Tavaly kicsit később érkezett az első hó.
2010-11-27
Megjött a tél
Tegnap éjfél előtt elkezdett havazni, reggelre ez a kép fogadott.
Tavaly kicsit később érkezett az első hó.
Tavaly kicsit később érkezett az első hó.
2010-11-21
Látogatás 2.
Hétfőn Máténak foglalkozása volt a szomszédos Reigate-ben. Itt a picik zenét hallgatnak, énekelnek, táncolnak a szülővel és a többi gyerkőccel közösen. Délelőtt indultunk gyalogosan, kb egy óra séta volt.
Reigate történelmi mezőváros, környékén bronzkori sírhalmokat találtak, legrégebbi részei 12 századiak, a 13. században már saját temloma volt. E században jött létre a Szent Ágoston rendi kolostor. Az épületet 1536-ban VIII. Henrik 5. felesége Howard Katalin családjának adta, akik 1681-ig birtokolták. A következő évszázadokban a tulajdonosok sűrűn váltották egymást, mígnem 1947-ben a város megvásárolta, a 65 hektáros parkkal, tóval, madarakkal, hattyúkkal és sok sok mókussal :) A kolostor épületében ma múzeum és iskola van.
A városka igazi fejlődésnek 1841-ben indult, amikor megépült a London Brighton vasútvonal. Bár kisváros ( ma 21.000 lakos), mai napig megtartotta vidékies hangulatát.
Mire visszatértünk Redhill-be, hamarosan Zsolti is megérkezett az iskolából, ezt az utolsó estét már együtt töltöttük.
Kedd reggel Szabolcs munkába, Zsolti iskolába indult fél 9 felé Emese és Máté kikísért a vasútállomásra. A vonat épp az orrunk előtt ment Míg nézegettük a menetrendet, egyszer csak megszólított E*. Még az utazás előtt beszéltünk róla, jó lenne egy kávéra beülni valahová, de ő is nagyon elfoglalt volt én meg csak pár napot töltöttem ott, így vasárnap este telefonon üdvözöltük egymást pár mondatban, bízva a legközelebbi találkozóban. Hogy pont a vasútállomáson futunk majd össze, erre egyikünk sem számított :) Gatwick-ig együtt utaztunk, közben jól elbeszélgettünk. A gépem pontosan indult, fél 4-kor már Budapesten voltam. Az időjárás nem fogadott kegyeibe, így is örülök, hogy nekivágtam az útnak, hisz a gyerkőcöket nyár eleje óta nem láttam. Mindkettő sokat változott ez alatt a néhány hónap alatt. Várom a lehetőséget, hogy megint találkozhassunk :)
Reigate történelmi mezőváros, környékén bronzkori sírhalmokat találtak, legrégebbi részei 12 századiak, a 13. században már saját temloma volt. E században jött létre a Szent Ágoston rendi kolostor. Az épületet 1536-ban VIII. Henrik 5. felesége Howard Katalin családjának adta, akik 1681-ig birtokolták. A következő évszázadokban a tulajdonosok sűrűn váltották egymást, mígnem 1947-ben a város megvásárolta, a 65 hektáros parkkal, tóval, madarakkal, hattyúkkal és sok sok mókussal :) A kolostor épületében ma múzeum és iskola van.
A városka igazi fejlődésnek 1841-ben indult, amikor megépült a London Brighton vasútvonal. Bár kisváros ( ma 21.000 lakos), mai napig megtartotta vidékies hangulatát.
Mire visszatértünk Redhill-be, hamarosan Zsolti is megérkezett az iskolából, ezt az utolsó estét már együtt töltöttük.
Kedd reggel Szabolcs munkába, Zsolti iskolába indult fél 9 felé Emese és Máté kikísért a vasútállomásra. A vonat épp az orrunk előtt ment Míg nézegettük a menetrendet, egyszer csak megszólított E*. Még az utazás előtt beszéltünk róla, jó lenne egy kávéra beülni valahová, de ő is nagyon elfoglalt volt én meg csak pár napot töltöttem ott, így vasárnap este telefonon üdvözöltük egymást pár mondatban, bízva a legközelebbi találkozóban. Hogy pont a vasútállomáson futunk majd össze, erre egyikünk sem számított :) Gatwick-ig együtt utaztunk, közben jól elbeszélgettünk. A gépem pontosan indult, fél 4-kor már Budapesten voltam. Az időjárás nem fogadott kegyeibe, így is örülök, hogy nekivágtam az útnak, hisz a gyerkőcöket nyár eleje óta nem láttam. Mindkettő sokat változott ez alatt a néhány hónap alatt. Várom a lehetőséget, hogy megint találkozhassunk :)
Látogatás
Az elmúlt hétvégét Angliában töltöttem, meglátogattam a gyerekeket és az unokákat.
