Nekünk is van tengerpartunk :)

Egy 1920-ban Párizsban kötött egyezmény szerint – melynek 38 másik ország mellett mi is részesei vagyunk (Magyarország az 1927. évi XXIX. törvénycikk-el ratifikálta ) – Magyarországnak és minden magyar állampolgárnak is lettek jogai a Spitzergákon. (A szigetek továbbra is a Norvég Királyság része). Ilyen például a vadászás, halászás joga, de a magyarok – bármely okból és célból – szabadon beléphetnek, letelepedhetnek és tartózkodhatnak a Spitzbergákon. Ezen felül az egyenlőség alapján szabadon űzhetnek és művelhetnek mindenféle hajózási, ipari, bányászati vagy kereskedelmi vállalkozást úgy a szárazföldön, mint a parti vizeken.

Azért annak, aki élete nagy lehetőségét látja a szigetben, és már zsebében érezné a nagy profitot, érdemes tudnia, hogy egy 1995-ös helyi rendelet értelmében nem engedik be az országba azokat a külföldieket, akik nem rendelkeznek elég pénzzel ahhoz, hogy magukat eltartsák, ugyanis a Spitzbergákon nincs szociális ellátás, az ingatlan vásárlása – ha egyáltalán sikerül – csillagászati összegbe kerül. ))))
A szigeteken nincsenek utak, így a városok között hajóval, repülővel, helikopterrel vagy hómobillal lehet csak közlekedni.

Arról nincs hír, hogy magyarok élnének e lehetőségekkel, de számos más nemzet rendelkezik bázissal itt, többek között Norvégia, Oroszország, Anglia, Lengyelország és Ausztria. Oroszország jelentős bányászati tevékenységet folytat.
Mit érdemes tudni „szigetünkről”
A Spitzbergák (vagy norvég nevén: Svalbard) a Jeges-tengerben található szigetcsoport az európai kontinenstől északra, körülbelül félúton Norvégia és az Északi-sarkpont között, Norvégia és Európa legészakibb földterülete. Területe 62 050 km², 3 legnagyobb szigete: Spitzbergák, Nordaustlandet és Edgeoy. A Spitzbergák területének 60%-a gleccserekkel és hómezőkkel borított.

Az Észak-Atlanti Áramlat kellemesebbé teszi a sarkvidéki éghajlatot, így a környező vizek az év legnagyobb részében hajózhatóak. a Golf-áramlat meleg hatásának köszönhetően a nyári hőmérséklet 0-10 fok között ingadozik. Partjai nyáron jégmentesek, virágok, mohák és zuzmók teszik a tájat hihetetlen színessé.

A fővárosban, Longyearbyenben április 20-tól augusztus 23-ig süt a Nap, de október 26-tól február 15-ig teljes a sötétség.
A ma már védelem alatt álló jegesmedve több ezer egyeddel képviselteti magát a szigeten. A Spitzbergák az egyetlen olyan hely Európában, ahol ezeket a lenyűgöző állatokat saját környezetükben lehet megcsodálni.

A szigetre naponta indulnak repülőjáratok az észak-norvégiai Tromsóból.

Január 12

Kik is ünneplik ma születésnapjukat. Biztos sokan, de a legfontosabb Örsié.



Boldog szülinapot :)

És még néhányan, akik szintén ezen a napon születtek:

Jack London (1876)

Azt mondják, a világirodalmi értékrend Amerikában vele kezdődik. Élete olyan kalandos és néha szívszorító volt, mintha csak ő írta volna meg valamelyik regényében. Tulajdonképpen nem volt olyan társadalmi réteg, amelynek ne lett volna tagja Jack London. 1876. január 12-én San Franciscoban született egy asztrológus törvénytelen gyermekeként. Nem sokkal ezután édesanyja feleségül ment John Londonhoz, egy kétgyermekes özvegy férfihez. Egészen iskolás koráig John Griffith Chaneynek hívták. Nevelőapja után vette fel a London nevet, a Jack-et pedig ő választotta magának. Tizenöt évesen miután meghalt nevelőapja, csavargónak állt és körbeutazta Amerikát, sőt még Japánba is eljutott. Útközben túlélt egy tájfunt és ez volt az az esemény, ami írásra késztette.

