Nekünk is van tengerpartunk :)

Egy 1920-ban Párizsban kötött egyezmény szerint – melynek 38 másik ország mellett mi is részesei vagyunk (Magyarország az 1927. évi XXIX. törvénycikk-el ratifikálta ) – Magyarországnak és minden magyar állampolgárnak is lettek jogai a Spitzergákon. (A szigetek továbbra is a Norvég Királyság része). Ilyen például a vadászás, halászás joga, de a magyarok – bármely okból és célból – szabadon beléphetnek, letelepedhetnek és tartózkodhatnak a Spitzbergákon. Ezen felül az egyenlőség alapján szabadon űzhetnek és művelhetnek mindenféle hajózási, ipari, bányászati vagy kereskedelmi vállalkozást úgy a szárazföldön, mint a parti vizeken.

Azért annak, aki élete nagy lehetőségét látja a szigetben, és már zsebében érezné a nagy profitot, érdemes tudnia, hogy egy 1995-ös helyi rendelet értelmében nem engedik be az országba azokat a külföldieket, akik nem rendelkeznek elég pénzzel ahhoz, hogy magukat eltartsák, ugyanis a Spitzbergákon nincs szociális ellátás, az ingatlan vásárlása – ha egyáltalán sikerül – csillagászati összegbe kerül. ))))
A szigeteken nincsenek utak, így a városok között hajóval, repülővel, helikopterrel vagy hómobillal lehet csak közlekedni.

Arról nincs hír, hogy magyarok élnének e lehetőségekkel, de számos más nemzet rendelkezik bázissal itt, többek között Norvégia, Oroszország, Anglia, Lengyelország és Ausztria. Oroszország jelentős bányászati tevékenységet folytat.
Mit érdemes tudni „szigetünkről”
A Spitzbergák (vagy norvég nevén: Svalbard) a Jeges-tengerben található szigetcsoport az európai kontinenstől északra, körülbelül félúton Norvégia és az Északi-sarkpont között, Norvégia és Európa legészakibb földterülete. Területe 62 050 km², 3 legnagyobb szigete: Spitzbergák, Nordaustlandet és Edgeoy. A Spitzbergák területének 60%-a gleccserekkel és hómezőkkel borított.

Az Észak-Atlanti Áramlat kellemesebbé teszi a sarkvidéki éghajlatot, így a környező vizek az év legnagyobb részében hajózhatóak. a Golf-áramlat meleg hatásának köszönhetően a nyári hőmérséklet 0-10 fok között ingadozik. Partjai nyáron jégmentesek, virágok, mohák és zuzmók teszik a tájat hihetetlen színessé.

A fővárosban, Longyearbyenben április 20-tól augusztus 23-ig süt a Nap, de október 26-tól február 15-ig teljes a sötétség.
A ma már védelem alatt álló jegesmedve több ezer egyeddel képviselteti magát a szigeten. A Spitzbergák az egyetlen olyan hely Európában, ahol ezeket a lenyűgöző állatokat saját környezetükben lehet megcsodálni.

A szigetre naponta indulnak repülőjáratok az észak-norvégiai Tromsóból.

Január 12

Kik is ünneplik ma születésnapjukat. Biztos sokan, de a legfontosabb Örsié.



Boldog szülinapot :)

És még néhányan, akik szintén ezen a napon születtek:

Jack London (1876)

Azt mondják, a világirodalmi értékrend Amerikában vele kezdődik. Élete olyan kalandos és néha szívszorító volt, mintha csak ő írta volna meg valamelyik regényében. Tulajdonképpen nem volt olyan társadalmi réteg, amelynek ne lett volna tagja Jack London. 1876. január 12-én San Franciscoban született egy asztrológus törvénytelen gyermekeként. Nem sokkal ezután édesanyja feleségül ment John Londonhoz, egy kétgyermekes özvegy férfihez. Egészen iskolás koráig John Griffith Chaneynek hívták. Nevelőapja után vette fel a London nevet, a Jack-et pedig ő választotta magának. Tizenöt évesen miután meghalt nevelőapja, csavargónak állt és körbeutazta Amerikát, sőt még Japánba is eljutott. Útközben túlélt egy tájfunt és ez volt az az esemény, ami írásra késztette.

