Gerecse

Ma a Gerecsében barangoltunk. A túra a Tatabányától fél órára levő Héreg községből indult fel a Gerecse legmagasabb pontjáig ( 634 m ). Nyolcan vonattal és busszal mentünk, a többiek autókkal. Szerencsére az időjósoknak nem lett igazuk, az eső elkerült, kellemes tavaszi idő kísért egész nap. A faluból kiérve első pihenőnk a Király kútnál volt.





Folyamatosan emelkedő úton értük el a Jusztinián pihenőt. A fák között tehenek legelésztek, mögöttük áll Serédi Jusztinián prímás egykori nyaralója, ma gyermeküdülő, de mi csak a tehenekig jutottunk :)



Tovább az út egyre meredekebben emelkedett,mindkét oldalán hatalmas medvehagyma mezők voltak, ha kb. egy hónap múlva virágzik, jellegzetes fokhagymaillata beborítja az egész hegyoldalt. A tetőhöz közeledve előbb a TV tornyot láttuk meg,



innen már könnyű sétával jutottunk a nem éppen impozáns, hatalmas beton kilátóhoz. Volt aki fel is mászott a sok vaslétrán. Néhányan inkább a pihenést választottuk a kilátó tövében.



Ebédeltünk, kicsit napoztunk, de ha felhők takarták el a Napot, a fújdogáló szél már nem volt annyira kellemes. 20 perc után megkezdtük a leereszkedést.



Nyolcan vonatosok Tardos község felé vettük az irányt, a többieknek kicsit hosszabb utat kellett még megtenni az autókhoz. Tardoson volt még egy fél óra, amit a szokásos sörözéssel töltöttünk :)



Busszal, vonattal fél hatra Pestre értünk.

A Gerecse hegységben

kirándultunk tegnap.Ideális idő volt. Napsütés, meleg, de azért fújdogált a szél is.Megtettünk kb. 13 km-t, bár többnek tűnt, mert a túra vége betonúton vezetett 2-3 km-en keresztül :)



Elvonatoztunk Szárligetig, innen a Kázmér völgy, Öregszállás, Somlyó, Tornyópuszta úton értünk ki a buszmegállóba, ahonnan bebuszoztunk Tatabányára, majd vonattal haza.

Szárliget térsége ősidők óta lakott, kelták, rómaiak, hunok éltek ezen a helyen. A kiegyezés után a bányászat és az ipar indult fejlődésnek. Az 1900-as évek elején a bányaüzemek vezetői, tulajdonosai (a MÁK RT) a közeli földterületeket felvásárolta, parcellázta és saját rokkant-nyugdíjasainak, tisztviselőinek értékesítette. Kedvezményes lakásépítési kölcsönnel (FAKSZ) is támogatta a letelepedőket. A települést 1930-ig Rokkanttelepnek nevezték, 1945-ig Szár-Újtelepnek vagy Újszárnak, 1971-ig Szár II-nek, majd hivatalosan 1971-tól Szárligetnek. Szárliget 1984. január 1-jéig Szár külső települése, majd 1989-ig társközsége volt. 1989. január 1-jétől önálló község lett. Fekvése, tiszta levegője, jó minoségű ivóvize alkalmassá tenné a gyógyturizmus és a wellness turizmus fejlesztésére. Csatornázás hiányában mindez csak lehetőség marad, önerőből a község ezt a problémát megoldani nem tudja.



A Kék túra vonalán haladtunk, Somlyón van bélyegzési lehetőség.







Az összes fotó itt