Első sikerét az Északi Odüsszeia című novellás kötete hozta meg. Első regénye 1900-ban jelent meg A vadon szava címmel. Világhírnevet szerzett a nehéz sorsú kutya történetével, sok nyelvre lefordították. Olyan tiszteletdíjat kapott az író A vadon szaváért, amiből egész életében megélhetett volna. Viszont a századforduló aranyláza őt is megbabonázta, Alaszkába utazott. Végül egy gramm aranyat sem talált. Lenyűgöző sikerei és világhírneve ellenére harmincnégy éves korában felmerült az öngyilkosság gondolata váltakozó kedély állapota hatásaként. Alkoholizmusa egész életében végigkísérte. Az egykori társasági emberből visszahúzódó, magányos gondolkodó lett. Egyre kevesebbet írt. Ennek ellenére ez az időszak nevezhető pályafutása csúcsának. Ekkor írta meg utolsó két regényét, Az éneklő kutyát és A beszélő kutyát. Jack London 1916. november 22-én, negyven éves korában méreg segítségével véget vetett saját életének. Jack London közel ötven regényt és számtalan novellát írt tizenhat év leforgása alatt.




Molnár Ferenc (1878)


Molnár Ferenc nagypolgári családba született, apja jómódú orvos volt Budapesten. Tanulmányait a fővárosban folytatta, 1896-ban Genfben hallgatott jogot, egy évvel később pedig már hírlapíróként dolgozott Budapesten. Első színdarabját, A doktor úr című darabot 1902-ben mutatták be, s akkor már íróként is kezdték egyre inkább elismerni. Prózáját már a kezdetektől szellemesség és szatirikus humor jellemezte, színdarabjaiban pedig az ütős, pörgős dialógusokra törekedett. Gyors írói sikereit A Pál utcai fiúk (1907),

színpadon pedig A testőr (1910) tetőzte be. Az első világháborúban haditudósítóként jelentette meg írásait, majd Bécsbe, Svájcba, végül Amerikába emigrált, és a fasizmus előtörése után csak "vendégként" tért vissza hazájába. 1952. április elsején New York-ban halt meg, 74 éves korában.



Szergely Koroljov (1907)


Ukrán-szovjet mérnök, rakétatervező. A XX. század derekán a Szovjetunió rakétafejlesztéseinek fő felelőse. A Szputnyik műholdak, a Luna-, a Vosztok– és a Voszhod-űrprogramok vezető koordinátora. Munkáját teljes titoktartás közepette végezte: a szovjet sajtó csak "Főkonstruktőr" néven emlegette. A Nobel-díj bizottság annak idején megszavazta a Szputnyik főkonstruktőrének a Nobel-díjat, azonban nem tudták, név szerint ki az. Amikor hivatalos felkéréssel fordultak ez ügyben a Szovjetunióhoz, maga Hruscsov volt, aki megtagadta a válaszadást, azzal ütve el a kérdést, hogy a Szputnyikban nagyon sok ember munkája van. És Koroljov nem lett Nobel-díjas … nevét is csak halála után (1966) ismerhette meg a világ. Koroljov a fékevesztett sztálini „tisztogatás” áldozataként megjárta a Gulágot is. Tíz évre ítélték. Koroljov később tudta meg, hogy feljelentője Valentyin Glusko (a világ későbbi legnagyobb tolóerejű rakétájának, az Enyergijának megalkotója) volt. Ez a későbbi rakétaprogramok során nyílt ellenségeskedésbe torkollott közöttük – utóbb ugyanis Koroljov évekig Glusko beosztottja volt.
Egészsége ezzel összefüggésben erősen megromlott. Munkássága elismeréseként Koroljov 1953-ban beléphetett (!) az SZKP-ba. Ugyanebben az évben a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja lett. 1957. április 19-én rehabilitálták, megroppant egészségét azonban már nem adhatták vissza.
Elhunytával a szovjet űrprogram a legjobb szervezőt veszítette el, és ennek következtében a Szovjetunió az űrkutatásbeli kezdeti elsőbbség után alulmaradt a holdraszállás elsőségéért és a vezető űrhatalom szerepéért folytatott küzdelemben.
Hogy életműve az emberiség egyetemes kultúrájának része, azt seregnyi kitüntetés mellett az is jelzi, hogy nevét a Hold túloldalának egy krátere, egy marsi kráter, számos utca, és egy város is viseli. A sors – illetve inkább az emberi igazságérzet – úgy akarta, hogy az Enyergija Rakétagyártó Vállalat ls Koroljovról kapta nevét, jóllehet az Enyergija rakétát az örök rivális Glusko fejlesztette.
Róla és az amerikai űrprogram vezetőjéről, Werner von Braunról a BBC készített egy nagyszerű filmet Space Race címmel, mindenkinek csak ajánlani tudom.

