KALOTASZEG

Hétvégén egy fergeteges előadást láttunk a Hagyományok házában, az Állami Népiegyüttes „Örök Kalotaszeg” c. műsorát.  Igaz, hogy a kezdet csúszott vagy negyed órát, de ezért a táncosok utóbb kárpótoltak.  

Mivel Kalotaszegen három népcsoport él együtt, így volt román és cigány tánc is.  Láthatóan sok motívumot átvettek egymás táncaiból is.

Kalotaszeg Erdély kisebbik magyarok lakta tömbje, több száz éves népi hagyományok bölcsője.  Elnevezését a honfoglaló magyarok itt letelepedett Kalota nemzetségéről kapta, első írásos említése 1443-ból származik.

Fazsindelyes, festett kazettás mennyezetű műemléktemplomok szinte minden faluban, fatornácos parasztházak, élő népviselet hétköznapokon is, az ősi, hagyományos gazdálkodás jellemzi.

 A tájegység falvaiban az évszázadok óta őrzött szokások és hagyományok ma is lenyűgözőek.

Az élő népi szokások közé tartozik a karácsonyi kántálás és a betlehemezés, húsvéti locsolás, lakodalmi szokások és a szüreti bál. Vallási ünnepek alkalmával ünnepi öltözetben mennek a templomba, és az asszonyok hagyományos ételeket készítenek.

Kalotaszeg népviseletére a színek tobzódása és a változatos formavilág jellemző.
Viseletük, bár tájegységenként hasonlóságot mutat, szinte falvanként különbözik valamiben egymástól. Kutatók szerint a kalotaszegi népviselet a legszínesebb, a legművészibb magyar viseletek közül való.

És végül egy részlet az előadásból.

Az első kirándulás

Ma reggel szép napos  és felhőmentes kék égre ébredtem. Enyhet időt is mondtak a jósok, így barátaimmal elindultunk egy kis erdei sétára Zugligetből Hűvösvölgybe. A 155-os busszal felkapaszkodtunk a zugligeti általános iskoláig,

Zugligeti út-Béla király út kereszteződésében

Az iskola

az iskola kertjében még maradt az ünnepek hangulatából

innen a kerítés mellett indult a zöld + jelzés. Míg a városban komoly szélvihar volt, itt megszelídült és az út végéig csak lengedezett. Rövid kaptató után elértük a Szilassy utcát, innen a Tüdérhegyi sziklák felé fordultunk. 

Elég sok kirándulóval is találkoztunk, mások is kihasználták ezt a téli tavaszias napot.  A szikláknál kicsit gyönyörködtünk a kilátásban, majd innen leereszkedve a libegő alatt folytattunk utunkat a Szépjuhásznéig.

Nagymama és unokája

Az autósok is ellepték a Szépjuhászné környékét

Itt egy kis pihenőt tartottunk, a büfében megittuk forralt borunkat majd a Hárshegy aljában indultunk tovább.

Túl a borozáson, szedelődzködünk

Hamarosan elérjük a Hárshegyi kilátóhoz vezető elágazást

 Ketten egy kicsit szaporábbra vettük a tempót. Egyszer csak megszólalt a telefon, Flóri hívott, hogy tesznek egy kis kitérőt a Kis-Hárshegyi kilátóhoz és ott még sziesztáznak egyet. Mi már eléggé túlhaladtunk az elágazáson, így nem fordultunk vissza, inkább folytattok az utat. Hamarosan leértünk Hűvösvölgybe,

Lent már a 61-es villamos sinei

Hűvösvölgy buszvégállomás

ahonnan villamossal és busszal hazajutottam épp ebédidőre J

A hétvégi ünnepnapok otthoni bezártsága után jól esett kimozdulni és élvezni a napsütést. Ki tudja a tél végéig mikor lesz megint ilyen lehetőség.

Eddig nem tudtam, hátha más sem. :)

Gondolom sokan hallották már a német himnuszt, ha máshol nem, legutóbb a londoni olimpia eredményhirdetésénél. Haydn zenéjét szeretem, de főleg oratóriumait és néhány szimfóniáját hallottam többször. Ismertem  kapcsolatát a magyarokkal. Több évtizedig élt  Kismartonban, mint az Eszterházy család udvari karmestere.  Láttam Rohrauban szülőházát 

és Kismartonban sírját egy kis mauzóleumban. ( temetése és ellopott koponyája egy külön történet) 

Szóval Haydn izzig vérig osztrák volt. A minap hallottam egy Haydn koncert felvételét. Egyszer csak arra figyeltem fel, hogy mintha ez a német himnusz lenne. Megnéztem a műsort. Amit hallottam az Haydn C dur (Császár) vonósnégyese volt.  

1797-ben a második angliai koncert-útjáról visszatérő Joseph Haydn - fölbuzdulva a brit himnusz (God save our gracious King) ottani népszerűségén - Leopold Haschka versére megalkotta a horvát népdal ihlette  Gott erhalte Franz der Kaiser kezdetű osztrák császárhimnuszt.  (A vonósnégyes II. tételébe ez a dallam épült be. ) Az első szövegváltozatot Leopold Haschka  a trónra lépett Ferenc császár köszöntésére írta .

 Ferenc császárt Ferdinánd követte, ekkor eszerint változott a szöveg, majd Ferenc József idején ismét Franz került a szövegbe. Többféle szövegváltozat a bécsieknek nem tetszett. A  himnusz végleges szövegét Seidl írta meg egy pályázat kapcsán. A kiírás feltétele volt, hogy ne szerepeljen benne keresztnév. ne kelljen minden uralkodóváltáskor lecserélni a szöveget. Végül ezzel a szöveggel élt a császár himnusz egészen 1918-ig. ( Csak érdekesség: Habsburg Ottó bécsi temetésén 2011-ben is a császár himnuszt játszották.)

A dallam 1922 óta Hoffmann von Fallersleben 

 1841-ben született versével - 

rövid megszakítással - Németország hivatalos állami himnusza a mai napig. A himnusz három  versszakából áll. Az első – mivel a nemzetiszocialista időkben is énekelt himnusz volt – Európa országaiban visszatetszést keltett, a második versszak ellen európai nőszervezetek tiltakoztak.  Ezért 1991 óta  gyakorlatilag csak a harmadik versszakot éneklik német himnuszként.