Többször átutaztam Radnóton és terveztem is a kastély
meglátogatását, de valahogy sosem került rá sor. Idén nyáron azonban nem
hagytam ki, már csak azért sem, mert egy részének tetőszerkezete ez év márciusában
– a hivatalos verzió szerint tarlótűzben – leégett. (Érdekes módon a tűznek máshol nem volt nyoma,
pusztán a tetőn ).
Mintegy ezer négyzetméteren égett le a tető, és a két torony
emeleti mennyezete is beszakadt. Még egy-két ilyen tűzeset és már nem lesz mit
nézni.
Radnót (románul Iernut ) Marosvásárhelytől 28 km-re délnyugatra
a Maros bal partján, a Kolozsvár – Marosvásárhely országút mellett fekszik. A település és várkastélya
Bethlen Gábor uralkodásától kezdve
az Erdélyi fejedelemség bukásáig a mindenkori fejedelem
kedvelt tartózkodási helye volt. Ekkor élte fénykorát, jól tükrözi ezt a tényt
az is, hogy a 17. században 15 országgyűlés helyszíne.
A 13. század második felétől 1575-ig a Bogáthiak birtoka volt,
tőlük Kendi Ferencen, Geszthi Ferencen,
Kornis Gáspáron, Báthori Zsigmondon, Kornis Boldizsáron keresztül Péchi Simon
tulajdonába, majd 1621-től a fejedelmi kincstár kezelésébe került. 1626-1629
között épül ki jelentősebben, ám a befejezést Bethlen Gábor halála megakadályozta.
Az építkezések 1649 őszén, II. Rákóczi
György fejedelemmé választásával kezdődtek újra, Agostino Serena tervrajza alapján teljesen
megváltoztatja az épület struktúráját.
Bár a lengyelországi hadjárat után lemondani kényszerülő II.
Rákóczi György
számára az országgyűlés meghagyta a radnóti birodalom
birtoklásának jogát, a fejedelmi szék visszaszerzésére irányuló fenesi csata
után végérvényesen elveszítette a radnóti birtokot, amely az új
fejedelemasszony, Bornemissza Anna tulajdonába kerül. Tőle fia, II. Apafi
Mihály, majd annak özvegye, Bethlen Kata örökölte.
1758-ban, az özvegy fejedelemasszony halála után a kincstár
tulajdonába került uradalmat gróf Bethlen Miklós kancellár szerezte meg. A 18.
század második felében épült a kastély új kapuépülete, a bethleni Bethlen család
kígyós címerével díszített „Kígyósház”.
1887-ig a Bethlen család birtokában marad a radnóti uradalom,
amikor gróf Bethlen Márk egyetlen éjszaka alatt elkártyázta. Gróf Haller
Jenőtől, a nyertestől jutott Radnót az Erdélyi Római Katolikus Státus
birtokába, amelynek mintagazdasággá és gazdasági iskolává átalakítva a
legjelentősebb jövedelemforrása lett.
1948-ban ezt a kastélyt is államosították, de oktatási
funkciója megmaradt. 2002-ig mezőgazdasági iskola működött a kastélyban.
A jelenleg használaton kívüli épületet a
gyulafehérvári római katolikus érsekség visszaigényelte, de mindeddig nem
született döntés Egyelőre nem tisztázott az ingatlan jogi helyzete. Rajta van
ugyan a visszaszolgáltatandó épületek listáján, de erre immár 10 éve várnak. Pedig elszármazott radnótiak és külföldiek is
érdeklődtek a kastély sorsa felől, voltak ugyan tárgyalások a hasznosítás
kérdésében, de nincs konkrét eredmény.
Eközben
az épületek állaga egyre romlik, az egykori barokk kapubejáró tetőzetét a
beomlás fenyegeti.
A
gaz, bokor, rozsda és a tehetetlenség jellemzi a jelenlegi állapotot.
Az egész hatalmas területet és kastélyt egyetlen ember őrzi.
Mint mondta, saját felelősségünkre belül is megnézhetjük. Megtettük.
Itt lehet belépni az épületbe.
Az iskola távozása után még a padlót is felszedték.
.