KALOTASZEG

Hétvégén egy fergeteges előadást láttunk a Hagyományok házában, az Állami Népiegyüttes „Örök Kalotaszeg” c. műsorát.  Igaz, hogy a kezdet csúszott vagy negyed órát, de ezért a táncosok utóbb kárpótoltak.  

Mivel Kalotaszegen három népcsoport él együtt, így volt román és cigány tánc is.  Láthatóan sok motívumot átvettek egymás táncaiból is.

Kalotaszeg Erdély kisebbik magyarok lakta tömbje, több száz éves népi hagyományok bölcsője.  Elnevezését a honfoglaló magyarok itt letelepedett Kalota nemzetségéről kapta, első írásos említése 1443-ból származik.

Fazsindelyes, festett kazettás mennyezetű műemléktemplomok szinte minden faluban, fatornácos parasztházak, élő népviselet hétköznapokon is, az ősi, hagyományos gazdálkodás jellemzi.

 A tájegység falvaiban az évszázadok óta őrzött szokások és hagyományok ma is lenyűgözőek.

Az élő népi szokások közé tartozik a karácsonyi kántálás és a betlehemezés, húsvéti locsolás, lakodalmi szokások és a szüreti bál. Vallási ünnepek alkalmával ünnepi öltözetben mennek a templomba, és az asszonyok hagyományos ételeket készítenek.

Kalotaszeg népviseletére a színek tobzódása és a változatos formavilág jellemző.
Viseletük, bár tájegységenként hasonlóságot mutat, szinte falvanként különbözik valamiben egymástól. Kutatók szerint a kalotaszegi népviselet a legszínesebb, a legművészibb magyar viseletek közül való.

És végül egy részlet az előadásból.

Az első kirándulás

Ma reggel szép napos  és felhőmentes kék égre ébredtem. Enyhet időt is mondtak a jósok, így barátaimmal elindultunk egy kis erdei sétára Zugligetből Hűvösvölgybe. A 155-os busszal felkapaszkodtunk a zugligeti általános iskoláig,

Zugligeti út-Béla király út kereszteződésében

Az iskola

az iskola kertjében még maradt az ünnepek hangulatából

innen a kerítés mellett indult a zöld + jelzés. Míg a városban komoly szélvihar volt, itt megszelídült és az út végéig csak lengedezett. Rövid kaptató után elértük a Szilassy utcát, innen a Tüdérhegyi sziklák felé fordultunk. 

Elég sok kirándulóval is találkoztunk, mások is kihasználták ezt a téli tavaszias napot.  A szikláknál kicsit gyönyörködtünk a kilátásban, majd innen leereszkedve a libegő alatt folytattunk utunkat a Szépjuhásznéig.

Nagymama és unokája

Az autósok is ellepték a Szépjuhászné környékét

Itt egy kis pihenőt tartottunk, a büfében megittuk forralt borunkat majd a Hárshegy aljában indultunk tovább.

Túl a borozáson, szedelődzködünk

Hamarosan elérjük a Hárshegyi kilátóhoz vezető elágazást

 Ketten egy kicsit szaporábbra vettük a tempót. Egyszer csak megszólalt a telefon, Flóri hívott, hogy tesznek egy kis kitérőt a Kis-Hárshegyi kilátóhoz és ott még sziesztáznak egyet. Mi már eléggé túlhaladtunk az elágazáson, így nem fordultunk vissza, inkább folytattok az utat. Hamarosan leértünk Hűvösvölgybe,

Lent már a 61-es villamos sinei

Hűvösvölgy buszvégállomás

ahonnan villamossal és busszal hazajutottam épp ebédidőre J

A hétvégi ünnepnapok otthoni bezártsága után jól esett kimozdulni és élvezni a napsütést. Ki tudja a tél végéig mikor lesz megint ilyen lehetőség.

