Találkozó

Tegnap délután pár egykori osztálytársammal találkoztam. Ahogy visszagondolok, az idei év nagyon gyorsan elszaladt, legutóbb tavaly decemberben ültünk össze egy étteremben. Korábban évente 2-3 alkalommal is összejöttünk.
Évivel és unokájával Ujpesten beszéltünk meg találkozót már kora délután, innen együtt autóztunk Vácra.



A vacsora előtt sétáltunk még egyet a városban,



a gyerekek kicsit rohangáltak, közben a nap is kisütött.



Fél 5 körül érkeztünk az étteremhez, mi voltunk az elsők, a helyiek csak később szállingóztak :)
Megvacsoráztunk, meséltünk, előkerültek évtizedekkel ezelőtt készült és új fotók is :)



Tavasszal majd megint találkozunk, az a hivatalos - 40 éves -érettségi találkozó lesz :)

További fotók a képtárban.

Hétvége

Pénteken egy találkozón voltam, szombaton barangoltunk kicsit az erdőben, úgy hogy utána még egy kis sütögetésre is maradjon idő :)

Nem tegnap volt mikor iskolába jártam, de vagyunk páran, akikkel azóta is rendszeresen találkozunk. Néhányukkal 6 évesen ismerkedtem meg az első osztályban, másokkal a gimnáziumban. Évente kétszer-háromszor összejövünk egy vacsora, borozgatás és egy kis beszélgetés erejéig. Igaz az utóbbi években már gyakran előjön az itt fáj-ott fáj téma, de jókedvünket ez nem befolyásolja. Tavasszal, nyáron valamelyikünk lakásán kertjében találkozunk, télen beszorulunk egy étterembe. Bizony egyre nehezebb olyan helyet találni, ahol harsány vidámságunkat is megtűrik :)) Most sikerült. Két unoka is volt velünk, egy 6 és egy 12 éves és van egy 9 hónapos ikerpár is, akik pár év múlva szintén velünk lehetnek. Szépen gyarapodik a csapat :)))

Szombaton erre jártunk egy kis 9 km-es sétán : Nagykovácsi – Vörös-pocsolya – Fekete-fej – Szépjuhászné. Bár az erdő őszies képet mutat, talán hamarosan fehérbe öltözik, az lesz aztán az igazi szépség :) Délután unokámmal nekikezdtünk Nelli blogjában látott svéd fahéjas tekercs elkészítéséhez. Így sikerült :) A tekerésen még kell javítani, de az íze tényleg finom. A leírt adagból 3 tepsire való lett, amiből egyet a család még azon melegében el is pusztított :)

VÁC - még két érdekesség

A váci diadalív Magyarország egyetlen ilyen építménye, mely Mária Terézia tiszteletére épült Isidore Canevale bécsi építész tervei alapján copf stílusban 1764-ben. Migazzi püspök rendelte el az építést a fogadásra. Az anekdota szerint, mivel mindössze két hét alatt építették fel, a királynő nem mert kocsijával elhajtatni alatta. Mikor néhány héttel később távozott, látva, hogy még mindig áll, már nyugodtan haladt át alatta. A szabadon álló építményt ma felújított álapotban, díszkivilágítással szemlélhetik meg a látogatók.
Pest és Vác között épült az első hazai gőzüzemű vasútvonal. A munkálatók 1844. nyarán kezdődtek. Az első szerelvény 1846. július 15-én indult útjára. A 33,6 km hosszú utat Pesttől Vácig 59 perc alatt tette meg.

VÁC - ami nem tetszett

A főtér északi szűkületében, az egykori középkori városfalra épült házak között állt, az 1760-ban lebontott Bécsi kapu. A házak homlokzati fala részben a torony falaira illetve abból épült. Helyén ma egy "álközépkori" kapu térbe beerőszakolt betonkolosszusa
áll. Torzója, mintegy 11 méteres hosszban, középen 1,5-2,5 méteres magassággal és a hozzá csatlakozó lakóházak ablakai fölé is benyúló, s a házak fölé magasodó, 6 méteres toronyszerű saroképítményekkel, tetejükön 14 méteres zászlótartókkal A kapu szerintem rombolja az összképet.

VÁC (folyt.)

A Piarista templom alapjait 1725-ben rakták le, 1745-re készült el. Tornyait 1886-ban átalakították. A homlokzati erkély felett a rendalapító Kalazanci Szent József szobra áll. A templom különlegessége a velencei metszett tükörüveg főoltára. A templom mellett épült rendház ma piarista noviciátusnak és gimnáziumnak ad otthont.