Első sikerét az Északi Odüsszeia című novellás kötete hozta meg. Első regénye 1900-ban jelent meg A vadon szava címmel. Világhírnevet szerzett a nehéz sorsú kutya történetével, sok nyelvre lefordították. Olyan tiszteletdíjat kapott az író A vadon szaváért, amiből egész életében megélhetett volna. Viszont a századforduló aranyláza őt is megbabonázta, Alaszkába utazott. Végül egy gramm aranyat sem talált. Lenyűgöző sikerei és világhírneve ellenére harmincnégy éves korában felmerült az öngyilkosság gondolata váltakozó kedély állapota hatásaként. Alkoholizmusa egész életében végigkísérte. Az egykori társasági emberből visszahúzódó, magányos gondolkodó lett. Egyre kevesebbet írt. Ennek ellenére ez az időszak nevezhető pályafutása csúcsának. Ekkor írta meg utolsó két regényét, Az éneklő kutyát és A beszélő kutyát. Jack London 1916. november 22-én, negyven éves korában méreg segítségével véget vetett saját életének. Jack London közel ötven regényt és számtalan novellát írt tizenhat év leforgása alatt.




Molnár Ferenc (1878)


Molnár Ferenc nagypolgári családba született, apja jómódú orvos volt Budapesten. Tanulmányait a fővárosban folytatta, 1896-ban Genfben hallgatott jogot, egy évvel később pedig már hírlapíróként dolgozott Budapesten. Első színdarabját, A doktor úr című darabot 1902-ben mutatták be, s akkor már íróként is kezdték egyre inkább elismerni. Prózáját már a kezdetektől szellemesség és szatirikus humor jellemezte, színdarabjaiban pedig az ütős, pörgős dialógusokra törekedett. Gyors írói sikereit A Pál utcai fiúk (1907),

színpadon pedig A testőr (1910) tetőzte be. Az első világháborúban haditudósítóként jelentette meg írásait, majd Bécsbe, Svájcba, végül Amerikába emigrált, és a fasizmus előtörése után csak "vendégként" tért vissza hazájába. 1952. április elsején New York-ban halt meg, 74 éves korában.



Szergely Koroljov (1907)


Ukrán-szovjet mérnök, rakétatervező. A XX. század derekán a Szovjetunió rakétafejlesztéseinek fő felelőse. A Szputnyik műholdak, a Luna-, a Vosztok– és a Voszhod-űrprogramok vezető koordinátora. Munkáját teljes titoktartás közepette végezte: a szovjet sajtó csak "Főkonstruktőr" néven emlegette. A Nobel-díj bizottság annak idején megszavazta a Szputnyik főkonstruktőrének a Nobel-díjat, azonban nem tudták, név szerint ki az. Amikor hivatalos felkéréssel fordultak ez ügyben a Szovjetunióhoz, maga Hruscsov volt, aki megtagadta a válaszadást, azzal ütve el a kérdést, hogy a Szputnyikban nagyon sok ember munkája van. És Koroljov nem lett Nobel-díjas … nevét is csak halála után (1966) ismerhette meg a világ. Koroljov a fékevesztett sztálini „tisztogatás” áldozataként megjárta a Gulágot is. Tíz évre ítélték. Koroljov később tudta meg, hogy feljelentője Valentyin Glusko (a világ későbbi legnagyobb tolóerejű rakétájának, az Enyergijának megalkotója) volt. Ez a későbbi rakétaprogramok során nyílt ellenségeskedésbe torkollott közöttük – utóbb ugyanis Koroljov évekig Glusko beosztottja volt.
Egészsége ezzel összefüggésben erősen megromlott. Munkássága elismeréseként Koroljov 1953-ban beléphetett (!) az SZKP-ba. Ugyanebben az évben a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja lett. 1957. április 19-én rehabilitálták, megroppant egészségét azonban már nem adhatták vissza.
Elhunytával a szovjet űrprogram a legjobb szervezőt veszítette el, és ennek következtében a Szovjetunió az űrkutatásbeli kezdeti elsőbbség után alulmaradt a holdraszállás elsőségéért és a vezető űrhatalom szerepéért folytatott küzdelemben.
Hogy életműve az emberiség egyetemes kultúrájának része, azt seregnyi kitüntetés mellett az is jelzi, hogy nevét a Hold túloldalának egy krátere, egy marsi kráter, számos utca, és egy város is viseli. A sors – illetve inkább az emberi igazságérzet – úgy akarta, hogy az Enyergija Rakétagyártó Vállalat ls Koroljovról kapta nevét, jóllehet az Enyergija rakétát az örök rivális Glusko fejlesztette.
Róla és az amerikai űrprogram vezetőjéről, Werner von Braunról a BBC készített egy nagyszerű filmet Space Race címmel, mindenkinek csak ajánlani tudom.

