.

1514-ben szerezte meg a területet a máltai lovagoktól Thomas Wolsey, York-i érsek, a későbbi bíboros, VIII. Henrik jó barátja. 

 Wolsey ragyogó püspöki palotát építtetett. Külön lakrészekkel gondoskodott arról, hogy a királyt és családját bármikor méltón fogadhassa.

Később Aragoniai Katalin és a király válása miatt viszonyuk megromlott. Henrik a palotát magának kérte és Wolsey jobb híján kénytelen volt azt Henriknek ajándékozni, bár ez sem mentette meg őt attól, hogy kegyvesztett legyen.

1540-re a palota Európa egyik legpompásabb királyi palotája lett, ahol tenisz és bowling pályák, vadászpark, több mint 3000 négyzetméteres konyha,

 kápolna, 

hatalmas ebédlő 

 és rengeteg kényelmes vendégszoba állt rendelkezésre. A palotában vezetékes víz is volt. Henrik valamennyi felesége végzett a palotán átalakítást, amelyet így VIII. Henrik idejében legalább fél tucatszor átépítettek.

Henrik egyetlen fiát, Edwardot a Hampton Court Palotában keresztelték meg,

 Mária lánya itt töltötte mézesheteit, 

I. Erzsébet pedig többnyire itt fogadta a külföldi delegációkat.

I. (Stuart) Jakab idejében a palota funkciója megváltozott. Jakab inkább az élvezetek helyszínéül használta.

Fia, I. Károly idején új teniszpálya épült, a kert szökőkútjainak működtetéséhez 11 mérföldről idevezettette a vizet, bővítette a királyi festmény-gyűjteményt is. 

A polgárháború idején, 1647-ben a királyt ebben a palotában börtönözték be három hónapra. A köztársaság és a protektorátus évei (1649-1660) alatt, a puritanizmus jegyében szerte Angliában pusztultak az értékek. Hampton Court azonban megmenekült, mivel Oliver Cromwell saját maga használta a palotát. Lánya, Mária esküvőjét is itt, a királyi kápolnában tartották. II. Károly jobban kedvelte a Windsor-i palotát, de szeretőinek egyike, Barbara Villiers, grófnő és törvénytelen gyermekük itt élt.

Hampton Court következő fénykorát III. Vilmos és felesége Mária uralkodása alatt élte. Ahogy a Kensingtoni Palota esetében, itt is a kor kedvelt építésze, Wren kapott megbízást a palota átépítésére, aki legszívesebben lerombolta volna az egész Tudor-kori palotát, de szerencsére sem elég pénz, sem elég idő nem volt hozzá. 

 Mária királyné halálakor a munkák félbeszakadtak és csak akkor folytatták, amikor a Whitehall palota a londoni nagy tűzvészkor 1698-ban leégett. Ekkor épültek a palota barokk részei és felújították a parkokat is. Anna királynő jobban kedvelte Windsort és Kensingtont. Halála után őt a Hannoveri házból származó I. György követte, aki angolul nem beszélt és ideje nagy részét Hanoverben töltötte. 

Viszont fia II. György és felesége megkedvelte a palotát. Ismét teljes pompájában ragyogott a királyi és királynői lakosztály és elkészült a királynői lépcsőház is. 

II. György halála (1760) után már sosem lakott királyi család a palotában. III.György uralkodása alatt a palotát kisebb részekre darabolták, a királynak nagy szolgálatot tevő emberek és háznépük költözhetett be egy-egy lakosztályba. 

A következő két évszázadban sokféle lakója volt a palotának. Pl. Lady Baden-Powell, a cserkész mozgalom megalapítójának özvegye, és itt lakott a híres fizikus, Michael Faraday is.

1838-ban a fiatal Viktória királynő megnyitotta a palotát az érdeklődő nagyközönség előtt. 

Ennek azonban volt árnyoldala is, több helyen letépték a tapétákat, festmények, bútorok tűntek el. Azonban 1900-ig két részletben sor került a palota teljes rekonstrukciójára, a Tudor-kori állapot visszaállítására.

A palota történetének utolsó évtizedei ismét a restaurálásáról szóltak. 1986-ban a királyi lakosztály jelentős részét tűzvész pusztította el. Az újjáépítés 1995-ben fejeződött be.