A Szentháromság oszlop - a Piarista templommal szemben - 1750-1755 között készült. A homokkő szoborcsoportot az 1740-41-es pestisjárvány megszűntéért hálából állították a túlélők. A kompozícióban elsősorban a pestistől védő szentek szobrait helyezték el. Az oszlopon a korabeli megosztottságnak megfelelően Püspök-Vác és Káptalan-Vác Madonnás címere is látható.

A Szeminárium műemlék jellegű barokk épületét Migazzi püspök 1777-1783 között Meissl József bécsi építész tervei szerint építtette. 1925-26 között Váczy Hübschl Kálmán tervei alapján oldalszárnyakkal és emelettel bővítették. Az államosítástól 1995-ig a város gimnáziumának adott otthont. ( Elárulom, én is ide jártam ) Ma az Apor Vilmos Katolikus Főiskola működik benne.

VÁC (folyt.)

A börtön épülete 1777-ben Mária Terézia rendeletére gróf Migazzi Kristóf bíboros, kardinális uralkodása alatt a bécsi Tereziánum mintájára egy tanintézetet hoztak létre, s rendeztek be itt. Az iskola egészen 1808-ig működött. A kegyes tanító rend (piarista rend) számos nemes ifjat nevelt az intézmény falai között. Aztán száztizenegy esztendővel az intézmény születése után, 1888-ban II. József egy tollvonással eltörölte az addig élő tanítási rendszert és a szerzetes rendektől átvették az épületet. Ezt követően az épület katonai állomáshelyként, raktárként működött, majd tébolydai alapba került, majd később itt szerették volna megalapítani a Ludovika Akadémiát (katonai akadémia), viszont az akadémia sosem kezdte meg a működését itt. Amikor 1855-ben bevezették az osztrák büntető-törvénykönyvet, akkor a sok rebellis magyar bebörtönzésére megoldást kellett találni, így az épület 1855. november 1-jén fogadta be az első fogva tartottat. A templomrész 1855-ben épült. Ezzel egy időben alakították ki a templom melletti két körletet. A régi, U alakú épületegyüttes volt a régi Tereziánum.

A templom neogótikus stílusban épült, tetején fiatornyos kialakításokkal. A kápolna jellegzetessége, hogy az eredeti padlózatot kelheimi kőlapok alkották, melyek az oltár és az oltár előtti részen még a mai napig is alkotják azt. A valamikor itt fellelhető oltár, orgona és két harang hol léte mai napig nem ismert. Az épület ajtajai Mózes kőtábláit formázzák, s a falon, bal oldalon megtalálható az Úr Tízparancsolata. A börtön alkalmanként csoportosan látogatható.

A Püspöki palotát Althann Mihály Károly püspök által ásatott kétszintes pince fölé Migazzi Kristóf építtette fel Meissl József bécsi építész tervei szerint 1768 és 1775 között. A püspöki székhely az Árpád-korban a várbeli székesegyház előtt állt a székesegyházi iskolával és a kanonokok lakásaival együtt. I. Géza adományából fejezhették be, akit 1077-ben ide temettek el. A püspökök 500 éven át lakták , a felszabaduláskor rommá lett. A második püspöki palota a mai Siketnéma Intézet középkori eredetű északi szárnyából épült ki. A jelenlegi palota U-alakú, kétemeletes, klasszicizáló barokk épület, legdíszesebb része a fõbejárat és a felette elhelyezkedõ hármas ablakos díszterem.

Oldalszárnya néz a Székesegyház felé,

folytatásában a kert Migazzi-címeres díszkapujával. Kertje védett, számos különleges növény otthona.

Az épület alatt többszintes pince áll, ami az egykori hatalmas szőlőbirtokok termésének befogadására készült. Az ötvenes években az ÁVO lehallgatóközpontnak, később a rendőrség lőtérnek használta.
A háború alatt sem az épület, sem a berendezés nem sérült. 1951-től egy részében öreg szerzetesnővérek szociális otthona volt, egy kis részen még ma is működik. A püspöki rezidencia ünnepi rendezvényeken megnyílik a látogatók előtt is. Óragyűjteménye külön látványosság.

VÁC (folyt.)

A főtér látványát alapvetően meghatározó hatalmas barokk épület a Siketnémák Országos Intézete két középkori kanonokház egybeépítésével alakult ki, s a török kiűzése után püspöki palotaként működött. 1741-ben felújították, az udvar felé bővítették.


Itt lakott Migazzi püspök vendégeként Mária Terézia a családjával 1764-ben. Miután a püspök új palotába költözött, ez az épület tanintézetként élt tovább, később az angolkisasszonyok zárdája nyert benne elhelyezést, majd katonai célokra használták. 1802-ben Cházár András itt alapította meg az ország első siketnéma intézetét, A Váczi Királyi Magyar Siketnéma Intézet 1802. augusztus 15-én nyitotta meg kapuit.