HEIDI

Ma épp az olasz televízióban láttam Heidi, a svájci kislány történetét, erről jutott eszembe, hogy írhatnék róla egy posztot. )) Azt hiszem kevés olyan felnőtt van, akit gyerekkorában elkerült ez a regény (mese), igy Heidi történetét nem is részletezném.
Heidi kitalálója Johanna Spyri 1827-ben született a sváci Hirzelben Johanna Louise Heusse néven. Gyermekként néhány nyarat töltött Chur környékén, Graubünden kantonban, az itt szerzett élményeit később felhasználta gyermekeknek írt könyveiben. 1852-ben feleségül ment Bernhard Spyri ügyvédhez és Zürichben telepedett le.


Spyri férjével 1852-ben.

1871-ben jelent meg első műve. 1884-ben férje és fia halála után még több mint 50 művet írt. 1901-ben halt meg Zürichben.
A Heidi történet első része először 1880-ban jelent meg, majd 1881-ben követte a folytatás. Rövid időn belül nagy sikere lett. Azóta több mint 50 nyelvre fordították le. Érdekesség, hogy az eredeti könyv teljes magyar fordítása csak 2008-ban készült el.
Nemcsak könyv alakban lett sikeres, készült belőle képregény, mozi és TV film, rajzfilm, TV-sorozat, DVD, musical.
Filmvászonra először 1920-ban Amerikában került, akkor még némafilmként. 1937-ben szintén az amerikaiak filmesítették meg, a főszerepet Shirley Temple alakította.



1952-ben és 1955-ben Svájc következett Elsbeth Sigmund főszereplésével.



1968. Hollywood. Heidi szerepét Jennifer Edwards alakította ( A nagypapa Maximilian Schell)



1978-ban megint svájc következett egy 3 részes filmmel, ennek főszerepét Katia Polletin játszotta.



1993-ban ismét Amerikában dolgozták fel, a címszerepre Noley Thorntont választották. Talán ez a leggyakrabban játszott változat.



Az eddig utolsó filmet az angolok forgatták és mutatták be 2005-ben, Heidi szerepében Emma Bolger mutatkozott be. ( Max von Sydow és Geraldine Chaplin mellett.)



Mi is lett az egykori gyerekszínészekkel ?
Csak Jennifer Edwards és Noley Thornton lett felnőttként is színész.
Shirley Temple 2008-ban volt 80 éves. Utolsó sikeres filmjét 1939-ben forgatta. Felnőttként diplomata lett, 1989-1992 között az USA csehszlovákiai nagykövete volt. Elsbeth Sigmund a Heidi filmeken kívül másban nem játszott, pedagógusként dolgozott nyugdíjazásáig, jelenleg is Svájcban él. Katia Polletin szintén polgári foglalkozást válaszott, építész lett, az osztrák Alpokban él családjával. Emma Bolger – mivel még csak 16 éves – az iskolapadot koptatja.
Elárulom, nekem van egy Heidi gyüjteményem, magyar, angol, német, francia, olasz, spanyol, román, lengyel és japán kiadványokból, amerre megfordulok, mindig benézek egy antikváriumba, és néha ismerőseim is meglepnek egy-egy különlegességgel.