Az utazás kellemes volt. Hiába az út csak 2,5 óra, a reptéri előírások miatt fél napig is eltart.
Péntek délben vonattal mentem Ferihegy 1-re, ez gyorsabb mint átautózni a városon és forgalmi dugó sem fenyeget. Egy hazánkba látogató külföldi szemével nézve elgondolkodtató, hogy a repülőtérről kilépve mik is az első benyomásai Budapestről. Egy lerobbant, összefirkált felüljáró, ahol cipelheti a csomagjait a sok lépcsőn, mert a lift éppen nem működött, koszos, döcögő vonat. A Nyugatiban visszafelé jövet az egyik turistát nem engedték ki a pályaudvarról, mert bár vett jegyet a kalauztól, ( én is láttam ), az nem adott neki jegyet így a kijárati ellenőrzésnél nem tudta felmutatni. Én kerestem meg vele a kalauzt és kisebb vita után kapott csak jegyet. Van még tennivaló bőven.
A London-Gatwick repülőtéren Emese, Zsolti és Máté vártak. Vonatra szálltunk és kb. 15 perc alatt Redhillben voltunk. Ezt az elővárosi vonatot felszereltségében, tisztaságában egy napon sem lehet említeni a hazaival, pedig ezzel naponta sok tízezren ingáznak London és az agglomeráció között. Esett az eső és ez így volt egészen hétfő reggelig, amikor meg annyira lehűlt az idő, hogy az autók teljesen lefagytak :) Este elmentünk bevásárolni, aztán egy kis beszélgetés után erőt gyűjtöttem a másnapra :)
Szombaton Zsoltival bebarangoltuk a városkát, megmutatta az iskoláját is.
Redhill Londontól délre található, ez már Surrey megye.
Surrey lakossága mintegy 1,1 millió,nagy része Londonban dolgozik. A táj sík vagy dimbes-dombos, erdőkkel, sok kis folyócskával. Több természetvédelmi területe van. Védett kertek, középkori Tudor stílusú kastélyok. Magamfajta gyalogos turistának kész kánanán ( ha egyszer lesz időm barangolni is:) :) Surrey jómódú megye, Angliában itt a legmagasabb az egy főre jutó GDP, de Londonon kívül itt a legmagasabbak a megélhetési költségek is. Itt él a legtöbb angol milliomos :) Olyan nagy cégek angliai központja van itt, mint a Whirlpool, Canon, Toshiba Philips, Nestlé, Colgate stb. Legnagyobb városa Guilford (66.000 lakos), 3 autópálya is átszeli. Itt található Runnymede, ahol 1215-ben aláírták a Magna Cartát. Itt élt Lewis Caroll, az Aliz Csodaországban írója.
Redhill 1818-ban alakult, eredeti neve Warwick Town volt, 1867-ben egy redhilli kőbányában próbálta ki először Nobel a dinamit hatását. A város elég eklektikus képet fest. Van pár régi épülete, temploma, néhány újabb a régiek stílusában, üvegpaloták, lakótelepek. Mintegy 25 ezren lakják.
Minden csütörtökön és szombaton a város sétáló főutcája piaccá alakul át.
Jellegzetes vörös téglás épülete a kulturális központ
Szent Máté templom
Redhilli utcarészlet
Zsolti iskolája
Délután Örsi is megérkezett, aztán együtt mentünk el vacsorázni a szomszédos Salfordsba. Ezt a kis éttermet minden arra járónak csak ajánlani tudom. Olcsó egytálételek korlátlan saláta és ital fogyasztással.
