Angliában 1. Temple - London

Nemrég egy hónapot töltöttem Angliában, többek között a karácsonyt és a szilvesztert is. Ezek nagyon szép napok voltak. A családdal töltött időn kívül megnéztem néhány szép helyet is. Télen a lehetőségek szűkösebbek, több szép épület, kastély, kert  nem látogatható. De azért így is volt bőven látnivaló.

Londonban már többször barangoltam, de még így is maradt jó néhány rész ahová nem jutottam el. Utazás előtt  összeállítom a tervezett városnézéseket, de valahogy mindig elmarad valami.

Olvastam könyveket, láttam filmeket a templomos lovagokról, így megnéztem London templomos negyedét. ( Temple) A jogászok negyedének is hívják, később kiderül, miért :)

A Blackfriars vasútállomástól 

a Tudor Streeten mentem a Temple Court felé. Régen Alsatia volt a neve ennek a környéknek, ami a XV-XVII. században a bűnözők menedékhelyévé vált. A hatóságoknaknak nem volt joguk itt intézkedni, s így ez volt a legrosszab hírű negyede Londonnak. Itt talált menedéket Daniel Defoe is 1692-ben, mikor körözték bizonyos írásai miatt. Alsatia ilyen függetlensége 1697-ig tartott.

A Tudor Streetről nyílik a Temple keleti bejárata.

A terület a nevét a templomos lovagok rendjéről kapta, amelyet 1118-ban alapítottak a Szentföldre és a jeruzsálemi templomhoz igyekvő zarándokok védelmére. A rend spanyol ága a Temze északi partján építette fel központját. Eredetileg csak a templom kerek része épült meg 

a jeruzsálemi Szent Sír Temploma alapján, majd később hozzátoldották a téglalap alakú részt is. A templomos rendet 1312-ben oszlatták fel. II. (Hitvalló) Edward elkobozta tőlük a területet és a Johannita lovagoknak adta. III. Edward a Temple nyugati részét jogászoknak adta bérbe.

Miután a királyt 1327-ben kivégezték előbb London polgármestere lett a tulajdonos- több tulajdonosváltozás után , VIII. Henrik feloszlatta a szerzetes rendeket és ingatlanaikat elkobozta. 1609-ben I. Jakab a jogászoknak adta a területet, és itt alakult meg a négy londoni jogászkollégium közül kettő
.

 A második világháborúban a terület szinte teljesen megsemmisült, az újjáépítés a hatvanas évekig tartott. Ma újra a jogászoké a környék, a kollégiumok mellett ügyvédi irodák, jogi könyvtárak, kamarák találhatók itt.

A terület leghíresebb épülete a templomos lovagok temploma. (Temple Church)

A Temple Church, a lovagok régi temploma. Az öt angol középkori körtemplom egyike (a másik négy Cambridge, Northampon, Maplestead és Ludlow városokban található). Egy 1170 körüli rotundából és egy 1240-ben hozzáépített hosszhajóból áll. 

A templomot 1185-ben, II. Henrik uralkodása alatt szentelte föl Heraclius, Jeruzsálem patriárkája. A rend titkos beavatási szertartásait az altemplomban tartották. Mindmáig fennmaradt a bűnbánati cella, amelyben 1301-ben halálra éheztették Walter le Balchelort, Írország főpreceptorát, miután nem engedelmeskedett a nagymesternek.

Az 1666-os nagy londoni tűzvész után Sir Christopher Wren újította föl, ekkor került bele az orgona is.

A XIX. században az épületet háromszor állították helyre: az 1820-as, 1840-es és az 1860-as években. Jórészt bathi kővel burkolták, és jelentősen átalakították. Az 1941. évi bombázáskor súlyosan megrongálódott,

A templom előtt álló oszlopon egy templomos jelképet láthatunk: a lovukat egymással megosztó lovagokat. Ezt a szobrot 2000-ben állították fel, azon a helyen, ahol a nagy londoni tűzvészt megállították.

Szerettem volna megnézni még a Middle Temple Hall-t mert az alábbi plakát szerint szép épület lehet, sajnos ez nem sikerült.

 Csak akkor látogatható, ha minimum egy 10 fős csoport előzetesen bejelentkezik. A Hall a XVI. században épült. Ma az egyik jogász kollégiumhoz tartozik, itt van a jogászhallgatók menzája és találkahelyük.

Érdekesség, hogy itt volt 1602-ben Shakespeare "Vízkereszt, vagy amit akartok" darabjának első előadása. A kollégiumnak sok híres lakója volt: pl. Geoffrey Chaucer, a Canterbury mesék írója, Sir Francis Drake, I. Erzsébet "kalóza", Gandhi és Tony Blair.volt miniszterelnök is.