HEIDI

Ma épp az olasz televízióban láttam Heidi, a svájci kislány történetét, erről jutott eszembe, hogy írhatnék róla egy posztot. )) Azt hiszem kevés olyan felnőtt van, akit gyerekkorában elkerült ez a regény (mese), igy Heidi történetét nem is részletezném.
Heidi kitalálója Johanna Spyri 1827-ben született a sváci Hirzelben Johanna Louise Heusse néven. Gyermekként néhány nyarat töltött Chur környékén, Graubünden kantonban, az itt szerzett élményeit később felhasználta gyermekeknek írt könyveiben. 1852-ben feleségül ment Bernhard Spyri ügyvédhez és Zürichben telepedett le.


Spyri férjével 1852-ben.

1871-ben jelent meg első műve. 1884-ben férje és fia halála után még több mint 50 művet írt. 1901-ben halt meg Zürichben.
A Heidi történet első része először 1880-ban jelent meg, majd 1881-ben követte a folytatás. Rövid időn belül nagy sikere lett. Azóta több mint 50 nyelvre fordították le. Érdekesség, hogy az eredeti könyv teljes magyar fordítása csak 2008-ban készült el.
Nemcsak könyv alakban lett sikeres, készült belőle képregény, mozi és TV film, rajzfilm, TV-sorozat, DVD, musical.
Filmvászonra először 1920-ban Amerikában került, akkor még némafilmként. 1937-ben szintén az amerikaiak filmesítették meg, a főszerepet Shirley Temple alakította.



1952-ben és 1955-ben Svájc következett Elsbeth Sigmund főszereplésével.



1968. Hollywood. Heidi szerepét Jennifer Edwards alakította ( A nagypapa Maximilian Schell)



1978-ban megint svájc következett egy 3 részes filmmel, ennek főszerepét Katia Polletin játszotta.



1993-ban ismét Amerikában dolgozták fel, a címszerepre Noley Thorntont választották. Talán ez a leggyakrabban játszott változat.



Az eddig utolsó filmet az angolok forgatták és mutatták be 2005-ben, Heidi szerepében Emma Bolger mutatkozott be. ( Max von Sydow és Geraldine Chaplin mellett.)



Mi is lett az egykori gyerekszínészekkel ?
Csak Jennifer Edwards és Noley Thornton lett felnőttként is színész.
Shirley Temple 2008-ban volt 80 éves. Utolsó sikeres filmjét 1939-ben forgatta. Felnőttként diplomata lett, 1989-1992 között az USA csehszlovákiai nagykövete volt. Elsbeth Sigmund a Heidi filmeken kívül másban nem játszott, pedagógusként dolgozott nyugdíjazásáig, jelenleg is Svájcban él. Katia Polletin szintén polgári foglalkozást válaszott, építész lett, az osztrák Alpokban él családjával. Emma Bolger – mivel még csak 16 éves – az iskolapadot koptatja.
Elárulom, nekem van egy Heidi gyüjteményem, magyar, angol, német, francia, olasz, spanyol, román, lengyel és japán kiadványokból, amerre megfordulok, mindig benézek egy antikváriumba, és néha ismerőseim is meglepnek egy-egy különlegességgel.

2012

„Ismét egy esztendő hanyatlik a sírba,
Nézhetünk utána nevetve vagy sírva.
Sokan bár örömmel búcsúznak el tőle,
Azt várják, hogy különb lesz a követője.
Itt állok magam is, azt óhajtom éppen:
Jobb időket érjünk, mint az elmúlt évben.
A mezőkön áldást, a hazában békét,
Az emberek szívében boldog egyetértést,
Ezért fohászkodunk, ezért ver a szívünk,
Adjon az Úr Isten Boldog Újesztendőt nékünk!”
(Erdélyi mondóka)