Vasárnap az eső ellenére Londonba indultunk. Kb. fél órás utazás után értünk a Viktória pályaudvarra,
ahonnan kis sétával elérhető a
Westminster Székesegyház
Az angol és walesi római katolikus közösség „anyatemploma”, Anglia és Wales legnagyobb római katolikus temploma. 1895-1903 között épült John Francis Bentley tervei alapján. Korai bizánci stílusával erősen különbözik London többi templomától.
Már a külseje is meghökkentő: a vörösesbarna téglaépületet 86 méteres, Szt. Edward-tornyával együtt fehér keresztcsíkozás díszíti.
Westminster apátság
A Westminster-apátság különleges helyet foglal el a brit történelemben, hiszen amellett, hogy középkori építészeti szempontból egyedülálló mestermű, számolatlanul állít emléket a nemzet nagyjainak. Az apátság Nagy-Britannia uralkodóinak koronázó temploma és számos királyi esemény színhelye. Ezen a helyen koronázták angol királlyá Hódító Vilmost 1066-ban és azóta valamennyi uralkodót, legutóbb 1953. június 2-án II. Erzsébetet. Hitvalló Edward kápolnájában (Edward the Confessor's Chapel) található az ősi koronázó trónszék, amely I. Edward rendeletére 1300 táján készült el. Valamennyi angol királyt egyben Skócia királyává is koronázzák ezen a négy oroszlán hátán álló tölgyfa széken. Az apátsági templom az uralkodók tradícionális temetkezési helye, itt nyugszik többek között I. Erzsébet, Hitvalló Edward, V. Henrik és VII. Henrik. Az apátság különleges síremlék-gyűjteménnyel bír, hiszen több, mint háromezer embert temettek el itt, köztük államférfiakat, tudósokat (Darwin, Livingstone, Newton), költőket (Tennyson, Dickens, Kipling) és zeneszerzőket (Händel).
Big Ben
A 96 méter magas Óratorony (Clock Tower) a Parlament legismertebb épülete és mára London jelképévé vált. A torony a Parlament észak-keleti oldalán, a Bridge Street felőli oldalon található. A Big Ben nem a toronynak vagy az óráknak a neve, hanem a több, mint 13,5 tonnás harangé (eredeti nevén Great Bell), amely az órákat üti. Az óratorony – Charles Barry tervei alapján – az után épült, hogy a régi Houses of Parliament épülete lángok martaléka lett 1834-ben. A harangot Sir Benjamin Hall, az 1857-ben befejezett újjáépítési munkák főfelügyelője után kezdték Big Bennek nevezni. Az óra számlapja a legnagyobb Nagy-Britanniában: az átmérője 7 méter, a percmutató 4,2 méter hosszú és 100 kg súlyú, az óramutató pedig 2,74 méteres és 300 kg súlyú. Az óramű mind a mai napig mechanikus, így működtetése a heti három felhúzáson kívül, rendszeres olajozást igényel. A torony harangjátéka világszerte ismert és 1923 óta naponta elhangzik a BBC rádión.
Parlament
A Westminster-palota - vagy ahogyan ma nevezik, a Parlament - eredetileg királyi rezidenciaként működött, majd egy tűzesetet követően 1512-ben vált a Parlament színterévé. A Parlament túloldalán találjuk a királyi bejáratot (Sovereign's Entrance). Ez utóbbit kizárólag az uralkodó részére tartják fenn: az uralkodó ezen keresztül lép be a Parlament épületébe az ülésszak megnyitására. A Felsőház a palota leggazdagabban díszített termében ülésezik, melyben az uralkodó szín a vörös. Itt találjuk a királynő aranyozott trónját is. Az uralkodó ezen a trónszéken ülve mond beszédet a Parlament megnyitásakor.
Trafalgar tér
Talán a világ egyik legismertebb, állandóan nyüzsgő tere. A teret a középen álló Nelson oszlop uralja, valamint a két szökőkút. Északról a Nemzeti Képtár lépcsősor övezte terasza zárja, keleti oldalán áll a St Martin's-in-the-Fields templom. A minden nap működő két szökőkút 1845-től kellemes színfoltja a térnek, bár a sellők, delfinek és tritonok csak később kerültek helyükre.
London Eye
A London Eye, azaz a Millenniumi Kerék, a Temze keleti partján, a Westminster és a Hungerford hídak között található. 135 méteres magasságával 2006. májusáig ez volt a világ legmagasabb forgókereke. Tiszta időben akár 40 km-re (Windsorig) is ellátni a tetejéről. Az óriáskerék külső széléhez rögzített 32 zárt kabin kb. 0,9 km/h sebességgel, kb. 30 perc alatt tesz meg egy kört. A kerék elég lassan forog ahhoz, hogy az emberek be- és ki tudjanak szállni. A kereket darabokban, a Temzén szállították felállításának helyére, majd összeszerelése után daruval - több órás munkával - emelték az 1700 tonnás monstrumot függőleges pozícióba. A kereket Tony Blair miniszterelnök adta át 1999. december 31-én, de sajnálatos technikai problémák miatt ténylegesen csak 2000. márciusától látogatható. A kerék olyan sikeres, hogy annak ellenére, hogy eredetileg csak öt évre kapott működési engedélyt, később meghagyták állandó turista látványosságnak.
Temze
Pár órás sétába ennyi fért, bőrig ázva, kicsit átfagyva indultunk vissza Redhillbe.
Londonban mindig nagy a tömeg, nekem - aki ezt nehezen viselem – ennyi első alkalomra elég is volt :) Egy olasz étteremben ebédeltünk, nem is kell mondjam, hogy szakácsként egy magyar fiú is ott dolgozott. Tetszett, hogy itt is – mint tegnap a vacsoránál – Máténak kérés nélkül hozták a gyerekszéket, hogy a felnőttekkel együtt kényelmesen ehessen, amíg vártuk a felszolgálást, színes ceruzákat és kifestőt kapott, hogy ne unatkozzon. Az este a gyerekeké volt :)
(folyt.köv.)
Az utazás kellemes volt. Hiába az út csak 2,5 óra, a reptéri előírások miatt fél napig is eltart.
Péntek délben vonattal mentem Ferihegy 1-re, ez gyorsabb mint átautózni a városon és forgalmi dugó sem fenyeget. Egy hazánkba látogató külföldi szemével nézve elgondolkodtató, hogy a repülőtérről kilépve mik is az első benyomásai Budapestről. Egy lerobbant, összefirkált felüljáró, ahol cipelheti a csomagjait a sok lépcsőn, mert a lift éppen nem működött, koszos, döcögő vonat. A Nyugatiban visszafelé jövet az egyik turistát nem engedték ki a pályaudvarról, mert bár vett jegyet a kalauztól, ( én is láttam ), az nem adott neki jegyet így a kijárati ellenőrzésnél nem tudta felmutatni. Én kerestem meg vele a kalauzt és kisebb vita után kapott csak jegyet. Van még tennivaló bőven.
A London-Gatwick repülőtéren Emese, Zsolti és Máté vártak. Vonatra szálltunk és kb. 15 perc alatt Redhillben voltunk. Ezt az elővárosi vonatot felszereltségében, tisztaságában egy napon sem lehet említeni a hazaival, pedig ezzel naponta sok tízezren ingáznak London és az agglomeráció között. Esett az eső és ez így volt egészen hétfő reggelig, amikor meg annyira lehűlt az idő, hogy az autók teljesen lefagytak :) Este elmentünk bevásárolni, aztán egy kis beszélgetés után erőt gyűjtöttem a másnapra :)
Szombaton Zsoltival bebarangoltuk a városkát, megmutatta az iskoláját is.
Redhill Londontól délre található, ez már Surrey megye.
Surrey lakossága mintegy 1,1 millió,nagy része Londonban dolgozik. A táj sík vagy dimbes-dombos, erdőkkel, sok kis folyócskával. Több természetvédelmi területe van. Védett kertek, középkori Tudor stílusú kastélyok. Magamfajta gyalogos turistának kész kánanán ( ha egyszer lesz időm barangolni is:) :) Surrey jómódú megye, Angliában itt a legmagasabb az egy főre jutó GDP, de Londonon kívül itt a legmagasabbak a megélhetési költségek is. Itt él a legtöbb angol milliomos :) Olyan nagy cégek angliai központja van itt, mint a Whirlpool, Canon, Toshiba Philips, Nestlé, Colgate stb. Legnagyobb városa Guilford (66.000 lakos), 3 autópálya is átszeli. Itt található Runnymede, ahol 1215-ben aláírták a Magna Cartát. Itt élt Lewis Caroll, az Aliz Csodaországban írója.
Redhill 1818-ban alakult, eredeti neve Warwick Town volt, 1867-ben egy redhilli kőbányában próbálta ki először Nobel a dinamit hatását. A város elég eklektikus képet fest. Van pár régi épülete, temploma, néhány újabb a régiek stílusában, üvegpaloták, lakótelepek. Mintegy 25 ezren lakják.
Minden csütörtökön és szombaton a város sétáló főutcája piaccá alakul át.
Jellegzetes vörös téglás épülete a kulturális központ
Szent Máté templom
Redhilli utcarészlet
Zsolti iskolája
Délután Örsi is megérkezett, aztán együtt mentünk el vacsorázni a szomszédos Salfordsba. Ezt a kis éttermet minden arra járónak csak ajánlani tudom. Olcsó egytálételek korlátlan saláta és ital fogyasztással.
Vasárnap az eső ellenére Londonba indultunk. Kb. fél órás utazás után értünk a Viktória pályaudvarra,
ahonnan kis sétával elérhető a
Westminster Székesegyház
Az angol és walesi római katolikus közösség „anyatemploma”, Anglia és Wales legnagyobb római katolikus temploma. 1895-1903 között épült John Francis Bentley tervei alapján. Korai bizánci stílusával erősen különbözik London többi templomától.
Már a külseje is meghökkentő: a vörösesbarna téglaépületet 86 méteres, Szt. Edward-tornyával együtt fehér keresztcsíkozás díszíti.
Westminster apátság
A Westminster-apátság különleges helyet foglal el a brit történelemben, hiszen amellett, hogy középkori építészeti szempontból egyedülálló mestermű, számolatlanul állít emléket a nemzet nagyjainak. Az apátság Nagy-Britannia uralkodóinak koronázó temploma és számos királyi esemény színhelye. Ezen a helyen koronázták angol királlyá Hódító Vilmost 1066-ban és azóta valamennyi uralkodót, legutóbb 1953. június 2-án II. Erzsébetet. Hitvalló Edward kápolnájában (Edward the Confessor's Chapel) található az ősi koronázó trónszék, amely I. Edward rendeletére 1300 táján készült el. Valamennyi angol királyt egyben Skócia királyává is koronázzák ezen a négy oroszlán hátán álló tölgyfa széken. Az apátsági templom az uralkodók tradícionális temetkezési helye, itt nyugszik többek között I. Erzsébet, Hitvalló Edward, V. Henrik és VII. Henrik. Az apátság különleges síremlék-gyűjteménnyel bír, hiszen több, mint háromezer embert temettek el itt, köztük államférfiakat, tudósokat (Darwin, Livingstone, Newton), költőket (Tennyson, Dickens, Kipling) és zeneszerzőket (Händel).
Big Ben
A 96 méter magas Óratorony (Clock Tower) a Parlament legismertebb épülete és mára London jelképévé vált. A torony a Parlament észak-keleti oldalán, a Bridge Street felőli oldalon található. A Big Ben nem a toronynak vagy az óráknak a neve, hanem a több, mint 13,5 tonnás harangé (eredeti nevén Great Bell), amely az órákat üti. Az óratorony – Charles Barry tervei alapján – az után épült, hogy a régi Houses of Parliament épülete lángok martaléka lett 1834-ben. A harangot Sir Benjamin Hall, az 1857-ben befejezett újjáépítési munkák főfelügyelője után kezdték Big Bennek nevezni. Az óra számlapja a legnagyobb Nagy-Britanniában: az átmérője 7 méter, a percmutató 4,2 méter hosszú és 100 kg súlyú, az óramutató pedig 2,74 méteres és 300 kg súlyú. Az óramű mind a mai napig mechanikus, így működtetése a heti három felhúzáson kívül, rendszeres olajozást igényel. A torony harangjátéka világszerte ismert és 1923 óta naponta elhangzik a BBC rádión.
