143 éve, 1866 augusztus 10-én nyílt meg a Fővárosi Állatkert.
A Bécs melletti Schönbrunn állatkertjét tartják a világ első újkori állatkertjének, 1752-ben nyitotta meg kapuit. A schönbrunni példát hamarosan több nagyvárosban is követték, például Madridban, Londonban, Berlinben, New Yorkban, Melbourne-ben és Pétervárott is. A nyitáskor mintegy 500 különböző állatot költöztettek be tizenegy nagyobb és számos kisebb állatházba, valamint elkerített, nyílt gyepterekre. A legnépszerűbb állat Kristóf, a fiatal barnamedve volt. A majomházban kilencféle majmot mutattak be, gazdag volt a tó és a fácánház madárgyűjteménye is. A madárházban a "kajdácsok", vagyis papagájok, kakaduk és arák voltak a legérdekesebbek. Természetesen nem hiányozhattak a nálunk őshonos szarvasfélék (őz, gímszarvas, dámvad) sem. A bagolyvár - nevével ellentétben - nem csupán baglyoknak, hanem varjaknak és hollóknak, valamint rókáknak, borznak és farkasnak is otthont adott. Érdekességnek számít, hogy egyedül ez az épület az, ami napjainkban is fent maradt.
Igazi állatkerti vadak (pl. zsiráf, elefánt, víziló, tigris, oroszlán, stb;) az állatkert megnyitásakor még hiányoztak. Bár akkoriban az állatkert területe sokkal nagyobb volt, mint manapság, jóval kevesebb állatot élt benn. Az egész egyetlen hatalmas park volt, amelyben csak itt-ott voltak állatbemutató terek.
Az első zsiráfra például két évet kellett várni, 1868-ban Ferenc József ajándékozta az Állatkertnek Erzsébet királyné közbenjárására. Az első elefánt 1875-ben, az első víziló (a legendás Jónás, aki 1917-ig élt Budapesten) 1893-ban, az első orrszarvú pedig 1894-ben érkezett a kertbe.
A budapesti állatkertnek nemcsak az állat-, hanem a növénygyűjteménye is jelentős. Annál is inkább, mivel 1912 óta Állat- és Növénykertként működik.
A kert építészeti képe is más, mint a megnyitáskor, viszont még ma is döntően az 1910-es évek hangulatát idézi. Az épületeket eredetileg Szkalnitzky Antal és ifj. Koch Henrik (1866), később Lóhr Antal (1868), majd Hauszmann Alajos (1876) tervezte, ezek közül azonban ma már egy sincs meg.
A jelenlegi épületek legnagyobb részét az 1909-12-es átépítés során emelték. A Második Világháború után épült néhány szocreál stílusú állatház is (pl. a Zsiráfház és a Bölényház a '60-as években), de az elmúlt mintegy másfél évtizedben elkészült épületek (pl. Főemlősház, Kenguruház, Makiház, Bonsai-pavilon) már mind a műemléki környezethez idomulnak.
A budapesti nemcsak Magyarország legrégebbi állatkertje, hanem világviszonylatban is a legkorábbi alapításúak közé tartozik. A ma mintegy 1000 működő állatkert közül mindössze 24 van a világon, melyet a budapestinél is régebben nyitottak meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése