Angliában 3. Kensington - London

Egy szép tavaszias napon Kensingtoni sétára indultunk. Ez a kerület sok látnivalót tartogat, de részletesebben csak a Kensington palotát terveztük megnézni. Maga a terület elég nagy, és így is eltelt az egész nap. Sok múzeum is van itt, ezekre egyenként is legalább egy napot kell majd szánni.

Kensington Nyugat Londonban található, Rendkívül gazdag terület. .London legdrágább utcái közül is itt van jó néhány. Ugyanakkor London legsűrűbben lakott kerülete is. A házak általában 4-6 emeletes viktoriánus stílusó sorházak. Ennek ellenére vannak szép zöld területei is.

Bartók Béla és Gábor Dénes nyomát is megtaláltuk Kensingtonban.

Bartók 1922 és 1937 között 14 alkalommal járt Nagy-Britanniában. Nevét emléktábla őrzi egykori londoni lakhelyén, Sydney Place 7-es számú házán.

Gábor Dénes a holográfia feltalájójának egykori lakóháza, a Természettudományi Múzeumtól nem messze .

A Viktóra pályaudvarról a Pont Streetre sétáltunk. Innen tovább a múzeumi negyedbe, Imperial College, Royal Albert Hall, Kensington High Street, Albert Memorial, Kensington Park, Kensington palota, Round pond majd a Hyde park érintésével jutottunk vissza a pályaudvarra. 

Pont Street

A Victoria és Albert Múzeum csaknem 5 millió kiállítási tárgyával a világ legnagyobb iparművészeti múzeuma.

1852-ben alapították, nevét Victoria királynőről és Albert hercegről kapta. Maga a múzeum majd 13 kilométernyi utat foglal Itt őrzik Raffaellonak a Sixtus- kápolnába szánt falikárpitok eredeti vázlatait

A Természettudományi Múzeum (Natural History Museum) óriási gyűjteménye átfogja bolygónk teljes állat- és növényvilágát. 

Gyönyörködhetünk ezenkívül az ásványokban, drágakövekben éppúgy, mint a Föld vagy az emberi test működésében. Az ide látogatót már a belépés után megdöbbentő látvány fogadja: A katedrálisszerű csarnokban állították ki egy 130 millió éves Diplodocus csontvázát is. 

A Science Museum egy technikatörténeti múzeum, 

a gőzmozdonytól kezdve mutatja be az elmúlt évszázadok technikai vívmányait. A múzeum 7 emeleten elhelyezkedő 10 ezer kiállítási tárgya egész napos látogatást kíván.  

A Science Museum mellett van az Imperilal College modern 2004-ben épült új szárnya. 

Az Imperial College fakultásain 15.000 diák tanul, ezek több mint 50 %-a külföldi, a világ minden tájáról. . Az egyetemnek 20 kollégiuma, saját rádióadója, TV csatornája, újságja és evezős klubja van.

Több ismert tudós tanult itt, pl. a Nobel dijas Fleming – a penicillin feltalálója és Gábor Dénes akit a hologramról ismerünk. Ide járt H.G.Wells író, Bryan May a Queen gitárosa,

Új Zéland, Singapour és India egykori miniszterelnöke.

  A Royal Albert Hall London híres koncertterme.

A mintegy 8 ezer fő befogadására alkalmas csarnok 1870-ben épült. 1871-ben nyitotta meg Viktória királynő. Az építéshez szükséges pénzt 1300 hely kiárusításával teremtettek elő. Az egykori tulajdonosok utódai ma is ragaszkodnak az így szerzett helyekhez. A csarnok üvegkupolája 41 méter magas, és itt látható a világ egyik legnagyobb, 10 ezer sípos orgonája, súlya 150 tonna.

  

A koncertterem mellett van a Royal College of Art.

Ezután már elértük a Kensington park déli részét és az Albert emlékművet.

Az Albert emlékmű a Kensington Park déli részén helyezkedik el, a Royal Albert Hall-lal szemben. Az emlékművet Victoria királynő állíttatta férje, Albert herceg emlékére, aki 1861-ben tífusz miatt halt meg.

A George Gilbert Scott tervezte emlékmű Albert herceget egy katalógussal a kezében mutatja, utalva az 1851-es kiállításra, melynek egyik fő ötletgazdája és szervezője volt. Az emlékmű négy sarkában a márványszobrok Európát, Afrikát, Amerikát és Ázsiát szimbolizálják, a náluk magasabban levő szobrok pedig a kereskedelemre, mezőgazdaságra, az iparra és a mérnöki munkákra utalnak.

(folyt.köv.)

Január 12

Kik is ünneplik ma születésnapjukat. Biztos sokan, de a legfontosabb Örsié.



Boldog szülinapot :)

És még néhányan, akik szintén ezen a napon születtek:

Jack London (1876)

Azt mondják, a világirodalmi értékrend Amerikában vele kezdődik. Élete olyan kalandos és néha szívszorító volt, mintha csak ő írta volna meg valamelyik regényében. Tulajdonképpen nem volt olyan társadalmi réteg, amelynek ne lett volna tagja Jack London. 1876. január 12-én San Franciscoban született egy asztrológus törvénytelen gyermekeként. Nem sokkal ezután édesanyja feleségül ment John Londonhoz, egy kétgyermekes özvegy férfihez. Egészen iskolás koráig John Griffith Chaneynek hívták. Nevelőapja után vette fel a London nevet, a Jack-et pedig ő választotta magának. Tizenöt évesen miután meghalt nevelőapja, csavargónak állt és körbeutazta Amerikát, sőt még Japánba is eljutott. Útközben túlélt egy tájfunt és ez volt az az esemény, ami írásra késztette.