Gödöllő, Grassalkovich kastély

A hét elején – kihasználva a talán a gyönyörű napok egyikét november közepén – HÉV-vel 

elindultunk Gödöllőre megnézni a kastélyt. Jó néhány évvel ezelőtt már jártam ott, de akkor 

még nagyban folyt a felújítás. Igaz ez még ma is tart, de az épületegyüttes nagyobb része 

már elkészült. A nem túl olcsó belépőjegyet a sok látnivaló kompenzálja. Bár a barokk 

színház és a volt lovarda zárva volt, így is volt mit nézni: a nagyon gazdag állandó kiállítást, 

a gyönyörű termeket, a kastély parkját, a pálmaházat. A sétát a kávézóban fejeztük be. 

Magyarország legnagyobb alapterületű barokk műemlék-együttese, a Grassalkovich Antal gróf megbízására 1735 után épült Grassalkovich-kastély,

Grassalkovich Antal gróf, a XVIII. századi magyar főnemesség egyik leggazdagabbja, királyi személynök, a Magyar Kamara elnöke, Mária Terézia (1740-1780) magyar királynő bizalmasa.

 

A kastély mai formáját a XIX. század elején, a Grassalkovichok harmadik generációja idejében nyerte el. A család férfiágának kihalását követően több tulajdonos birtokolta. 1867-ben a magyar állam megvásárolta, ekkor kapta a "Királyi Kastély" nevet. I. Ferenc József császár és magyar király gyakran időzött Gödöllőn, családjaik hosszú hónapokat töltöttek a kastélyban. Különösen Erzsébet királyné szerette Gödöllőt, ahol a bécsi udvartól távol itt inkább otthon érezte magát, mint a Hofburgban.

Tragikus halála után az ország egyik első emlékparkját létesítették tiszteletére. 

A két világháború között a kastélyt Horthy Miklós kormányzó számára rendezték be.

1945 után a gödöllői kastély sorsa is a fokozatos pusztulás lett. 

Falai között szovjet- és magyar alakulatok telepedtek meg, gyönyörű termeiben szociális otthont, szükséglakásokat létesítettek, a parkot pedig felszabdalták. A kis híján teljesen elpusztuló kastély rekonstrukciója 1994-ben kezdődött, és még ma is tart.

Grand Canyon

Ö. szerencsésen megjárta az Egyesült Államokat. Visszafelé a repülő 5 órás késéssel 

érkezett, így a légitársaságtól 600 EUR kártérítést is kapott :) Ahogy tervezte, sikerült 

eljutnia a Grand Canyonba is.

 

Égnek meredő sziklatornyok és meredek falú szurdokok gigantikus labirintusa. A Grand-kanyon méretei oly hatalmasak, hogy a képződményt még az űrből is látni. 440 kilométer hosszú, közel 30 kilométer széles és 1600 méter mély. A Föld egyik legmélyebb szakadékvölgye, amelynek falai merőlegesen hasítanak bele a Föld kérgébe. A Colorado folyó kevesebb, mint ötmillió év alatt átvágta magát bolygónk kétmilliárd éves történetén, rétegről-rétegre feltárva a geológiai korokat. 

Az első emberek évezredekkel ezelőtt jelentek meg ezen a tájon. A kanyon azóta félelemmel vegyes tisztelet tárgya: hogyan került ide, és milyen titkokat rejtenek a falai? Sok amerikai őslakos számára ez szent vidék. Évszázadok óta szakrális tisztelettel tekintenek a kanyonra.

A lemezütközések fontos szerepet játszottak a Grand-kanyon kialakulásában is. Körülbelül 130 millió évvel ezelőtt az óceáni lemez nekiütközött az Észak-Amerikai-lemez nyugati peremének.  Az ütközés a kontinentális kéreg peremének egyes darabjait a mélybe rántotta. A felszín alatt anyaguk megolvadt, és a kérgen keresztül a magasba nyomódott. Északon kiemelkedett a Sziklás-hegység,  A mai Colorado-fennsík területe körülbelül 1600 métert emelkedett, az ősi tengerfeneket a mai – 2100 méteres tengerszint feletti – magasságába emelve. 

(ez a kép illusztráció)

A Grand Canyon Nemzeti Park az Egyesült Államok 15. legrégebbi nemzeti parkja. Az UNESCO 1979-ben világörökségi helyszínnek minősítette. A Grand Canyon már az 1800-as évek végén ismert volt az amerikaiak széles köre számára. Roosevelt elnök kezdeményezte a terület védetté nyilvánítását, de ez csak Wilson elnök idején valósult meg 1919-ben. A nemzeti parki státusz segíthette megakadályozni a park területén történő gátépítést a Colorado folyón,  Déli-peremnél közel 40 km hosszon lehet sétálni a Grand Canyon peremén, autóút is vezet a perem mellett. A közelben fekvő kis repülőtérről (Grand Canyon National Park Airport) körrepülésre lehet indulni kisrepülőgéppel vagy helikopterrel.