2012

„Ismét egy esztendő hanyatlik a sírba,
Nézhetünk utána nevetve vagy sírva.
Sokan bár örömmel búcsúznak el tőle,
Azt várják, hogy különb lesz a követője.
Itt állok magam is, azt óhajtom éppen:
Jobb időket érjünk, mint az elmúlt évben.
A mezőkön áldást, a hazában békét,
Az emberek szívében boldog egyetértést,
Ezért fohászkodunk, ezért ver a szívünk,
Adjon az Úr Isten Boldog Újesztendőt nékünk!”
(Erdélyi mondóka)

Karácsony 2011

Két dolog, ami gondolom mindenki karácsonyán főszereplő :)

Szaloncukor
XIV. századi francia édesség a kizárólag nálunk népszerű szaloncukor őse. Sok kis műhelyben még a második világháború után is kézzel rojtozták a csomagolópapírt, csavarták a sztaniolt. Akár hungarikum is lehetne a szaloncukor, amelynek készítésével a XIX. század első harmadában kezdtek foglalkozni a magyar cukrászok.

A fára akasztható, selyempapírba és csillogó sztaniolba csomagolt édességet azóta is kizárólag a magyarok készítik. Ha a világban bárhol szaloncukorral találkozunk, az feltehetően Magyarországon készült, s ha mégsem, akkor előfordulása csak az ott élő magyaroknak köszönhető. Pedig a fondantcukor – túltelített oldatból kikristályosított cukormassza –, amely minden szaloncukor őse és alapja, Franciaországból származik. Első említése a XIV. századból maradt ránk. Innen vitte a XVII. században Berlinbe egy oda települt francia cukrász az akkor már népszerű csemegét. Más források szerint a törökökkel Magyarországra érkezett édességkészítők kínálatában már ott volt a gyümölcsökkel ízesített fondant-szerű cukorka, de legfőképpen a sörbet, a fondanthoz hasonló, higított cukormassza, esetleg gyümölcsökkel dúsítva, hidegen szervírozva: amit ma vizes fagylaltként ismerünk.

Mégis, ha a fondant magyarországi elterjedését kutatjuk, arra találunk adatokat, hogy német bevándorló cukorművesek hozták magukkal a fondantkészítés tudományát. Hogy mikor lett a fondantból szaloncukor? Nos, erre nincs pontos adat. Az azonban tudható, hogy a fát díszítő szaloncukor valamikor a XIX. században jelent meg az üzletekben. A század második felében már keresett karácsonyi idényterméke volt a hazai cukrásziparnak. Az első fondant-t készítő gépeket a híres Stühmer csokoládégyár és a Gerbeaud cukrászda használta a XIX. század végén. Aztán fokozatosan gépesítették a szaloncukor készítésének valamennyi műveletét (gépi táblázás, öntés, csomagolás). A leghosszabb ideig a csomagolásban őrizték meg a kézi munkát. Sok kis műhelyben még a második világháború után is kézzel rojtozták a csomagolópapírt, csavarták a sztaniolt a dekoratív édességre.

Beigli
A bejgli eredetileg Szilézia vidékéről származik és ez a sziléziai kalácsfajta a 14. század óta ismert Európában.
Egyesek szerint a pozsonyi sütők 1376-ban céhet alapítottak. A városias fogyasztási szokások és igények hatására 1559-ben a céh elhatározta, hogy mesterei diós és mákos patkókat sütnek és árusítanak. Itt kezdődött a híres pozsonyi patkó (kifli) sikere, ami más vidékeken is elterjedt, de nevében őrzi a készítés kezdeteinek emlékét.

Mások szerint a pozsonyi patkó története egy névtelen, adakozó, pozsonyi cukrászmesterhez fűződik, aki a karácsonyt megelőző Miklós-napi ajándékozásra készítette el a karácsonyi bejgli kicsinyített változatát és ezzel ajándékozta meg a gyerekeket. Az elmaradhatatlan karácsonyi sütemény neve német eredetű és eredeti hajlított, patkó alakú formájából származik. A bejgli (németül beugen = meghajlít) osztrák közvetítéssel érkezett hazánkba és terjedt el a 19. század második felében.