Első sikerét az Északi Odüsszeia című novellás kötete hozta meg. Első regénye 1900-ban jelent meg A vadon szava címmel. Világhírnevet szerzett a nehéz sorsú kutya történetével, sok nyelvre lefordították. Olyan tiszteletdíjat kapott az író A vadon szaváért, amiből egész életében megélhetett volna. Viszont a századforduló aranyláza őt is megbabonázta, Alaszkába utazott. Végül egy gramm aranyat sem talált. Lenyűgöző sikerei és világhírneve ellenére harmincnégy éves korában felmerült az öngyilkosság gondolata váltakozó kedély állapota hatásaként. Alkoholizmusa egész életében végigkísérte. Az egykori társasági emberből visszahúzódó, magányos gondolkodó lett. Egyre kevesebbet írt. Ennek ellenére ez az időszak nevezhető pályafutása csúcsának. Ekkor írta meg utolsó két regényét, Az éneklő kutyát és A beszélő kutyát. Jack London 1916. november 22-én, negyven éves korában méreg segítségével véget vetett saját életének. Jack London közel ötven regényt és számtalan novellát írt tizenhat év leforgása alatt.




Molnár Ferenc (1878)


Molnár Ferenc nagypolgári családba született, apja jómódú orvos volt Budapesten. Tanulmányait a fővárosban folytatta, 1896-ban Genfben hallgatott jogot, egy évvel később pedig már hírlapíróként dolgozott Budapesten. Első színdarabját, A doktor úr című darabot 1902-ben mutatták be, s akkor már íróként is kezdték egyre inkább elismerni. Prózáját már a kezdetektől szellemesség és szatirikus humor jellemezte, színdarabjaiban pedig az ütős, pörgős dialógusokra törekedett. Gyors írói sikereit A Pál utcai fiúk (1907),

színpadon pedig A testőr (1910) tetőzte be. Az első világháborúban haditudósítóként jelentette meg írásait, majd Bécsbe, Svájcba, végül Amerikába emigrált, és a fasizmus előtörése után csak "vendégként" tért vissza hazájába. 1952. április elsején New York-ban halt meg, 74 éves korában.



Szergely Koroljov (1907)


Ukrán-szovjet mérnök, rakétatervező. A XX. század derekán a Szovjetunió rakétafejlesztéseinek fő felelőse. A Szputnyik műholdak, a Luna-, a Vosztok– és a Voszhod-űrprogramok vezető koordinátora. Munkáját teljes titoktartás közepette végezte: a szovjet sajtó csak "Főkonstruktőr" néven emlegette. A Nobel-díj bizottság annak idején megszavazta a Szputnyik főkonstruktőrének a Nobel-díjat, azonban nem tudták, név szerint ki az. Amikor hivatalos felkéréssel fordultak ez ügyben a Szovjetunióhoz, maga Hruscsov volt, aki megtagadta a válaszadást, azzal ütve el a kérdést, hogy a Szputnyikban nagyon sok ember munkája van. És Koroljov nem lett Nobel-díjas … nevét is csak halála után (1966) ismerhette meg a világ. Koroljov a fékevesztett sztálini „tisztogatás” áldozataként megjárta a Gulágot is. Tíz évre ítélték. Koroljov később tudta meg, hogy feljelentője Valentyin Glusko (a világ későbbi legnagyobb tolóerejű rakétájának, az Enyergijának megalkotója) volt. Ez a későbbi rakétaprogramok során nyílt ellenségeskedésbe torkollott közöttük – utóbb ugyanis Koroljov évekig Glusko beosztottja volt.
Egészsége ezzel összefüggésben erősen megromlott. Munkássága elismeréseként Koroljov 1953-ban beléphetett (!) az SZKP-ba. Ugyanebben az évben a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja lett. 1957. április 19-én rehabilitálták, megroppant egészségét azonban már nem adhatták vissza.
Elhunytával a szovjet űrprogram a legjobb szervezőt veszítette el, és ennek következtében a Szovjetunió az űrkutatásbeli kezdeti elsőbbség után alulmaradt a holdraszállás elsőségéért és a vezető űrhatalom szerepéért folytatott küzdelemben.
Hogy életműve az emberiség egyetemes kultúrájának része, azt seregnyi kitüntetés mellett az is jelzi, hogy nevét a Hold túloldalának egy krátere, egy marsi kráter, számos utca, és egy város is viseli. A sors – illetve inkább az emberi igazságérzet – úgy akarta, hogy az Enyergija Rakétagyártó Vállalat ls Koroljovról kapta nevét, jóllehet az Enyergija rakétát az örök rivális Glusko fejlesztette.
Róla és az amerikai űrprogram vezetőjéről, Werner von Braunról a BBC készített egy nagyszerű filmet Space Race címmel, mindenkinek csak ajánlani tudom.