Eddig nem tudtam, hátha más sem. :)

Gondolom sokan hallották már a német himnuszt, ha máshol nem, legutóbb a londoni olimpia eredményhirdetésénél. Haydn zenéjét szeretem, de főleg oratóriumait és néhány szimfóniáját hallottam többször. Ismertem  kapcsolatát a magyarokkal. Több évtizedig élt  Kismartonban, mint az Eszterházy család udvari karmestere.  Láttam Rohrauban szülőházát 

és Kismartonban sírját egy kis mauzóleumban. ( temetése és ellopott koponyája egy külön történet) 

Szóval Haydn izzig vérig osztrák volt. A minap hallottam egy Haydn koncert felvételét. Egyszer csak arra figyeltem fel, hogy mintha ez a német himnusz lenne. Megnéztem a műsort. Amit hallottam az Haydn C dur (Császár) vonósnégyese volt.  

1797-ben a második angliai koncert-útjáról visszatérő Joseph Haydn - fölbuzdulva a brit himnusz (God save our gracious King) ottani népszerűségén - Leopold Haschka versére megalkotta a horvát népdal ihlette  Gott erhalte Franz der Kaiser kezdetű osztrák császárhimnuszt.  (A vonósnégyes II. tételébe ez a dallam épült be. ) Az első szövegváltozatot Leopold Haschka  a trónra lépett Ferenc császár köszöntésére írta .

 Ferenc császárt Ferdinánd követte, ekkor eszerint változott a szöveg, majd Ferenc József idején ismét Franz került a szövegbe. Többféle szövegváltozat a bécsieknek nem tetszett. A  himnusz végleges szövegét Seidl írta meg egy pályázat kapcsán. A kiírás feltétele volt, hogy ne szerepeljen benne keresztnév. ne kelljen minden uralkodóváltáskor lecserélni a szöveget. Végül ezzel a szöveggel élt a császár himnusz egészen 1918-ig. ( Csak érdekesség: Habsburg Ottó bécsi temetésén 2011-ben is a császár himnuszt játszották.)

A dallam 1922 óta Hoffmann von Fallersleben 

 1841-ben született versével - 

rövid megszakítással - Németország hivatalos állami himnusza a mai napig. A himnusz három  versszakából áll. Az első – mivel a nemzetiszocialista időkben is énekelt himnusz volt – Európa országaiban visszatetszést keltett, a második versszak ellen európai nőszervezetek tiltakoztak.  Ezért 1991 óta  gyakorlatilag csak a harmadik versszakot éneklik német himnuszként.

Év vége

A blog januártól folytatódik. Addig is 




Örömöd sok legyen, bántod semmi, 
segítsen a sors boldognak lenni. 
Legyél mindig vidám, örülj minden szépnek, 
kívánok Neked szép Boldog Új Évet!

Paralimpia 2012 London

Ma este a záróünnepséggel véget érnek a 2012-es paralimpiai játékok. Az augusztusi csapathoz képest maroknyi -  33  - sportoló 2 arany, 6 ezüst és 6 bronzérmet szerzett a számtalan helyezés – 3 negyedik, 5 ötödik és 3 hatodik hely - mellett.

Ha jól sejtem – ne legyen igazam – kevesen kísérték figyelemmel a versenyeket. Pedig izgalmas összecsapásoknak, emberfeletti teljesítményeknek, sok világcsúcsnak  lehettek volna szemtanúi. Azt hiszem ebben ludas a televizió is, amelyik késő esténként adott mindössze egy órás összefoglalót, amiben jóformán csak a magyar versenyzőkről volt lehetőség tudósítani.  És hol van para-olimpikonjaink ismertsége, bemutatása az „épek” sztárolása mellett, holott teljesítményük – természetesen nem centiméterben vagy másodpercben mérve – semmivel sem marad el előbbiektől. Ki ismeri Gyurta Dániel mellett Sors Tamást,

vagy Pálos Péter asztaliteniszezőt,  

akik szintén olimpikonok. Most talán pár napig, hétig még beszélnek róluk, aztán négy évig csak csöndben készülnek a következő olimpiára.

A német közszolgálati TV napi 3 órában, fő műsoridőben számolt be az eseményekről. Az  természetes, hogy az angol TV élőben közvetítette valamennyi versenyt. Angliában az olimpiai jegyárakkal – 300-500 volt a kezdőár – ellentétben a paralimpiai belépőjegyeket 30-50 fontért árulták. Igy meg is teltek a versenyek helyszínei.