Cházár András volt az, aki 1799 óta munkálkodott az első siketnéma intézet létrehozásán. Az iskola alapítványokból tartotta fenn magát. (az alapítványtevők névsora a bejárati előcsarnokban lévő márványtáblákon látható, a névsorban olyan nevek szerepelnek, mint Cházár András, I. Ferenc császár, Draveczky Ferenc esztergomi püspök) I. Ferenc 5000 Ft-ot, valamint az akkor üresen álló váci püspöki palotát rendelte intézet létesítésének céljára. A XIX. században többször is bővítették, a homlokzatát 1902-ben átalakították.
A váci intézet 1878-ig az országban egyedül működött. Ekkor nyílt meg Budapesten az izraelita siketnémák intézete, majd a századfordulón sorra nyitották kapuikat a többi intézetek is.Az akkori igazgató elhatározta, hogy a fennállás 100 éves fordulójára új épületet építtet, melyben több iskolai tanterem, tornaterem, díszterem, szertár és tanári szoba is helyet kapott. Ezt a ma működő épületet 1902 júliusában adták át.Az intézet fejlődését a két világháború zavarta meg. A háborúk okozta épületkárokat rendbe hozták ugyan, de a rombolás okozta veszteségeket teljesen soha nem tudták pótolni. A sok év alatt összegyűjtött könyvek, eszközök, szobrok örökre eltűntek. Volt, amit a Duna habjai nyeltek el, mások a tűz martalékává váltak. 1977-re a régi épület már annyira elhasználódott, hogy az energia nagy részét az épület felújítására és a fűtés-, a világítás-, a berendezések korszerűsítésére kellett fordítani. Az átalakításokkal járó hatalmas munka 1990-g tartott.

 A mai Székesegyház már az ötödik püspöki főtemplom a váci püspökség megalapítása óta.

Tervezésére Eszterházy Károly püspök Pilgram osztrák építésznek adott megbízást. A már elkészült alapokra a következő püspök, Migazzi Kristóf

egy a saját építésze, Canevale által megálmodott klasszicizáló, későbarokk ízlésű székesegyházat építtetett. A templom 76 m hosszú, 34 m széles és 58 m magas. A süveg nélküli, kőbábos korláttal záródó tornyok 38 méter magasak. Kb. 5000 személy befogadására alkalmas. Ülőhelyeinek száma 278. 12 korinthoszi oszloptól tartott főpárkányát 6 nagyméretű kőszobor díszíti. A homlokzat szobrai Bechert József váci mester alkotásai. Az oszlopok fölött olvashatjuk, hogy a székesegyházat Szűz Mária és Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelték. Még feljebb a D. O. M. rövidítés olvasható, amelyről sok turista azt hiszi, hogy a templom püspöki székesegyház voltját jelenti. Valójában egy latin nyelvű idézet rövidítése: „Deo optimo maximo”, mely magyarul így hangzik: „Istennek, a legnagyobbnak”. Az oszlopcsarnok tetején hat apostol szobrát láthatjuk. A szentély eredeti reneszánsz kőkorlátja a Mátyés király kori Báthori püspök által építtetett régi székesegyházból maradt. A főoltárkép Szűz Mária Szent Erzsébetnél tett látogatását, a vizitációt ábrázolja, a kupolafreskó pedig a Szentháromság diadalát. Mindkettő a kor legnevesebb művészei közé tartozó Maulbertsch alkotása. A templom alatt altemplom húzódik, mely püspökök, kanonokok és világiak temetkezési helyéül szolgál.

VÁC (folyt.)

A Kuria a középkorban itt létező káptalanház nevét őrzi melynek maradványai még láthatóak a pincében, valamint a folyosón.

Az ennek helyén álló barokk épületet már 1770-ben szállóként említik, sokáig Curia néven működött szállodaként, szórakozóhelyként. Egykor színházi előadásokat is tartottak, Petőfi is színészkedett itt, ebből a korból való a Tintásüveg c. költeménye. Homlokzatát a XIX. század végén eklektikus stílusban átépítették. Ma az épület földszintjén a Kuria Galéria található, pincéjében Bormúzeum működik, melyben 2500 eredeti palackozású bor mutatja be a magyar borkultúra változásait. Ezen kívül megtekinthető egy 900 darabból álló tokaji aszu gyüjtemény 1880-tól napjainkig.


A Városháza a világi barokk legjelentősebb váci emléke. Egy 1680-ból származó térkép szerint ezen a helyen török fürdő állt, de az 1718. évi telekkönyv már városházát jelöl. A mai épületet az 1730-as évek közepén kezdték kialakítani, de csak Mária Terézia 1764-es látogatására készült el teljesen. A homlokzaton Jusztíciának, az igazság istenasszonyának szobra látható, tőle jobbra és balra egy-egy fekvő nőalak az ország- és az építést támogató püspök, Migazzi Kristóf címerét tartja.

