Füvészkert

Tegnap nem tudtunk elmenni kirándulni, azért a szép idő ma kicsalogatott az ELTE Botanikus Kertjébe. Trópus a télben címmel hétvégi programot szerveztek trópusi gyümölcsök és italok kóstolásával egybekötve. Vásárolni is lehetett, persze, hogy elcsábultam, guavával, passion gyümölccsel, lekvárral és többféle chili paprikával megpakolva értem haza. Guavát először Réunionon láttam, de az itthon kapható, agyoncukrozott gyümölcslé messze van az eredetitől. Talán, ha kifacsarom a most vett gyümölcs levét, visszaköszön az a régi íz :)

Gyönyörű trópusi virágokat is láttam, a fotókból készítettem egy montázst.



A Füvészkertről pár mondat:
Winterl Jakab 1771-ben teremtette meg Magyarország első botanikus kertjét. A botanikus kert már kezdettől fogva az orvos - és gyógyszerészképzés segítése mellett feladatának tekintette a hazai flóra kutatását. 1777-ben az Egyetem Budára, a királyi várba költözik. A botanikus kert pedig a mai Krisztina tér és a Déli pályaudvar közötti területen folytatta működését. Hamarosan azonban újabb költözködésre kerül sor. II. József feloszlatja a szerzetesrendeket, s a Ferencesek kolostorkertjét (a mai Kossuth L. u. és Reáltanoda u. közötti terület) az egyetemnek adja botanikus kert létesítésére. Winterl halála után, 1807-ben munkatársa, nagy hírű utóda, Kitaibel Pál, a XVIII-XIX.sz. nagy magyar polihisztora veszi át a Kert vezetését, Közel 150 növényfaj első tudományos leírója.



Kitaibel élete utolsó éveiben jelentős energiát fektet az újabb költözködés lebonyolításába. Az új Kert helyét az akkoriban lebontott városfalon túl jelölik ki, a mai Múzeum krt. (Országút), Rákóczi út (Kerepesi út) és Puskin u. (Ötpacsirta u.) által határolt területen. 1817-ben az erfurti származású Haberle Károly professzor veszi át a Kert irányítását. Kiterjedt nemzetközi kapcsolatai, külföldi tanulmány- és gyűjtőútjai eredményeként rövid idő alatt európai hírűvé fejleszti a közel 10 000 fajt bemutató kertet. Gyakorlati foglalkozásokra rendszeresen viszi hallgatóit a botanikus kertbe, s elsőként (!) szervez botanikai tanulmányi kirándulásokat. Munkájában nagy segítségére volt főkertésze, Rochel Antal, aki az orvosi pályát hagyta ott, hogy szenvedélyének, a botanikának éljen. Haberle 1832-ben bekövetkezett tragikus halála (rablógyilkoság áldozata lett) véget vet a Kert aranykorának. A reformkor a hányatott sorsú Botanikus Kert történetében is fordulópontot jelentett. József nádor támogatásával az Egyetem 80 000.- Ft-ért megvásárolja a Festetics család Józsefvárosban lévő 10 hektáros birtokát (1847). Ez a park, amelyben a Polláck Mihály által tervezett - 1802-ben felépült vadászkastély is áll, azóta is az Egyetem kezelésében álló Botanikus Kert otthona.



A szabadságharc bukása utáni évek nem kedveztek az új helyre költözött Botanikus Kert életrekelésének. Gerenday József, a Kert igazgatója, aki a Pesti Állatkert létrehozásának gondolatával is foglalkozott nem járt sikerrel. A botanikus kertben felépítendő oktató-előadóteremmel egybeépített pálmaház tervei nem valósultak meg, csupán irattárunk számára jelentenek becses értéket. A Kert Linzbauer Ferenc sebészprofesszor igazgatósága idején indul nagy arányú fejlődésnek:1864-65-ben felépül az európai viszonylatban is jelentős méretű, ma is álló pálmaház. Ekkor kapnak emlékoszlopot a kertben az első Magyar Füvészkönyv szerzői, a növénytan magyar szaknyelvének megteremtői - Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály, valamint a kert jelenlegi helyére kerüléséért, s a reformkor idején Pest városának szépítésében oly tevékeny szerepet játszó József nádor. Az eredetileg angolpark-stílusban létrehozott kert, a természetes forrással táplált tóval, szigettel, műromokkal tájképileg is szép látványt nyújtott a látogatóknak. Széleskörű népszerűségét azonban igazán Molnár Ferenc regényének köszönheti. A Pál utcai fiúk cselekményének fontos színhelye a Füvészkert. Ez utóbbi elnevezés, mely a nyelvújítás korából származik, a regény nyomán terjedt el, s lett máig is használatos. A kiegyezés után a város (az egyesített Budapest) a századfordulóra már körülnövi az egykor a város határaitól oly messzinek tűnő Botanikus Kertet. Az egyetemnek a gyarapodó lakosság és az orvostudomány fejlődése következtében több klinikaépületre van szüksége, . Mágócsy-Dietz Sándor professzor hiába hadakozik, fordul a legkülönbözőbb fórumokhoz segítségért, a Kert még az I. világháború előtt (1911-ig) elveszíti eredeti területének kétharmad részét. A regényes hangulatú és szakmai szempontból európahírű Füvészkert területén sorra magaslanak fel a klinikák épületei. A két világháború közötti fellendülés időszakában Tuzson János professzor vezetése idején új üvegházak épülnek a rovaremésztő növények, a páfrányok és a kaktuszok számára. Ekkor készül a Magyar Közép-hegység növényeit bemutató nagy sziklakert. Az üvegházi növények teljes pusztulását hozó II. világháború után a Kert csak az 50-es években tér magához. 1960-ban sikerül elérnie a kert országos értékű természetvédelmi területté nyilvánítását. Hatezer növényfaj, 150 éves páfrányfenyők, orchideák, 800 fajt bemutató kaktusz- és pozsgásgyűjtemény - tömören ez a botanikus kert, amit a Festetics-család egykori, háromhektáros parkjából alakítottak ki. A kert fő nevezetessége az országban máig egyetlen Victoria-ház, melynek nagy vízmedencéje a trópusi, különleges szépségű amazonasi tündérrózsának ad otthont. Az egy métert meghaladó levélátmérőjű növény augusztus végén, szeptember elején virágzik.

A fotókat itt nézhetitek meg.