Egyetlen sportolónak sem mindegy, hogy üres lelátók vagy több tízezer néző előtt versenyezhet. Sokan, akik a nyári borsos jegyárakat nem tudták megfizetni, most örömmel osztoztak az olimpiai hangulatban és szurkoltak a versenyzőknek.

A paralimpia Angliában csaknem olyan népszerű lett mint az egészségesek versenyei. Több mint 80 világrekord dőlt meg és talán az egész társadalom hozzáállása megváltozott a mozgássérültekhez. A brit para-olimpikonokat ugyanúgy sztárolják, reklámszerződésekkel keresik meg őket.

Nekem mindenesetre felejthetetlen élmény volt figyelemmel kísérni a versenyeket.

Oscar Pistorius dél-afrikai futó a 400 m döntője előtt és győzelme után. ( A képeket Örsi készítette)

Erdélyi kastélyok – Radnót, Kornis-Rákóczi kastély

Többször átutaztam Radnóton és terveztem is a kastély meglátogatását, de valahogy sosem került rá sor. Idén nyáron azonban nem hagytam ki, már csak azért sem, mert egy részének tetőszerkezete ez év márciusában – a hivatalos verzió szerint tarlótűzben – leégett.  (Érdekes módon a tűznek máshol nem volt nyoma, pusztán a tetőn ). 

Mintegy ezer négyzetméteren égett le a tető, és a két torony emeleti mennyezete is beszakadt. Még egy-két ilyen tűzeset és már nem lesz mit nézni.

Radnót (románul Iernut ) Marosvásárhelytől 28 km-re délnyugatra a Maros bal partján, a Kolozsvár – Marosvásárhely országút  mellett fekszik. A település és várkastélya Bethlen Gábor uralkodásától kezdve 

az Erdélyi fejedelemség bukásáig a mindenkori fejedelem kedvelt tartózkodási helye volt. Ekkor élte fénykorát, jól tükrözi ezt a tényt az is, hogy a 17. században 15 országgyűlés helyszíne.

A 13. század második felétől 1575-ig a Bogáthiak birtoka volt, tőlük  Kendi Ferencen, Geszthi Ferencen, Kornis Gáspáron, Báthori Zsigmondon, Kornis Boldizsáron keresztül Péchi Simon tulajdonába, majd 1621-től a fejedelmi kincstár kezelésébe került. 1626-1629 között épül ki jelentősebben, ám a befejezést Bethlen Gábor halála megakadályozta.  Az építkezések 1649 őszén, II. Rákóczi György fejedelemmé választásával kezdődtek újra, Agostino Serena tervrajza alapján teljesen megváltoztatja az épület struktúráját.

Bár a lengyelországi hadjárat után lemondani kényszerülő II. Rákóczi György 

számára az országgyűlés meghagyta a radnóti birodalom birtoklásának jogát, a fejedelmi szék visszaszerzésére irányuló fenesi csata után végérvényesen elveszítette a radnóti birtokot, amely az új fejedelemasszony, Bornemissza Anna tulajdonába kerül. Tőle fia, II. Apafi Mihály, majd annak özvegye, Bethlen Kata örökölte. 

1758-ban, az özvegy fejedelemasszony halála után a kincstár tulajdonába került uradalmat gróf Bethlen Miklós kancellár szerezte meg. A 18. század második felében épült a kastély új kapuépülete, a bethleni Bethlen család kígyós címerével díszített „Kígyósház”. 

1887-ig a Bethlen család birtokában marad a radnóti uradalom, amikor gróf Bethlen Márk egyetlen éjszaka alatt elkártyázta. Gróf Haller Jenőtől, a nyertestől jutott Radnót az Erdélyi Római Katolikus Státus birtokába, amelynek mintagazdasággá és gazdasági iskolává átalakítva a legjelentősebb jövedelemforrása lett.

1948-ban ezt a kastélyt is államosították, de oktatási funkciója megmaradt. 2002-ig mezőgazdasági iskola működött a kastélyban.

A jelenleg használaton kívüli épületet a gyulafehérvári római katolikus érsekség visszaigényelte, de mindeddig nem született döntés  Egyelőre nem tisztázott az ingatlan jogi helyzete. Rajta van ugyan a visszaszolgáltatandó épületek listáján, de erre immár 10 éve várnak.  Pedig elszármazott radnótiak és külföldiek is érdeklődtek a kastély sorsa felől, voltak ugyan tárgyalások a hasznosítás kérdésében, de nincs konkrét eredmény.