Budai séták - Gellérthegy

Délutánra kicsit elromlott az idő, de azért felmentünk a Gellérthegyre és nem csalódtunk. Mire felértünk a Nap is kisütött.

A Gellért-hegy Budapest egyik legjellegzetesebb látnivalója, valamint innen nyílik az egyik legszebb kilátás a fővárosra. A 235 m magas hegy történelmi és természeti értékekben egyaránt bővelkedik. A Gellért-hegy 1987 óta a világörökség része.

A Gellért-hegyen az ókorban épült település első lakói a kelták voltak, egészen a Kr. Utáni első századig virágzó központ. Az Árpád-korban a hegynek Kelen-hegy, Pesti-hegy volt a neve. A török hódoltság mai napig fennálló létesítményei a hegy lábánál található gyógyfürdők; a mai Gellért-fürdő, Rudas-fürdő és Rác-fürdő. A hegytetőn palánkvár épült ebben az időben. Ennek a palánkvárnak a helyén épült fel 1813-15-ben József nádor kezdeményezésére az ekkor már Budára költözött Nagyszombati Egyetem csillagvizsgálója, amely 1849-ben, Buda ostromakor megsemmisült. A hegy lábánál végigvonuló törésvonalak tették lehetővé a számos hőforrás létrejöttét, úgymint a Mátyás-, a Rákóczi-, és az Árpád-forrás. Barlangjai közül védett az István-barlang és sziklakápolnája, valamint a Gellért- és a Rudas-fürdő forrásbarlangjai. A hegy gyomrában a főváros ivóvíz-készletének egy részét (80 millió litert) tárolják, a víztározó bizonyos időpontokban látogatható is.

 Megnéztük a város panorámáját,

 a Szabadság szobrot

 Az eredeti, több kisebb szobrot is magába foglaló kompozíció hivatalos elnevezése Felszabadulási emlékmű volt; a német hadsereget Budapestről kiverő szovjet hadsereg haditettének emlékére állították.  Az 1947-ben felállított szobor felemelt kezében pálmaágat tartó női alakot formáz. Maga a szobor 14 méter, de talapzattal együtt eléri a 40 métert. A Szabadság-szobor Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotása.

A szoborhoz Thuránszky Gaál Erzsébet, egy fiatal apácanövendék állt modellt. A lány, aki teljesen ingyen vállalta a feladatot, 6-8 napig volt a művész modellje és naponta 20 percig tartotta a pálmaágat.

A rendszerváltás után a szoboregyüttest jelentősen átalakították és a szovjetekre való utalásokat  - pl. a 4 méter magas orosz katona szobrát - eltávolították. ( Az orosz katona szobrát 1956-ban már ledöntötték, de a forradalom bukása után azt a tettesekkel visszaállíttatták. Az orosz katona szobra végül 1992-ben végleg a szoborparkba került. )

a Citadellát

A Gellért-hegyen található egyik leghíresebb történelmi emlék, a Citadella az 1848-49-es forradalomhoz köthető. Az erőd a forradalom leverése után, 1850-54 között épült Julius Haynau parancsára, azzal a céllal, hogy innen tartsák megfigyelés alatt a város és a lázadozó magyarokat. A 220 méter hosszú, 12-16 méteres falmagasságú Citadella katonai jellege 1897-re megszűnt, falának egy részét jelképesen le is bontották.

és lefelé jövet megálltunk Gellért püspök szobránál is.

A Gellért-hegy nevét Gellért püspökről kapta, aki jelentős szerepet játszott a kereszténység magyarországi elterjesztésében. A monda szerint 1046-ban egy hordóba zárva innen taszították le a Dunába a kereszténység ellen lázadó pogány magyarok. Bár a legenda valóságtartalma megkérdőjelezhető, a XV. századtól kezdik a hegyet Szent Gellért-hegynek nevezni. Más legendák szerint a hegy egykor boszorkányok tanyája volt.

Budai séták - Várkert Bazár

A Várkert Bazárban legutóbb a 70-es évek végén jártam, az akkori budai Ifiparkban koncerteken. Sok – később klasszikussá vált – beatzenekar itt lépett fel először nagyobb közönség előtt. A parkot 1984. szeptember 23-án végleg bezárták. Sokat olvastam arról, hogy majd felújítják, de az évek csak teltek és elég siralmas képet mutatott a vár tövében. I. látogatása kapcsán jó alkalom volt ismét felkeresni.

Egy kis történelem:

A Várdomb oldalán elhelyezkedő Várkert-bazárt az 1870-es években Ybl Miklós tervei szerint a Fővárosi Közmunkatanács építette. Az épületegyüttes mindig is frekventált helye volt a fővárosnak. Kedvelte és szerette például Erzsébet királyné, aki ha gőzhajón érkezett Budapestre, akkor a Várkert-bazár északi galériáján sétált fel a déli Cortina lépcsőire, majd onnan tovább a régi várba.