Magyarországon ekkortól kezdték német divat szerint ünnepelni a karácsonyt. Diós vagy mákos patkó változatban is ismert. Kezdetben családi ünnepek süteménye volt, majd a reformkortól kezdve fokozatosan felváltotta a hagyományos karácsonyi kalácsot.


És egy szép vers Dzsida Jenőtől.

Itt van a szép, víg karácsony,
Élünk dión, friss kalácson:
mennyi fínom csemege!
Kicsi szíved remeg-e?

Karácsonyfa minden ága
csillog-villog: csupa drága,
szép mennyei üzenet:
Kis Jézuska született.

Jó gyermekek mind örülnek,
kályha mellett körben ülnek,
aranymese, áhitat
minden szívet átitat.

Pásztorjátszók be-bejönnek
és kántálva ráköszönnek
a családra. Fura nép,
de énekük csudaszép.

Tiszta öröm tüze átég
a szemeken, a harangjáték
szól, éjféli üzenet:
Kis Jézuska született!

Minden olvasómnak BÉKÉS BOLDOG KARÁCSONYT !

Szépség

Idén a karácsonyi kaktuszom kicsit elnézte a naptárt, már most teljes pompájában virágzik.

Hever kastély, Kent

Október közepén pár napra Angliába utaztam. Az idő nagy részét a gyerekekkel és unokákkal töltöttem,



de sikerült eljutni Londontól dél-keletre, Kent megyébe is, Edenbridge mellé és Zsoltival megnézni a XIII. századi Hever kastélyt. Örsi vitt el minket. Gyönyörű időben indultunk, alig fél óra autózás után már a bejáratnál voltunk. Áthaladva a kapun dimbes-dombos park fogadott, telis-tele virágokkal,



kedves formákra vágott bokrokkal



távolabb pedig büszkén állt a még ma is vízesárokkal körbevett, kőből épült kastély.



A ma már magántulajdonban lévő kastély több mint 700 éves múltra tekint vissza. A látogató ma nagy részben William Waldorf Astor amerikai mágnásnak köszönheti a látványt.



A huszadik század elején vagyona nagy részét fektette a kastély felújításába, megtartva a Tudor-kori építészet jellegzetes vonásait, kis házakat is épített a vízesárkon túl, amit Astor-szárnynak neveznek. Ezek mai napig családi házakként szolgálnak, sőt vannak házak, melyek szállodaként üzemelnek.



Waldorf Astor 1919-ben meghalt, de utódai folytatták a kastély helyreállítását, majd 1963-ban megnyitották a látogatók előtt.
A kastélyt az 1270-es években építették, erős várfallal és kapuházzal. 1462-1539 között a Bullen (Boleyn)-család birtokába került. A kastély leghíresebb szülőtte (1509) és lakója Boleyn Anna,



aki először VIII. Henrik első feleségének, Aragóniai Katalinnak volt az udvarhölgye, majd Henrik 1533. január 25-én titokban feleségül vette a már terhes Annát, aki a királynak mindössze 1000 napig volt a 2. felesége. Egy élő gyermeke volt, a későbbi I. Erzsébet királyné, akinek hosszú uralkodása alatt Anglia nagyhatalommá emelkedett.. Fiú örökös hiányában Henrik igyekezett Annától megszabadulni ( hogy újra házasodhasson) 1536 május 2-án letartóztatták és a Towerba zárták, majd hazaárulás vádjával lefejezték.
A Boleyn-család kegyvesztettsége után a király saját tulajdonába vette a kastélyt, majd odaajándékozta negyedik feleségének Cleve-i Annának. Az 1557-es évtől a kastély több főúri család tulajdona volt, majd mint lakatlan, teljesen lepusztult. 1903-ban az amerikai Astor család vásárolta meg.
Délelőtt érkeztünk a várlátogatásra, így volt időnk bebarangolni a csodaszép kerteket is. Felfedeztük a tiszafából készült labirintust, és a római kertet,



ami a mai napig W.W. Astor római kori szoborgyűjteményének ad otthont. A kerteket 1904-1908 között telepítették. Évente húszezer virágpalántát és gumót ültetnek le itt. Zsolti kipróbálta a vizilabirintust is.