Eközben az épületek állaga egyre romlik, az egykori barokk kapubejáró tetőzetét a beomlás fenyegeti.

A gaz, bokor, rozsda és a tehetetlenség jellemzi a jelenlegi állapotot.

Az egész hatalmas területet és kastélyt egyetlen ember őrzi. Mint mondta, saját felelősségünkre belül is megnézhetjük. Megtettük.

Itt lehet belépni az épületbe.

Az iskola távozása után még a padlót is felszedték.

.

Erdélyi kastélyok - Magyarózd, Pekri-Radák kastély

Magyarózd Marosludastól 13 km-re délre, az Ózd-patak völgyében fekszik.

Magyarózd ékessége a dombtetőn magasodó kastély. 

Méreteire nézve kis kastély, 2 szinten kisebb-nagyobb (szintenként 13) szobával.A négy sarokbástyás, francia gótikus stílusú kastélyt Pekri Lőrinc 

II. Rákóczi Ferenc brigadérosa építette 1682-ben, majd  1732-ben Pekri Lőrinc veje Radák Ádám építtette újjá.  

 Pekri Lőrinc felesége, Petrőczi Kata Szidónia  

az első számontartott magyar költőnő. többek között ebben a kastélyban írta első verseit. A kastélyt valamikor fenyőerdő vette körül, mely nyomtalanul eltűnt az idők folyamán. A kastély előtt a fák között egy messze földön híres halastó és park tette festőivé a környezetet.  A kastély utolsó tulajdonosa Teleki Ilona bárónő volt,( aki édesapjától jegyajándékként kapta a birtokot 1918-ban) 1945-ben az orosz hadsereg bevonulásakor menekülni kényszerült.. Az épületben több intézmény működött: óvoda, iskola, kultúrotthon, a TSZ székhelye . A kastély a 60-as évek közepétől állt elhagyottan. 

A beázások károsították a teljes tetőszerkezetet és a falak egy részét is. A legnagyobb kárt az egykor stukkódíszítéssel borított emeleti fafödém elkorhadása és a vakolat alatti falfestmények eltűnése jelenti. 80%-ban elpusztultak az emeleti termek barokk és klasszicista festett mennyezetei, megroggyantak a földszinti boltozatok, tovább nyíltak a falak repedései. A Franciaországban élő  Jude Mária grófnő  Teleki llona lánya) a rendszerváltás után visszakapta a kastélyt és  birtokot, amit aztán Bonus Pastor Alapítványnak  adományozott.   

A nyolchektáros birtokon a kastélyon kívül még állt a magtár, (ebben ma terápiás otthon működik szenvedélybetegek részére) 

a csűr és az istálló. Nem kis munkára vállalkozott az alapítvány, amikor elhatározta, hogy helyreállítja az épületeket. Elsőként a kastélyt fedték újra. 

A magtár felújítását 2003-ban kezdték el. Két éve az istálló és a föld hasznosítására tehénfarmot hoztak létre. A farm megindításához és kifejlesztéséhez két kanadai farmercsalád kölcsönözte szakértelmét és tapasztalatát, akik összesen másfél évre Ózdra költöztek. A farm egyrészt jövedelemforrás az alapítvány számára, másrészt a rehabilitációs munkaterápia egyik helyszíne, továbbá mintagazdaságul szolgál a falu állattartóinak.

A kastély emeleti termeiben a málladozó vakolat alól értékes XVIII-XIX századi díszítő festés bukkant elő. 

Jelen pillanatig sikerült a nyugati nagyterem falképeit konzerválni. A kastély egyik feltöltött pincéjéből igen gazdag XVII. századi kályhacsempe lelet került elő.

Évente Kastély Napokat szerveznek a kastély megmentéséért. 

Ilyenkor fiatal és kevésbé fiatal önkéntesek nemzetközi csapata dolgozik a romok között. 

Az ózdiak lelkesen és bátorítóan fogadják a külföldieket, dicsérik kitartásukat és odaadó munkájukat, amit a kastély megmentéséért tesznek.