A Várkert bazár eredetileg megálmodott funkciója nem valósult meg. Kiderült, hogy a budai Dunapartból nem lehetett a pestihez hasonló korzót csinálni. Ezért az átadás után néhány évvel a kereskedők kiköltöztek a bazársorból és az épületegyüttest lezáró két bérpalota is üresen maradt.

1890-től egészen 1918-ig itt működött a Deák Ébner Lajos által vezetett női festőiskola, de már 1884-ben itt létesített szobrászműtermet Stróbl Alajos is.

Várkert felé eső részét reprezentációs célokra használták különféle diplomáciai és kulturális események alkalmával. Az egyik, eredetileg bérpalotának szánt épületben működött a Fiume Szálló. Az épületegyüttes 1944-45-ben erősen megrongálódott, s 1961-ig nem is fordítottak gondot felújítására. A ma világörökség részét képező Várkert bazár 16 évet állt gondozatlanul és használatlanul.

1961 nyarán a Budapesti KISZ-bizottság ötlete nyomán itt kezdték kialakítani a főváros első és sokáig egyetlen szabadtéri ifjúsági szórakozóhelyét, az Ifiparkot.  

  

Összesen 2500 fő számára biztosítottak szórakozási lehetőséget. Öt forint volt a belépőjegy. 1962 volt valójában az első teljes idény, amikor május 1-én nyitott a park és szeptember 20-án zárt be. Ez alatt az idő alatt a parkot 70 ezren keresték fel.

 A kezdeti években az Ifiparkban a dzsesszes szalonzene volt a meghatározó, ezért az első években inkább egy idősebb korosztály járt oda. A 60-as években, amikor a fiatalság a külföldi rádióadókon keresztül megismerte a jazz és a beatzenét és ilyen zenére akart szórakozni. A programok is változtak. Az új klubok előtt hosszú sorok álltak. Szájról szájra terjedtek a hírek, hol játszanak az új együttesek. 1980. májusban egy Edda koncert alkalmával hatalmas tömeg akart bejutni, az elképesztő tolongásban a park bejáratához vezető lépcsők kőfalai leomlottak, s a baleset során öt fiatal megsérült. A Parkot 1981 tavaszáig nem is nyitották már ki. Az újranyitást követő pár év már csak a lassú haldoklás ideje volt. A nagy bulik már ritkaságszámba mentek, majd 1984 szeptember 23-án a P. Mobil "Elektromos temetés" című koncertjével bezárták.

Az ifipark bezárása után a Várkert bazárral senki sem törődött. A hasznosításra elképzelések születtek, de azokból semmi sem valósult meg. 

 A felújítást végül 2011-ben – 27 év elhagyatottság után – határozták el, a kivitelezés 2013-ban el is kezdődött és 2014. augusztusban került sor a megnyitásra.

Jó sokat vártunk rá, de tényleg szép lett, kiállításokra, rendezvényekre is alkalmas terekkel.

Egykor és ma:

Látogatás (folyt)

Másnap gyönyörű napsütésre ébredtünk. Október végén már számítani lehet arra, talán ez az utolsó szép hétvége, így kirándulni indultunk a Budai hegyekbe. A Szépjuhásznétól felmásztunk a Fekete-fej csúcsra , majd a Kecske-hát és a Meszes-hegy érintésével Remeteszőlősről jöttünk haza, de útközben Hűvösvölgyben még betértünk egy késői ebédre :)

Látogatás

Nemrég kellemes meglepetés ért. Egyik délután erdélyi unokatestvérem szólt, fia Bécsbe indul és ő is eljönne vele. Ha felveszem az M1-es autópályánál, nálam tölthetne pár napot. Hajnali 4-kor már be is pakoltam őt a kocsiba. Sok alvás nem volt, mivel másnap – október 23-án – szerettünk volna néhány ünnepi programot megnézni. Mire felkeltünk és két-három kávéval lelket öntöttünk magunkba, a zászlófelvonásról már lemaradtunk, így gondoltuk benézünk a Parlamentbe. Az ingyenes belépésnek köszönhetően hosszú sor kígyózott a tér körül. Próba szerencse, ha egy óra alatt nem jutunk előbbre, megyünk tovább.

Szinte hihetetlen, de egy óra várakozás után bejutottunk. Valójában csak a koronát és az odavezető utat lehetett megnézni, ezért is haladt viszonylag gyorsan a sor.

Mire kiértünk épp kezdődött a zenés őrségváltás, ezt még megvártuk.

A nap többi részében pótoltuk a kimaradt éjszakai órákat.