A Hunyadi tér az Oktogontól pár percre, a Világörökség részét képező Andrássy út mellett található. A téren őstermelők és egyéb árusok kínálják portékájukat. A kialakított játszótérre jóérzésű szülő a gyermekét nem viszi. Kábitószeresek, itt a piros-hol a piros játékosok, hajléktalanok veszik rendszeresen birtokukba, ténykedésük nyomait otthagyva, mellőzve a meglevő, de kritikán aluli mellékhelyiség látogatását is.
A tér hangsúlyos épülete a csarnok. Több mint 20 éve nem tudok úgy elmenni a Hunyadi téri csarnok mellett, hogy ne csodáljam meg az egykor jobb állapotban levő gyönyörű épületet, a dísztéglákból rakott falakat ékesítő stukkókat, bika és vaddisznófejeket, a kapuk feletti szörnyalakokat. Ma már azon rémüldözöm, hogy egy napon összedől az egész pusztulásra ítéltetett épület és védőháló ide vagy oda, egy leszakadó díszítőelem egy ártatlan járókelő fején landol.
A kiegyezés idején vetődött fel az, hogy a főváros lakosainak élelmiszerellátását csarnokok építésével javítsák. Kamermayer Károly -a későbbi polgármester – körbeutazta Európát, hogy tanulmányozza az ott működő piacokat. A csarnokokat a főváros építtette, azonos elvek alapján, alápincézve, acél vázszerkezettel, tömör téglafalakkal és a tető alatt végigfutó ablaksorral. Fő szempont volt a célszerűség, tartósság, tisztíthatóság és a természetes megvilágítás. A kivitelezésen a szakmák legjobbjai dolgoztak, az esztétikus megjelenést a jó arányokkal és a minőséggel valósították meg. Ennek köszönhető, hogy eddig kíbírta felújítás nélkül.
A XIX.sz. végén Budapesten szinte minden nagyobb forgalmas téren működött szabadtéri piac, amelyek a tisztasági követelményeknek nem tudtak megfelelni,zavarták az egyre növekvő forgalmat és akadályozták parkok, pihenőterületek kialakítását. Egy ilyen piac helyén épült meg a Hunyadi téri csarnok is, melyet 1896-ban adtak át. 2000 m2 körüli területével Budapest kicsi csarnokai közé tartozik.
A csarnok teljes felújítására a második világháború óta(több mint 60 éve) nem került sor, még karbantartási munkákat is alig végeztek . Az utóbbi 10 évben tervek kerültek nyilvánosságra, de a megvalósításból semmi sem lett. Évek óta folyik műemléki védelem alá helyezése, a végét még nem látni. A körülmények ellenére a környék lakói szívesen látogatják, ideje lenne, ha valami történne és ne csak tervek, ellentervek készülnének, az önkormányzat és a tér védelmére alakult civil szervezetek szélmalomharca folyna.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése