Erdélyi kastélyok – Radnót, Kornis-Rákóczi kastély

Többször átutaztam Radnóton és terveztem is a kastély meglátogatását, de valahogy sosem került rá sor. Idén nyáron azonban nem hagytam ki, már csak azért sem, mert egy részének tetőszerkezete ez év márciusában – a hivatalos verzió szerint tarlótűzben – leégett.  (Érdekes módon a tűznek máshol nem volt nyoma, pusztán a tetőn ). 

Mintegy ezer négyzetméteren égett le a tető, és a két torony emeleti mennyezete is beszakadt. Még egy-két ilyen tűzeset és már nem lesz mit nézni.

Radnót (románul Iernut ) Marosvásárhelytől 28 km-re délnyugatra a Maros bal partján, a Kolozsvár – Marosvásárhely országút  mellett fekszik. A település és várkastélya Bethlen Gábor uralkodásától kezdve 

az Erdélyi fejedelemség bukásáig a mindenkori fejedelem kedvelt tartózkodási helye volt. Ekkor élte fénykorát, jól tükrözi ezt a tényt az is, hogy a 17. században 15 országgyűlés helyszíne.

A 13. század második felétől 1575-ig a Bogáthiak birtoka volt, tőlük  Kendi Ferencen, Geszthi Ferencen, Kornis Gáspáron, Báthori Zsigmondon, Kornis Boldizsáron keresztül Péchi Simon tulajdonába, majd 1621-től a fejedelmi kincstár kezelésébe került. 1626-1629 között épül ki jelentősebben, ám a befejezést Bethlen Gábor halála megakadályozta.  Az építkezések 1649 őszén, II. Rákóczi György fejedelemmé választásával kezdődtek újra, Agostino Serena tervrajza alapján teljesen megváltoztatja az épület struktúráját.

Bár a lengyelországi hadjárat után lemondani kényszerülő II. Rákóczi György 

számára az országgyűlés meghagyta a radnóti birodalom birtoklásának jogát, a fejedelmi szék visszaszerzésére irányuló fenesi csata után végérvényesen elveszítette a radnóti birtokot, amely az új fejedelemasszony, Bornemissza Anna tulajdonába kerül. Tőle fia, II. Apafi Mihály, majd annak özvegye, Bethlen Kata örökölte. 

1758-ban, az özvegy fejedelemasszony halála után a kincstár tulajdonába került uradalmat gróf Bethlen Miklós kancellár szerezte meg. A 18. század második felében épült a kastély új kapuépülete, a bethleni Bethlen család kígyós címerével díszített „Kígyósház”. 

1887-ig a Bethlen család birtokában marad a radnóti uradalom, amikor gróf Bethlen Márk egyetlen éjszaka alatt elkártyázta. Gróf Haller Jenőtől, a nyertestől jutott Radnót az Erdélyi Római Katolikus Státus birtokába, amelynek mintagazdasággá és gazdasági iskolává átalakítva a legjelentősebb jövedelemforrása lett.

1948-ban ezt a kastélyt is államosították, de oktatási funkciója megmaradt. 2002-ig mezőgazdasági iskola működött a kastélyban.

A jelenleg használaton kívüli épületet a gyulafehérvári római katolikus érsekség visszaigényelte, de mindeddig nem született döntés  Egyelőre nem tisztázott az ingatlan jogi helyzete. Rajta van ugyan a visszaszolgáltatandó épületek listáján, de erre immár 10 éve várnak.  Pedig elszármazott radnótiak és külföldiek is érdeklődtek a kastély sorsa felől, voltak ugyan tárgyalások a hasznosítás kérdésében, de nincs konkrét eredmény.

Eközben az épületek állaga egyre romlik, az egykori barokk kapubejáró tetőzetét a beomlás fenyegeti.

A gaz, bokor, rozsda és a tehetetlenség jellemzi a jelenlegi állapotot.

Az egész hatalmas területet és kastélyt egyetlen ember őrzi. Mint mondta, saját felelősségünkre belül is megnézhetjük. Megtettük.

Itt lehet belépni az épületbe.

Az iskola távozása után még a padlót is felszedték.

.