VÁC (folyt.)

A Március 15. tér a város főtere, ami az egymást keresztező fontosabb útvonalak találkozásánál alakult ki, itt jött létre a város kereskedelmi és közigazgatási központja. A tér sajátos, háromszögű alaprajzát a XIII. században - a tatár pusztítást követően - Vácra érkező német telepesek építkezéseinek köszönhetjük. A betelepülők szülőföldjük hagyományainak megfelelő életteret alakítottak ki városrészükben. A tér végleges formáját az 1760-as években nyerte el, amikor közepéről lebontották a fél évezredet átélt, már rossz állapotban lévő Szent Mihály templomot. A XVIII. században épültek a legszebb középületek és polgárházak. A török idők csatározásaiban elpusztult középkori házak alapjait, pincéit felhasználták a barokk építőmesterei. A későbbi átépítések ellenére megőrződött az épületegyüttes egységes hangulata. A hetivásárok, a piac helye is ez a tér maradt a kezdetektől 1951-ig. Jelenlegi formáját a 2006 nyarán befejezett átépítéssel nyerte el. A teljes történelmi belváros műemléki jelentőségű terület.

A főtér közepén a romkertben a középkori Szent Mihály-templom és annak temetőkertje rajzolódik ki. Ez a templom mintegy fél évezredig állt itt. A barokk időkben hozzáépítésekkel próbálták a kor igényeinek megfelelő katedrálissá fejleszteni, sikertelenül. Az egyik XVIII. századi altemplomi rész ma üveggel lefedve látható, benne kiállítás mutatja be a templom múltját.

A Fehérek temploma a fehér ruhát viselő domonkos rendi szerzetesek után kapta nevét. A szerzetesek templomát és rendházát 1699-ben kezdték építeni, de a Rákóczi szabadságharc és a korabeli természeti katasztrófák miatt az építés elhúzódott, a templom csak az 1770-es évekre nyerte el mai formáját. Toronysisakja néhány évvel elkészülte után leégett, azóta ilyen egyszerű a torony lezárása. Az egyhajós templom szerény külsejével harmonikusan illeszkedik a tér hangulatához, belső rokokó díszítése jóval gazdagabb. A templom alatti kriptában fedezték fel 1994 őszén azt a különös épségben megőrződött XVIII. századi temetkezőhelyet, melyből a "váci múmiák" néven közismertté vált leletanyag származik.

A Fehérek temploma oldalhomlokzatán Szent Hedvig szobra magasodik egy kút fölé. Nagy Lajos királyunk lánya, a közelmúltban szentté avatott legendás lengyel királynő néhány éve lett a Dunakanyar védőszentje.

VÁC

Ma Zsolti unokámmal kirándulni indultunk a Duna bal partján fekvő városba, Vácra. Útközben benéztünk Panni barátnőmhöz, őt is magunkkal vittük.
A város az elmúlt évtizedekben nagyon megváltozott, néhány szépen felújított épületét, a barokk főteret veletek is megosztom.

A zsinagóga épületét 1861-ben kezdték el építeni és 1864-ben fejezték be. A terveket Alois Cacciari olasz építőmester készítette. Az épület Magyarország egyik legszebb romantikus, latin stílusban épült zsinagógája. Az 1912-ben alaposan átalakított zsinagóga a második világháború pusztításait épségben vészelte át, ám ezt követően egyre elhanyagoltabbá vált, olyannyira, hogy az összeomlás veszélye fenyegette. Tetőszerkezete beomlott. Az utolsó kisebb tatarozás 1953-ban történt, de 1962-ig még folyt benne hitélet. Ekkor tanácsi tulajdonba került az egyre elhagyatottabb épület. előbb az Áfész használta raktárként, majd illegális építőanyag-kereskedés nyílt itt, ami annyit jelentett, hogy minden mozdítható építőanyagot elvittek. Az ablakoknak is lába kelt, a tórafülkéből sem maradt semmi.Ekkor érte kár a márványból készült burkoló- és járólapokat, és tűntek el a kegytárgyak, valamint lebontották a karzatot. Az újjáéledő hitközség 1995-ben százezer forintért vásárolta meg az épületet, amit 1997-ben életveszélyessé nyilvánítottak, és a lebontását tervezték. Végül 200 millió forintból a hitközség nekikezdett a felújításnak. 2008-ra a külső rekonstrukció elkészült, a belsőnek azonban csak egy része, mert közben a pénz elfogyott. Átadására 2008. június 1-én került sor. A zsinagógát időnként, rendezvények esetén a látogatóknak is megnyitják. Ottjártunkkor épp zárva volt – bár a mai napra rendezvényt hirdettek.

a zsinagóga egykor....

... és ma