Visszatérve a parki sétánkról, áthaladtunk a vízesárok feletti hídon



és belecsöppentünk a Boleyn-család korabeli környezetébe. Az alagsorban találjuk a fogadószobát, ahol korabeli családi festmények díszelegnek a fatáblákkal borított falon. A Great Hall – az ebédlő – óriási gobelinekkel díszített falai, és lakomára megterített asztala. A nyitott kandalló előtt középkori ruhába öltözött zenész ült, és lanton játszotta a kor zenéjét. Az emeleti szobákban használati tárgyak, fegyverek, festmények számolnak be a kor mindennapjairól. Az egyik szobában Boleyn Anna személyes holmijai között megtalálható az imakönyve is (Book of Hours). Szerelmük delén Anna és VIII. Henrik
imakönyvükben írtak üzeneteket, és az istentisztelet alatt így üzengettek egymásnak. A díszes, krónikához hasonló imakönyvvel ment fel Anna a vesztőhelyre is. A kastély további részében az Astor családi története valamint a kastély felújítási munkáinak fotói láthatók. ( A kastélyban nem lehet fotózni.)

Felújítás télen

Munkahelyemen régóta szóbeszéd volt emeletrészünk felújítása. Augusztus óta többször hozzáfogtunk csomagolni aztán mégsem lett semmi, míg végül szombaton nekiláttak. Pénteken rohamban mindenki zsákolt, költözött, az informatika hurcolta a gépeket, 7 embert kellett valahol ideiglenesen – előreláthatólag 5 hétre – elhelyezni úgy hogy üres iroda alig van az épületben. Képzeljetek el egy folyosót, ahol egyik oldalon 5, a másikon 4 iroda van.
A munkák az 5 irodában kezdődtek, miközben a szemközti 4-ből háromban dolgoznak, egyben bútorokat tárolnak. Nem sima festés mázolásról van szó, villanyszerelési munkák, ablakjavítás, parkettázás stb. Közben, akik maradtunk, mindent ellepő porban, zajban, festékszagban dolgozunk, ügyfeleket fogadunk. Ablakok hiányában a fűtés sem ér túl sokat. Félidőben jön a helycsere, de a munkák tovább folynak a másik oldalon. Akik elkerültek erről a részről, azok más irodákban a kollégák „vendégszeretetét” élvezik. Biztos nagyon szép lesz, ha elkészül, de talán egy teljes felújításra nem a november-december a legideálisabb időpont.

Jobb oldalon dolgozunk, ügyfeleket fogadunk...


...bal oldalt folyik a felújítás.


Ideiglenes kis kuckóm.

Szabadka

Októberben elején, egy szombati napon Szabadkán jártam.
A munkahelyemen szerveztek egy kirándulást. Nem szeretek csoporttal menni, az útjaimat általában magam szervezem meg. Ilyen társas útnál mindig van valaki akire várni kell, nem talál vissza a buszhoz , vagy nem jutok el oda ami engem igazán érdekelne.
Szabadkára korábban is szerettem volna eljutni, de valahogy mindig elmaradt, igy gondoltam kihasználom ezt az egy napot. Csak az utazás előtt közvetlenül derült ki, hogy ez nem annyira városnézés, hanem vásárlás a szabadkai piacon. Délután két óra lett mire buszunk bevitt a városba. A vasútállomás mellől indult a városnézés. Szerencsére egy nagyon agilis szabadkai fiatalember volt az idegenvezetőnk, sok érdekeset mesélt a város múltjáról és jelenéről. Sajnos a régi szép házak bontását megkezdték, így tűnt el 2007-ben az 1853-ban épült korinthoszi oszlopos Szabadkai Népszínház is. Itt kezdte pályafutását Blaha Lujza.

Megnéztünk néhány szép szecessziós épületet,

majd vezetőnk ismerőse révén sikerült bejutni a városházára is.



Hazafelé a szerb határon buszok hosszú sora várakozott, másfél óra elteltével mi is elindulhattunk Szeged felé.
Egyszer még biztosan elmegyek Szabadkára, érdemes a városban hosszabb időt is eltölteni. Az monarchiabeli fürdővároskát, Palicsot is érdemes felkeresni, most csak a buszból láttuk néhány szép épületét.