Parlament
A Westminster-palota - vagy ahogyan ma nevezik, a Parlament - eredetileg királyi rezidenciaként működött, majd egy tűzesetet követően 1512-ben vált a Parlament színterévé. A Parlament túloldalán találjuk a királyi bejáratot (Sovereign's Entrance). Ez utóbbit kizárólag az uralkodó részére tartják fenn: az uralkodó ezen keresztül lép be a Parlament épületébe az ülésszak megnyitására. A Felsőház a palota leggazdagabban díszített termében ülésezik, melyben az uralkodó szín a vörös. Itt találjuk a királynő aranyozott trónját is. Az uralkodó ezen a trónszéken ülve mond beszédet a Parlament megnyitásakor.
Trafalgar tér
Talán a világ egyik legismertebb, állandóan nyüzsgő tere. A teret a középen álló Nelson oszlop uralja, valamint a két szökőkút. Északról a Nemzeti Képtár lépcsősor övezte terasza zárja, keleti oldalán áll a St Martin's-in-the-Fields templom. A minden nap működő két szökőkút 1845-től kellemes színfoltja a térnek, bár a sellők, delfinek és tritonok csak később kerültek helyükre.
London Eye
A London Eye, azaz a Millenniumi Kerék, a Temze keleti partján, a Westminster és a Hungerford hídak között található. 135 méteres magasságával 2006. májusáig ez volt a világ legmagasabb forgókereke. Tiszta időben akár 40 km-re (Windsorig) is ellátni a tetejéről. Az óriáskerék külső széléhez rögzített 32 zárt kabin kb. 0,9 km/h sebességgel, kb. 30 perc alatt tesz meg egy kört. A kerék elég lassan forog ahhoz, hogy az emberek be- és ki tudjanak szállni. A kereket darabokban, a Temzén szállították felállításának helyére, majd összeszerelése után daruval - több órás munkával - emelték az 1700 tonnás monstrumot függőleges pozícióba. A kereket Tony Blair miniszterelnök adta át 1999. december 31-én, de sajnálatos technikai problémák miatt ténylegesen csak 2000. márciusától látogatható. A kerék olyan sikeres, hogy annak ellenére, hogy eredetileg csak öt évre kapott működési engedélyt, később meghagyták állandó turista látványosságnak.
Temze
Pár órás sétába ennyi fért, bőrig ázva, kicsit átfagyva indultunk vissza Redhillbe.
Londonban mindig nagy a tömeg, nekem - aki ezt nehezen viselem – ennyi első alkalomra elég is volt :) Egy olasz étteremben ebédeltünk, nem is kell mondjam, hogy szakácsként egy magyar fiú is ott dolgozott. Tetszett, hogy itt is – mint tegnap a vacsoránál – Máténak kérés nélkül hozták a gyerekszéket, hogy a felnőttekkel együtt kényelmesen ehessen, amíg vártuk a felszolgálást, színes ceruzákat és kifestőt kapott, hogy ne unatkozzon. Az este a gyerekeké volt :)
(folyt.köv.)
2010-11-07
200 év
Este egy nagyon szép régi filmet láttam Erkel Ferenc életéről. (Erkel idén 200 éve született) Keleti Márton rendezte 1952-ben, az operarészleteket Simándy József és Székely Mihály énekelte, a címszerepet Pécsi Sándor játszotta.
Az ifjaknak talán nem mondanak sokat ezek a nevek, de érdemes utánanézni, kik is voltak ők :)
Étvágygerjesztőnek egy kis video :)
Technika 2010
Ma délelőtt Zsolti rám szólt az interneten, hogy azonnal lépjek be a Skype-ra. Már azt hittem valami baj van, de szerencsére nem. Délelőtt vonult el a házuk előtt a London - Brighton Veteránautó futam. Kirakta a webkamerát az ablakba és Budapestről én is végignézhettem a felvonulás nagy részét. Szabolcs lement az utcára és onnan csinált pár szuper felvételt.
(Photos by Szabolcs Ban)
Közben beszélgettünk is, Máté meg elsorolta mi mindent tud már mondani, sőt egy búcsú integetésre is futotta neki :)
(Photos by Szabolcs Ban)
Közben beszélgettünk is, Máté meg elsorolta mi mindent tud már mondani, sőt egy búcsú integetésre is futotta neki :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)